Biztos látod??? Még egyszer a 3D-moziról...
A három dimenzióban vetített filmeket nem mindenki látja... A háromdimenziós látványt (3D) nyújtó mozi lenyűgözi az embert. Szinte a bőrünkön érezhetjük a sárkány lövellte lángot vagy a tenger simogatását.
Ám bajban vagyunk, ha ahhoz a harmincöt százalékhoz tartozunk, akiket veszélyeztet a 3D.
A vélemények megegyeznek abban, hogy csak tökéletesen működő szempárral élvezhető a 3D. "A két szemnek csapatként kell együttműködnie, és mindkettőből egyformán tiszta kép kell, hogy az agyba jusson, ahol a két kép egyesülhet" – mondta egy amerikai lapnak James D. Salz, a Dél-kaliforniai Egyetem szemészprofesszora. A kancsalság, a szemmozgató izmok gyengesége vagy az agy hibás működése, ha nem képes összerakni a két szemből érkező információkat, oda vezethet, hogy nem látjuk a 3D-t. Az emberek öt-nyolc százaléka nem, harminc százaléka pedig nehezen tudja értelmezni ezt az egyedi látványvilágot.
Egy tárgy közeledtével a szem a valóságban kétféle mozgást végez. A szemgolyók befelé fordulnak, a lencsefüggesztő izomrostok pedig az éleslátás érdekében megfeszülnek, megváltoztatva a szemlencsék alakját.
Más történik, amikor a térbeli mozgást egy állandó távolságban lévő sík felületen észleljük. A szemgolyók ugyanúgy befordulnak a közeledő tárgy láttán, a szemlencsék azonban nem változtathatják meg formájukat, mivel a kép így életlenné válna.
A természetellenes szemmozgás szemfáradtságot okoz, az agyat pedig az fárasztja, hogy folyamatosan felül kell írnia a szemlencsék alakváltozásra irányuló, reflexszerű mozgását.
Az agyat az is összezavarja, hogy egymásnak ellentmondó információk érkeznek a belső fülben lévő egyensúlyi szervből és a végtagok nyomásreceptoraiból. "Amikor meghatározott irányba mozgunk, a belső fülben lévő folyadék is megmozdul, amit elektromos impulzusok közvetítenek az agyba. Ezek alapján az agy eldönti, hogy mozgunk-e vagy sem. Érzékeny embereknél fejfájást és hányingert okozhat, ha a szemük például repülést, a belső fülük azonban helyben ülést érzékel" – jelentette ki Robert M. Wiprud gyógyszerészprofesszor.
Hasonló problémát kétdimenziós filmek, például kézi kamerás felvétel vagy képstabilizátor nélkül rögzített családi videók is előidéztek már. Viszonylagos rövidségük miatt azonban egyik sem olyan veszélyes, mint a többórás filmek, amelyeknek a megtekintése akár huzamosabb ideig tartó látászavart is okozhat. Mindennek ellenére a magyar betegek sem a neurológiai, sem a szemészeti klinikákat nem lepték el a 3D okozta problémákra hivatkozva, és egyetemeinken sem folyik kutatás a kérdésben. De jó tudni: a tévézés is bevallottan a 3D-s technológia felé halad.
Az eredeti cikk itt olvasható:
