Szédülés a fej megmozdítása után - ezzel a módszerrel megszabadulhat tőle
Ezzel a módszerrel véget vethet a kellemetlen, forgó szédülésnek.
Szinte nincs is olyan ember, aki időnként ne szédülne. A probléma hátterében számtalan dolog húzódhat, melyek lehetnek banálisak és súlyosak is. Vannak, akik a panaszt a fej mozgatása után tapasztalják. Hogy mi lehet ennek az oka?
Forgó szédülés
A vertigo (forgó szédülés) egy rohamszerűen fellépő probléma, melyet a leggyakrabban a belső fül problémája okoz, de olykor neurológiai elváltozások is kiválthatják. Előfordulhat, hogy a szédülés hányingerrel is társul és olyan erős, hogy az érintett kénytelen lefeküdni. Kísérő tünete lehet még az izzadás, a fülcsengés, fokozott verejtékezés is. A vertigo-t több minden is okozhatja, pl:
- BPPV
- Meniere-betegség
- vesztibuláris neuritisz
- migrén
- stroke
- gyógyszerek
BPPV - a forgó jellegű szédülés egyik leggyakoribb oka
A hirtelen fellépő, forgó szédülés egyik fő oka a jóindulatú paroxizmális pozíciós szédülés (BPPV). A vertigo-t általában a fej mozgatása, helyzetének változtatása váltja ki, pl., amikor felfelé vagy lefelé billentjük a fejünket, amikor lefekszünk, megfordulunk vagy felülünk az ágyban. Ilyenkor a szédülés mellett hányinger, hányás, egyensúlyvesztés, bizonytalanság, akaratlan szemmozgások is felléphetnek.
BPPV akkor fordul elő, amikor az ún. otoconia nevű kalciumkristályok kilazulnak a belső fülben és kiszakadnak a helyükről. Amikor leválnak, szabadon áramolhatnak a belső fül folyadékkal teli tereiben, beleértve a félkörös csatornákat (SCC), melyek érzékelik a fej forgatását. Ez addig nem is okoz problémát, amíg az érintett nem mozgatja a fejét. Ám, ha pl. felfelé vagy lefelé néz, akkor a csatorna legalsó részébe vándorolnak ezek a kristályok, melyek stimulálják az egyensúlyérzékelő csillókat, ami szédülést okoz.
A BPPV általában magától elmúlik, ám sajnos visszatérhet, akár hónapok, évek múlva. Az állapotnak gyakran nincs ismert oka (idiopátiás BPPV), ha van, akkor főleg fülműtét, migrén, egyéb belsőfül-betegség vagy baleset áll a hátterében
Mit tegyen, ha fellép a szédülés?
A BPPV diagnózisának felállítása a súlyosabb betegségek kizárása után az ún. Dix-Hallpike teszt segítségével is történik. Ekkor az illetőt ülő helyzetből hanyattfekvésbe kell helyezni, majd fejét süllyeszteni, 45 fokkal oldalra fordítani és újra felültetni. Ez a mozdulatsor provokálhatja a szédülést, így az orvos megfigyelheti a tüneteket, valamint a szemtekerezgést.
Amennyiben bebizonyosodik a BPPV, úgy az Epley-manővernek nevezett mozdulatsorral kezelhető a probléma. Ennek segítségével a kalcium-karbonát kristályok visszakerülhetnek a helyükre, így panaszmentessé válhat a beteg. Fontos, hogy elsőnek szakemberrel végezze el a gyakorlatsort a helyes kivitelezés érdekében!
Epley-manőver gyakorlatsor
- 1 üljön le az ágyra és döntse a fejét arra az oldalra, amelyik kiváltja a szédülést.
- 2 feküdjön a hátára úgy, hogy a feje lelógjon az ágyról.
- 3 lassan mozgassa a fejét az ellenkező oldalra.
- 4 forgassa el teste többi részét úgy, hogy egy vonalban legyen a fejével.
- 5 maradjon így 10-15 másodpercig.
- 6 üljön fel egyenesen.
Fontos, ha a fejét a manőver során ne emelje fel!
Szédülés: ha ebben a testhelyzetben tapasztalja, nem a vérnyomása okozza!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
