A látás hónapja: elérhető lesz a helyreállító műtét!

Az Egyesült Államok és Németország után hamarosan Magyarországon is elérhető lesz egy új műtéti eljárás, az úgynevezett szubretinális implantátum beültetése, amellyel részlegesen helyreállítható a látóideghártya (retina) betegsége miatt megvakult páciensek látása - hangzott el a Látás Világnapja alkalmából a Semmelweis Egyetem (SE) Szemészeti Klinikáján rendezett sajtótájékoztatón.

Németh János professzor, a Szemészeti Klinika igazgatója kiemelte, hogy a Látás Világnapja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Vision 2020 világméretű programja keretében 2000 óta kerül megrendezésre minden október második csütörtökjén. A program célja felszámolni két évtized alatt a megelőzhető vaksági okokat. Magyarország a kezdetektől részese e programnak.

"A vakság az esetek 80 százalékában megelőzhető. Tíz éve, a program meghirdetésekor 50 millió vak ember élt a világban, s e projekt nélkül napjainkban számuk lényegesen nagyobb lehetne" - hangsúlyozta a klinika igazgatója.

Kitért a világújdonságnak számító műtéti eljárásra, amelyet Eberhart Zenner professzor vezetésével dolgozott ki egy német kutatócsoport. Eddig 15 beavatkozás történt, s az eredmények biztatóak. A beavatkozásnak köszönhetően a páciensek részben képesek lettek a fényérzékelésre, például felismerik és használni tudják az étkészletet, közlekedhetnek az utcán, egyes esetekben 4-6 centiméteres betűket is képesek voltak olvasni.

"Magyarországon eddig nem volt lehetőség ilyen műtétek elvégzésére, mert az implantátumok fejlesztése rendkívül bonyolult és költséges. Nagyon nagy jelentősége van annak, hogy immár Magyarország is bekapcsolódott az élvonalba tartozó kutatásokhoz és csatlakozott a német kutatócsoporthoz" - mondta a professzor.

Az eljárást eddig a retinitis pigmentosa elnevezésű betegség végső stádiumában alkalmazták. E kórképnél az ideghártya bizonyos rétege fokozatosan elhal, idővel súlyos látáskárosodás, majd vakság alakul ki. Magyarországon több mint kétezer ember szenved e kórképben.

A szubretinális implantátumot a látóideghártya alá ültetik be, a hozzákapcsolódó kábelt, illetve a tápegységet pedig a bőr alá.

Mint Németh János kifejtette, egy hajszálvékony elektronikai lapocskáról van szó: vastagsága 100 mikrométer (1 mikrométer = ezredmilliméter), mérete mindössze 3 x 3 milliméter. Az implantátum "lelke" az 1520 fotocellából álló chip. A fotocellák alakítják át a fényt elektromos impulzusokká, s egészen apró elektródák segítségével továbbítják azokat a retina épen maradt sejtjeinek. Ezáltal a chip tulajdonképpen úgy működik, mint korábban az érzékelősejtek a retinában.

Személyes tapasztalatairól számolt be a sajtótájékoztatón Miika Terho, az egyik műtött beteg, akinek a beavatkozást követő első élménye, hogy képes volt fokuszálni a tárgyakra. Mint elmondta, újra meg kellett tanulnia látni, olyan volt, mint amikor két évtizedes kihagyás után valaki ismét teniszezni kezd, s nehezen találja el a labdát. A tárgyak kontúrja kezdetben elmosódott volt, olyannak tűnt, mintha "az úszómedence fenekén" lettek volna. A legnehezebbnek a szem és a kéz koordinációjának újbóli megtanulása bizonyult.

Dr. Kusnyerik Ákos szemész, a program koordinátora elmondta, hogy a klinikán már megkezdődtek azok a szűrések, amelynek alapján kiválasztják az első pácienseket. Az első ingyenes műtétekhez év végéig várja a jelentkezőket a klinikán működő Magyar Bionikus Látásközpont (www.lataskozpont.hu).