Az időskori vakságot okozó AMD szűrésének forradalmian új módszere

Az időskori makula degeneráció (age-related macular degeneration, azaz AMD) a szem sárgafolt sorvadásos megbetegedését jelenti. Az AMD jellemzően 50 év felett fordul elő, a kór előrehaladtával visszafordíthatatlan vakság következhet be.

Az AMD megjelenési valószínűségét egy különleges, új genetikai teszttel ma már meg lehet állapítani. Az AMD gyógyítása a tudomány jelenlegi állása szerint még nem megoldott, azonban az akár már fiatalkorban megállapított AMD rizikó meghatározását követően sokat lehet tenni a megelőzésért – fejtette ki dr. Kusnyerik Ákos, a Rózsakert Medical Center szemész szakorvosa.

Az időskori makula degeneráció (AMD) a sárgafolt (macula lutea) sorvadásos megbetegedését jelenti. A betegség kialakulása során romlik az éleslátás, zavar léphet fel a színlátásban, a látótér különböző pontjain homályok alakulnak ki, majd egy nagy fekete folt alakul ki a látótér közepén. Az AMD kialakulása döntően befolyásolja a megbetegedésben szenvedők életminőségét, komolyan veszélyezteti a munkavégzést, zavart okozhat a társas kapcsolatokban, mivel az arcok felismerési képessége romlik, továbbá akadályozza a mindennapi tevékenységeket, lehetetlenné teszi például az olvasást, TV nézést, autóvezetést.

Az AMD igen nagy számban előforduló megbetegedés, amely leginkább az ötvenen túliakat érinti. A 65 évesek csaknem 20 százaléka, míg a 75 évesek 30 százaléka, valamint a 85 évesek 35 százaléka szenved ebben a krónikus megbetegedésben. Németországban jelenleg 2 millió AMD-ben szenvedő beteget tartanak számon, és a legfrissebb kutatások szerint ez a szám az elkövetkező 10 évben tovább nő. Magyarországon a vaksági statisztikában vezető helyen szerepel, a vakok 22-25 százaléka az AMD következtében veszíti el látását.

Az AMD megbetegedésnek két típusa létezik, az úgynevezett nedves, valamint a száraz típusú AMD. A száraz típusú átlagosan a megbetegedések 90 százalékában fordul elő, itt a szövetek elöregedéséről beszélhetünk, a szemfenék "meszesedésnek" indul. Ennél a típusú AMD-nél a centrális látás kezd el lassan, fokozatosan romlani.

Az esetek 10 százalékában a száraz makula degeneráció nedvesbe fordul át, ahol új kóros erek nőnek az ideghártya alá, amelynek következtében a retina bevérzik, hegesedik. Ez a folyamat kezelés nélkül gyorsan és maradandóan károsítja a centrális látást. A nedves AMD-ben szenvedők nagy valószínűséggel 1-2 éven belül elveszítik látásukat. A nedves AMD progressziója ún. anti-VEGF kezeléssel fékezhető, de a száraz AMD gyógyítása a tudomány jelenlegi állása szerint nem megoldott kérdés, bár számos kutatás zajlik jelenleg is a területen, és ezért az elkövetkező években jelentős eredmények várhatóak.

A betegség kialakulásának valószínűségét bizonyos rizikótényezők befolyásolják, így például:

-Az életkor, az AMD előfordulási gyakorisága 50 és 75 év között megháromszorozódik.

-A dohányzás, amely akár négyszeresére is növelheti az AMD kockázatát.

-A genetikai tényezők, az AMD-ben szenvedő betegek 60 százalékának egy vagy több családtagja is megbetegedik.

-A világos szemszínűeknél gyakoribb az előfordulás.

-Az erős, rendszeres, hosszabban tartó UV sugárzás, így különösen a déli és hegyvidéki területeken élők veszélyeztetettek.

-Életviteli tényezők, így például bizonyos tápanyagok és nyomelemek hiánya, az elhízás, a zsírdús étrend, valamint a stresszes életmód, mind-mind növeli az AMD előfordulási gyakoriságát.

Az AMD kialakulásának kockázata egy forradalmian új genetikai szűrőmódszer segítségével ma már megbecsülhető. A komplex szűrővizsgálat során a családfa genetikai analízise után egyszerűen a nyálmintából mintát vesznek, továbbá egy szemészeti vizsgálattal egészítik ki a szűrést, amelynek során különös gondossággal vizsgálják a szemfenék állapotát. A mintákat egy észtországi genetikai tesztelésre szakosodott csúcstechnológiával felszerelt laboratóriumban elemzik. A kapott eredmények alapján kijelenthető, hogy milyen esélye van a páciensnek a betegség kialakulására.

Az AMD gyógyítására még korlátozottak a lehetőségek, de a kór kialakulására nagyobb kockázattal rendelkezőknek, valamint a betegség korai szakaszában számos lehetőséggel lehet csökkenteni a látásromlást, valamint a vakság kialakulásának esélyét, így például:

-Folyamatos szemészeti kontroll a betegség korai felismeréséhez, az állapot nyomon követésére.

-Speciális, kifejezetten az AMD megelőzésére, kezelésére szolgáló vitaminokat és nyomelemeket tartalmazó táplálék-kiegészítő készítmény rendszeres fogyasztásának mérlegelése.

-Életvezetési változások, zsírszegény, egészséges, vitamindús ételek fogyasztása.

-A stressz csökkentése, levezetése.

-A dohányzás abbahagyása.

-UV szűrős napszemüveg viselése.

-A már kialakult kóros tünetek esetén lehetőség van lézeres beavatkozásokra, szemműtétekre.

A téma szakértője

A Semmelweis Egyetemen szerzett orvosi diplomát követően a Pécsi Tudományegyetem Szemészeti Klinikáján kezdte szemészeti tanulmányait, majd a budapesti (egykori) II. sz. Szemészeti Klinika rezidenseként folytatta. 2003-tól a Fővárosi Szent István Kórház Szemészeti osztályán kezdett el microincisiós technikával cataracta (szürkehályog)- műtéteket is végezni. Az I. sz. Szemészeti Klinikán végzett 9 hónapos gyakorlatot követően PhD tanulmányokba kezdett a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájában. Ennek keretében töltött el közel egy évet Németországban, ahol a retina implantátum kifejlesztésével foglalkozó kutatócsoport munkájába kapcsolódott be tevékenyen. Ezirányú kutatásai jelenleg is folyamatban vannak.

Célja, hogy Magyarországot is sikeresen bekapcsolja a látássérültek életminőségét javító sikeres nemzetközi programokba.