Kipirosodott szem, szemfájdalom - ezek is szerepelnek a zöldhályog korai tünetei közt
A glaukóma a látóideg károsodását okozó szembetegség, amely becslések szerint világszerte körülbelül 80 millió embert érint. A glaukóma a tartós vakság egyik fő oka.
2040-re ez a szám várhatóan 110 millió fölé fog nőni. Mit tehetünk a glaukóma okozta látáskárosodás megelőzése érdekében?
A korai felismerés a kulcs
Szerencsére a szembetegség korai felismerésével és kezelésével a károsodás minimálisra korlátozható, a jelentős látásvesztés megelőzhető.
A látóideg úgy működik, mint egy kábel, amely összeköti a szemet és az agyat. A glaukóma – más néven zöldhályog – a látóideg progresszív betegsége. Leggyakoribb típusának, a nyitott zugú glaukómának, a megjelenése gyakran tünetmentes és sokáig észrevétlen marad. A glaukómás páciensek 50%-a nincs tudatában a betegségnek. Ha a kórképet nem kezelik, lassú látásvesztés következik be. A változások gyakran először a perifériás látásban kezdődnek. Azt tapasztalhatjuk, hogy bár tisztán látunk magunk elé, hiányoznak a tárgyak a szemünk sarkából. Az idő előrehaladtával egyre inkább úgy tűnhet, mintha egy alagúton néznénk át. A glaukóma okozta látóideg károsodás tartós és visszafordíthatatlan, ezért fontos annak korai felismerése és kezelése.
- mondja Dr. Mészáros Franciska, a Budai Szemészeti Központ galukóma specialistája.
Mik a glaukóma jelei és tünetei?
Habár a szembetegség a legelején nem mutat semmilyen jelet, az idő előrehaladtával az alábbiakat tapasztalhatjuk:
- A fények, lámpák körül szivárványszínű gyűrűk vagy fényudvarok jelennek meg.
- Elsötétült vagy elmosódott területek jelennek meg a látómezőben.
- A perifériás látás fokozatos elvesztése, a látótér beszűkülése.
- Alagútlátás – csak egy centrális kis terület látható egyenesen előre nézve.
- A szem kipirosodik, fáj vagy érzékeny lesz a megnövekedett szemnyomás miatt.
- Súlyos, hirtelen fellépő szemfájdalom, amit azonos oldali fejfájás, hányinger vagy hányás kísérhet.
Előzzük meg a glaukóma kialakulását!
A zöldhályog által okozott látásromlás nem fordítható vissza, azonban a probléma kialakulása megelőzhető. Korábban az volt az elterjedt nézet, hogy a glaukómát mindig a szemen belüli magas nyomás okozza. Később bebizonyosodott, hogy normál szemnyomás mellett is jelen lehet a betegség.
A magas szemnyomást a glaukóma egyik legfontosabb kockázati tényezőjének tekintik, azonban más tényezők is rizikót jelenthetnek, ilyen például a népcsoport szerinti hovatartozás, a genetikai hajlam, ha a családban fordult elő zöldhályog, a nagyfokú rövidlátás és az életkor, vascularis betegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség, cardio-vascularis betegségek), vasospasmussal járó állapotok (pl. migrén).
A glaukóma egyes fajtái már születéskor vagy csecsemő- és gyermekkorban is megjelenhetnek, a legtöbb esetben azonban 40 éves kor felett alakul ki, gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik. Férfiak és a nők között azonos arányban fordul elő.
A látás megmentésében a rendszeres szemvizsgálat játssza a legfontosabb szerepet. Kérjünk időpontot szemorvosunkhoz egy átfogó szemészeti szűrővizsgálatra! A szemész szakorvos képes felismerni a glaukómát annak korai szakaszában, és tanácsot ad a legjobb kezelési módról. 40 éves korig kétévente, 40 éves kor után évente érdemes szemészeti szűrésre járni. A glaukómás betegek hozzátartozóinak 10-szer nagyobb az esélyük arra, hogy zöldhályogban szenvednek, mint azoknak, akiknek a közeli családi környezetében nincs jelen a betegség. Ha a családban előfordult korábban zöldhályog, akkor életkortól függetlenül javasolt az évenkénti vizsgálat.
Olvasta már?
- Zöldhályog: akkor is érintheti, ha nem volt a családban glaukóma
- Zöldhályog: ettől a mozdulattól függhet a kezelés sikeressége
- Zöldhályog vagy szürkehályog? Hasonlít az elnevezésük, mégis más
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Ködös látás, szemfájdalom: ilyen tünetekkel jelez a zöldhályog
