Zseniális ábrázálolások a mentális zavarok tüneteiről - egy kép felér száz szóval
Egyetemi évei alatt megélt szorongásos zavarai inspirált grafikusként egy kassai fiatalembert, hogy a tipográfia eszküzével ragadja meg egyes betegségek lényegét.
Egyetemista koromban generalizált szorongásos zavarban és pánikrohamokban szenvedtem. Ez egy nehéz időszak volt az életemben, de végül is - egyben nagyon gazdagító is.
"Néhány év elteltével kezdtem el gondolkodni a mentális zavarokról a grafikus szemszögéből. "Személyes küldetésem" az volt, hogy a tipográfia eszközével ragadjam meg a rendellenességek lényegét. Sokukat el tudtam képzelni, kivéve azt, amellyel küszködtem" - írta Igor Kupec.
Paranoia
A pszichózis főbb tünetei
A pszichózis tarthat rövidebb vagy hosszabb ideig, és a tünetek a betegtől függően eltérő súlyosságúak lehetnek.
- Téveszmék: olyan gondolatok, melyeknek nincs valóságalapjuk. A téveszme racionális okfejtéssel nem dönthető meg, a beteg nem győzhető meg a gondolat valótlanságáról. Például az érintett azt hiheti, hogy
- ő egy különleges személy (Buddha vagy Michael Jackson reinkarnációja);
- üldözik, megfigyelik őt (például a rendőrség, a titkosszolgálat);
- meg akarják mérgezni;
- gondolatokat ültetnek a fejébe, és kényszerítik, hogy ezek szerint cselekedjen;
- meglopták;
- a gondolatait mások is hallják;
- ő a felelős egy természeti katasztrófáért, háborúért;
- különböző emberek egy és ugyanazon személy átváltozott alakjai;
- kiszemeltje halálosan szerelmes bele;
- a tévé- vagy rádióadás neki akar valami fontosat üzenni;
- a párja megcsalja, ezért bizonyítékokat gyűjt ellene, vadászik rá stb.
- Hallucinációk: olyan érzékcsalódások, melyeknek nincs valós alapjuk. Leggyakrabban zörejeket, emberi hangokat hallanak a páciensek (például egy nem jelen lévő személy, a Sátán vagy Isten beszél hozzá). Előfordulhat még
- vizuális hallucináció, amikor fényeket, alakzatokat, akár egész jelenteket is láthatnak a páciensek;
- tapintási hallucináció (például férgek mászkálnak a bőrén);
- szaglási hallucináció (például a „rossz” embereket büdösnek érzi);
- ízlelési hallucináció (fekáliaíze van az ételnek).
Jellemző viselkedésváltozások:
- indokolatlan gyanakvás, bizalmatlanság;
- szociális izoláció, a társas kapcsolatok megszakítása, bezárkózás;
- érzelmi sivárság;
- inaktivitás, a motiváció hiánya;
- memória-, figyelem-, koncentrációzavar;
- grimaszolás, izgatottság, mozgásvihar (a beteg tör-zúz, agresszívvá válik);
- teljesen véletlen témaváltások beszélgetés során, más szavainak ismételgetése, felgyorsult vagy lelassult beszéd, szokatlan asszociációk;
- stupor (az érzelmi reakciók hiánya, cselekvésképtelenség, kommunikációs képtelenség);
- túl kevés vagy túl sok alvás;
- öngyilkossági gondolatok vagy kísérletek.
Nárcisztikus személyiségzavar
A nárcisztikus személyiségzavar főbb tünetei
A nárcisztikus személyiségzavarral élők viselkedésének legfontosabb ismérve a bizalmatlanság és a gyanakvás. Ennek megfelelően az alábbi viselkedésformákat követik:
- a saját fontosság nagyzoló érzése: a saját teljesítmény vagy tehetség eltúlzása, az elismerés elvárása megfelelő teljesítmények hiányában is;
- sikerről, szépségről, hatalomról, éleselméjűségről vagy ideális szerelemről való fantáziálás;
- meggyőződés önmaguk különlegességéről;
- túlzott mértékű csodálat elvárása;
- indokolatlanul kedvező bánásmód vagy az elképzeléseikkel való együttműködés elvárása;
- önzőség: mások kihasználása a saját célok elérése érdekében;
- a külvilág megítélésének központjában önmaga áll;
- az empátia hiánya: képtelenek felismerni és átérezni mások érzéseit és szükségleteit;
- gyakran éreznek irigységet, illetve mások által irigyelt személynek hiszik magukat;
- gőgös, fennhéjázó magatartás;
- a kudarcot rosszul tolerálják.
Parkinson-kór
A Parkinson-kór főbb tünetei
- nyugalmi kézremegés, tremor (célra irányuláskor a remegés amplitúdója csökken),
- izmok merevsége (rigor),
- csökkent mozgásmennyiség, a mozgás lassulása,
- járási instabilitás, egyensúlyzavar.
A fenti tünetek gyakran csak az egyik testfélen kezdődnek. Ezeken felül további tünetek kísérhetik a betegséget:
- szaglás elvesztése (gyakran ez az első tünet),
- kenőcsös jellegű, mimikaszegény arc,
- írási nehezítettség,
- beszéd megváltozása (skandáló vagy elkent beszéd),
- vegetatív zavarok (pl. izzadás),
- székrekedés,
- impotencia,
- inkontinencia,
- alacsony vérnyomás miatti szédülés,
- nyelési nehezítettség,
- nyálcsorgás,
- fáradtság,
- apró léptű, csoszogó járás,
- nehéz mozgásindítás,
- szorongás, depresszió,
- memóriazavar, demencia,
- alvászavar.
Anorexia nervosa
Az anorexia nervosa főbb tünetei
Az anorexia nervosa lényeges mutatója a tápláltsági állapot, amely az testtömegindex (BMI) alapján határozható meg. A BMI normál értéke férfiaknál 20-25 kg/m2, nőknél 18,5-25 kg/m2. Anorexia megléte esetén a BMI nem éri el a 17,5 kg/m2-t.
Az anorexia nervosa alaptünetei a következők:
- súlyhiány (BMI˂17,5 kg/m2),
- súlyfóbia (obezitofóbia): az elhízástól való eltúlzott félelem,
- testképzavar: a beteg irreálisan ítéli meg a saját testét, túlsúlyosnak látja magát jelentős súlyvesztést követően is,
- havi vérzés elmaradása
A fent leírt alaptüneteken kívül számos egyéb testi tünet is előfordulhat: bőrszárazság, hajhullás, alacsony pulzus (bradycardia), alacsony vérnyomás, lelassult életfunkciók, szöveti vizenyő (ödéma), emésztési zavar, csökkent libidó.
Álmatlanság (insomnia)
Az álmatlanság főbb tünetei
A leggyakoribb panasz az elalvási nehézség, amelyet átalvási nehézség, majd korai ébredés és visszaalvási képtelenség követ. Az érintettek általában e panaszok keveredését tapasztalják.
Álmatlanság áll fenn, ha eezek mellett legalább egy fennáll
- fáradtság vagy rossz közérzet,
- a figyelem, a koncentrálóképesség vagy a memória romlása,
- szociális, munkahelyi vagy iskolai teljesítményromlás,
- hangulatzavar vagy ingerlékenység,
- nappali álmosság,
- az energiaszint, a motiváció vagy a kezdeményezőkészség csökkenése,
- hibák és/vagy balesetek a munkahelyen vagy gépjárművezetés közben,
- feszültség, fejfájás vagy emésztési panaszok az alvászavarral kapcsolatban,
- aggodalmak és félelmek az alvással kapcsolatban.
Egy hónapnál rövidebb ideig tartó tünetek esetén átmeneti álmatlanság, egy hónapnál hosszabb ideje fennálló tünetek esetén tartós, ún. perzisztens insomnia áll fenn. Ez utóbbin belül megkülönböztethető a 3-6 hónapnál rövidebb ideig tartó (szubakut) vagy az előbbinél hosszabban fennálló (idült) álmatlanság.
Depresszió
A depresszió tünetei
A depresszió számos formában jelentkezhet, egyénenként változó lefolyású betegség lehet a kiváltó okoktól és a körülményektől függően.
- levert, rossz hangulat, örömérzet csökkenése (anhedónia);
- súlygyarapodás vagy súlycsökkenés;
- aluszékonyság vagy álmatlanság;
- érdeklődés, motiváció csökkenése;
- fáradtság, erőtlenség;
- szorongás, fokozott aggodalom;
- feleslegességérzés, bűntudat érzése;
- negatív jövőkép és önkép, alacsony önértékelés;
- feledékenység, koncentráció csökkenése;
- halállal kapcsolatos gondolatok, esetleg öngyilkossági gondolatok, kísérletek.
ADHD - figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar
Az ADHD főbb tünetei
A betegség jellemző tünetei két csoportra oszthatók:
- az egyik csoportba a figyelemzavarral kapcsolatos figyelmetlenség jelei tartoznak,
- a másik csoportba a túlmozgékonysággal (hiperaktivitással) és impulzivitással (hirtelen, meggondolás nélküli cselekvéssel) kapcsolatos tünetek.
A figyelemzavar vezető tünetei:
- a gyermek gyakran nem figyel a részletekre, vagy gondatlanságból hibákat vét az iskolai és egyéb tevékenységben;
- a külső ingerek könnyen elvonják a figyelmét;
- nehézséget jelent számára az odafigyelés a feladat- vagy játéktevékenységen belül;
- gyakran úgy tűnik, hogy nem figyel, amikor beszélnek hozzá;
- gyakran nem követi az utasításokat, vagy elmarad az iskolai és egyéb feladatok, kötelességek befejezésében;
- nehézségei vannak a feladatok és a tevékenységek megszervezésével;
- elkerüli, nem szereti vagy ellenáll annak, hogy olyan feladatokban vegyen részt, amelyek tartós erőfeszítést igényelnek (iskolában vagy otthon);
- gyakran elveszít dolgokat (játékokat, iskolai felszerelést);
- a napi tevékenységek végzésében gyakran feledékeny.
A túlmozgékonyság és az impulzivitás vezető tünetei:
- a gyermek gyakran babrál, izeg-mozog, fészkelődik ülés közben;
- nehézséget okoz számára az egy helyben maradás – pl. gyakran elhagyja a helyét az osztályban vagy olyan helyzetekben, amikor elvárt az ülve maradás;
- gyakran rohangál, ugrál vagy mászik olyan helyzetekben, amikor az nem helyénvaló;
- nehézséget jelent számára a csendes, nyugodt játéktevékenység vagy az abban való részvétel;
- gyakran túl sokat beszél;
- gyakran kimondja a választ, mielőtt a kérdés befejeződött volna;
- gyakran nehézséget okoz számára a várakozás;
- gyakran félbeszakít másokat, például beszélgetéseket vagy játékokat.
Skizofrénia
A szkizofrénia főbb tünetei
A szkizofrénia a személyiség alapvető zavarát jelenti, amiben az intellektus nem sérül, viszont az olyan egészséges szellemi funkciók, mint az egyéniségérzés, egyediségtudat, önállóságérzés kóros formákat öltenek. A betegeknél jellegzetes gondolkodásbeli torzulás, észlelési zavarok, abnormális indulati állapotok, a valósággal való kapcsolat zavara és autizmus mutatkozhat.
Az idővel kialakuló pszichés funkciózavaroknak számtalan tünete van, melyeket pozitív, negatív és kognitív tüneti kategóriákba sorolhatók.
Pozitív tünetek:
- hallucináció - a beteg nem létező dolgokat észlel, azaz lát, hall, érzékel. A leggyakoribb az idegen hangok hallása, melyek lehetnek utasítók vagy a cselekvéseket kommentáló jellegűek is;
- téveszmék - gondolatok, melyeknek nincsen valóságalapja, de a beteg meg van győződve azok igazságáról. Gyakori az üldöztetéses vagy feltalálásos téveszme is, bizarr gondolatokkal párosulva.
Negatív tünetek: eltompult és nem a realitáshoz kapcsolódó érzelmek megjelenése, spontán mozgás csökkenése, a beszéd monotonná és szegényessé válása, a tisztálkodás elmaradása és az apátia.
Kognitív tünetek: memóriazavar, a figyelemzavar, az absztrakt gondolkodás (elvonatkoztatás) nehézsége, valamint az információk feldolgozásának zavara.
Egyéb tünetek lehetnek még a szorongás, aggodalmasság, koordinálatlan mozgás, társasági izoláció, logikátlan gondolatok, gyenge impulzuskontroll, érzelemmentesség.
Másik megközelítésben a szkizofrénia alaptünetekből és járulékos tünetekből álló betegség.
OCD - kényszerbetegség (Obszesszív-kompulzív zavar)
A kényszerbetegség főbb tünetei
A kényszerbetegség általában kényszergondolatok és kényszercselekvések megjelenésével jár, bár az is előfordulhat, hogy a betegnek kizárólag kényszergondolatai vagy kényszercselekvései vannak. A betegek hajlamosak igen sok időt a napjukból kényszercselekvéseikkel eltölteni.
Kényszergondolatok
Olyan gondolatok, félelmek, melyek akaratlanul beférkőznek a beteg tudatába, sokszor előjönnek a nap során, szorongást keltenek, énidegenek, a beteg általában tisztában van azok valótlanságával vagy megalapozatlanságával (irracionalitás).
A kényszergondolatoknak sokszor tipikus témái vannak:
- félelem a beszennyeződéstől;
- szimmetriával, pontossággal kapcsolatos kényszergondolatok;
- félelem a kontrollvesztéstől, hogy valakinek ártani fog;
- akaratlan szexuális gondolatok;
- vallásos kényszergondolatok;
- aggódás, hogy bezárta-e az ajtót, elzárta-e a gázt stb.
Bipoláris zavar
A bipoláris zavar főbb tünetei
Első megjelenése általában egy depressziós szakasz, amelyet a mániás fázis akár csak évekkel később követ. A két fázis között később is előfordulhatnak viszonylag hosszú, tünetmentes időszakok, de ismert a gyors fázisváltás formája is. A szakaszok hossza is különböző lehet, és mindkét szakasz meglehetősen intenzív tünetekkel jelentkezik.
A depressziós szakasz tünetei:
- lehangoltság, kedvetlenség,
- aggódás,
- szomorúság,
- különböző aktivitások és a kapcsolatok iránti érdeklődés, motiváció elvesztése,
- koncentrációs zavarok,
- alvásproblémák,
- értéktelenség vagy bűntudat érzése,
- öngyilkossági gondolatok.
A mániás szakasz tünetei:
- fokozott feldobódottság, túlzott jókedv,
- túlzott energikusság,
- csapongó, mások szavába vágó beszéd,
- a fizikai szükségleteket háttérbe szorító tevékenységre való fókuszáltság (például egész éjjel nem alszik, hogy befejezzen valamit),
- problémák az alvással és pihenéssel,
- túlzott önbizalom, hatalomérzés,
- túlzott kockázatvállalás (szerhasználat, meggondolatlan költekezés, felelőtlen szexuális kapcsolatok),
- irreális tervek,
- kritikátlanság.
Alzheimer-kór
Az Alzheimer-kór főbb tünetei
Az Alzheimer-kórt több egymással szoros kapcsolatban álló tünet jellemzi, amelyek fennállása negatívan befolyásolja a beteg mindennapi önellátását.
- a memóriazavar,
- a beszéd- és nyelvi kifejezés zavara,
- a mozgásügyesség, motoros funkciók zavara,
- a cselekvés előretervezésének és kivitelezésének zavara,
- inkontinencia.
A betegség lefolyása során nagy arányban jelentkeznek társbetegségek vagy pszichés tünetek is.
Fóbiák
A fóbiákkal járó főbb tünetetek
A fóbiás beteg tudatosan elkerüli félelme tárgyát vagy a félelmet keltő helyzetet, a megélt félelem pedig gyakran társul szorongással vagy pánikrohammal. A kialakuló szorongás járhat halálfélelemmel, de testi (szomatikus) tünetek képződésével is.
Előfordulhat:
- fulladásérzés,
- remegés,
- izzadás,
- szívdobogásérzés,
- gyomorfájás,
- hányás,
- hasmenés.
A kialakuló elkerülő magatartás hátterében sokszor az áll, hogy a beteg nem akarja a tünetek képződését ismételten átélni, ezért menekül minden olyan szituációtól, amely azt kiválthatja.
Bulimia - evészavar
A bulimia főbb tünetei
A bulimia két legfontosabb tünete az ismétlődő falásrohamok és az azokat követő, testsúlycsökkentésre törekvő viselkedésformák képezik. A tünetek célját tekintve a bulimiás betegek két csoportja különíthető el:
- az egyik csoportba azok tartoznak, akik a kínzó éhség leküzdéséért,
- a másik csoportba azok, akik a hányás okozta megkönnyebbülésért (hányásaddikció) eszik tele magukat.
A testsúlygyarapodást megakadályozandó, a bulimiás személy megpróbálja ellensúlyozni a falást (kompenzátoros viselkedés). Ennek módja egyénenként változó, de leggyakoribb az önhánytatás, a hashajtó, vizelethajtó, inzulin vagy fogyasztószer használata.
A bulimiát az különbözteti meg az anorexia nervosa ún. purgálásos altípusától, hogy az érintett egyénnek nem kórosan alacsony a testsúlya, és nincs testképzavara. A bulimiás személyek testsúlya általában normális, egyesek közöttük túlsúlyosak (bulimiás obezitás), de gyakori lehet a testsúlyingadozás is, ami akár a heti 5 kg-ot is elérheti.
Megalománia - nagyzási hóbort
A nagyzásos (megalomániás, expanzív) tébolyok a személyiség egyetlen szektorára korlátozódnak, a téveszme egyetlen témakörre vonatkozik. Különbözô formái ismertek:
Erotománia (szerelmi téboly). A betegnek intuitív meggyôzôdése, hogy egy neves személyhez fûzôdô kapcsolata van kibontakozóban. Hamis biztatások, félreértelmezések, illúziók támogatják ezt az elképzelést. A másodlagosan kialakuló téveszmék a szerelmi történések szokásos élményanyagának felelnek meg. Elôbb reménykedés, boldogságérzés kíséri elképzeléseit, majd a viszonzás késedelme miatt a bosszankodás, végül a neheztelés, gyûlölködés, gyakran agresszív indulatkitörések kerülnek elôtérbe.
• Vallási (religiózus) téboly. A téveszmék tárgyát valamely új tan hirdetése képezi, és az egész tematikát metafizikai gondolatok szövik át.
• Származási (genealógiai) téboly. Fennállásakor az egyén elôkelô család sarjának hiszi magát, és adott körülmények között úgy is viselkedik.
• Feltalálási (inventorius) paranoia. A nagyzásos és üldöztetéses tartalmak gyakran keverednek. Az egyén túlbecsüli találmánya értékét, nagy horderejûnek tartja azt, mely egy egész tudományág reformját vonhatja maga után.
• Üldöztetéses (perszekutoros) tébolyok. Egyes formái ugyancsak a társadalmi értékek szférájában bontakoznak ki. Az üldöztetés hátterét gyakran nagyzásos téveszmék képezik, de gyakoribb, hogy szenzitív fejlôdés következményei.
Bornout - kiégés
A kiégés folyamatának egymást követő fázisai (Edelwich Brodsky és Georg E. Becker felosztása szerint):
- idealizmus: a kezdeti lelkesedés szakasza, amikor kezd megbomlani a munka és magánélet egyensúlya;
- realizmus: az egyén elkötelezett a munkája iránt, és még nyitott az új kezdeményezések és kreatív ötletek irányában, de már tart attól, hogy nem képes megfelelni az elvárásoknak;
- stagnálás vagy kiábrándulás: csökken a kezdeti nyitottság és lelkesedés, velük együtt a teljesítőképesség is, a kollegiális kapcsolatok olykor terhessé válnak;
- frusztráció: az egyén egyre inkább visszahúzódik a szakmai és közéleti tevékenységekből, mert értelmetlennek ítéli meg azokat; negatívan értékeli saját hozzáértését, megkérdőjelezi a hivatása értelmét; a tökéletességre való törekvést felváltja a megfelelési és bizonyítási kényszer;
- apátia: az egyén rutinból látja el munkahelyi feladatait, kerüli kollégáit, elhanyagolja társas kapcsolatait, a segítséget elutasítja, és nem látja esélyét a javulásnak.
Tourette-szindróma
A Tourette-szindróma főbb tünetei
A betegség főbb tünetei a ticek, melyeknek két fő típusa van: az önkéntelenül megjelenő mozdulatok (motoros tic), illetve egyes szavak vagy hangok kontrollálatlansága (vokális tic). Az első tünetek 2-21 éves kor között jelentkezhetnek, de leggyakrabban 5-15 éves kor között jelennek meg.
A tünetek súlyosságát a stressz, a felfokozott lelkiállapot és a fáradtság rontja, míg nyugodt állapotban, koncentrációt igénylő tevékenység közben enyhülnek. A tünetek felszínes alvás közben is csak csökkennek, mélyalvásban viszont nem jelentkeznek.
A ticek a beteg élete során folyamatosan változhatnak, egyesek eltűnnek, míg mások megjelennek. Korral általában javul, vagy kontrollálhatóbbá válik a betegség, előfordul, hogy felnőtt korra meg is szűnnek a ticek.
Diszgráfia: az írásbeli kifejezés zavara
A tanulási zavarok főbb tünetei
A tanulási zavarok tünetei teljesítmény- és viselkedésbeli jellegzetességekben mutatkoznak meg. Az iskolai tanulmányok során megélt kudarcok, gyenge osztályzatok és a pedagógusi, illetve szülői oldalról érkező kritikus értékelések nagyban befolyásolják a tanulási nehézségekkel küzdő gyermek viselkedését: önértékelése csökken, bizonytalanná, visszahúzódóvá, vagy agresszívvá válhat.
Grafománia - íráskényszer
A grafománia tünetei
- A kóros grafomániát az írás kényszere hajtja.
- A gondolatok megosztását egyre fokozódó feszültség, sokszor düh kényszeríti ki.
- A szöveg megírását követően megkönnyebbülést él át, míg az újra felgyülemlő gondolatok és feszültségek ismét kikényszerítik az írást.
- A grafománok írásai sokszor kuszák, gondolataik csapongóak, átsüt a harag és a feszültség a szövegen, gyakran stílusukban, helyesírásukban is kívánnivalót hagynak maguk után.
Olvasta már?
- „Olyan szomorú a hangod” – mesterséges intelligencia segítheti a depresszió szűrését
- Pánikbetegség - ezek a módszerek gyógyszer nélkül is enyhíthetik a tüneteket
- Nem hinné, milyen lélekromboló hatással járhat a pajzsmirigy alulműködése
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!