Tényleg bele lehet halni az unalomba
Kétszer nagyobb valószínűséggel halnak meg fiatalon azok, akik állandóan unatkoznak, mint azok, akik élménygazdag életet élnek - állapították meg brit kutatók.
A University College London (UCL) kutatói szerint azok, akik kivételesen magas színvonalon képesek űzni az unalom mesterségét, kétszer nagyobb valószínűséggel halnak meg fiatalon szívbetegség vagy agyvérzés következtében, mint azok, akik élményekben gazdag és szórakoztató életet élnek - írja a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása (www.telegraph.co.uk).
Az UCL Járványtani és Közegészségügyi Intézetének kutatói 7524 olyan 35-55 éves köztisztviselő válaszát dolgozták fel, akiket még az 1980-as években faggattak ki arról, hogy mennyire találják unalmasnak az életüket. A résztvevők 25 éven át tartó megfigyelése tavaly áprilisban ért véget, és azok, akik az elején meglehetősen unalmasnak találták mindennapjaikat, 40 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak meg a kutatás végéig.
Az 1980-as évek közepén megkérdezett állami hivatalnokok közül minden tizedik tartotta unalmasnak az akkori életét. A nőket ráadásul kétszer nagyobb valószínűséggel sújtotta a "gyilkos kór", mint a férfiakat, a fiatal alkalmazottak és az alantasabb munkát végzők szintén hajlamosabbnak bizonyultak az unatkozásra. Márpedig a szakemberek szerint az ilyen emberek nagyobb eséllyel fordulnak az olyan egészségtelen szokások felé, mint a dohányzás vagy a fokozott alkoholfogyasztás, amelyek jelentősen megrövidíthetik az élettartamukat.
"A szívproblémákkal kapcsolatos eredményeink alapján egyértelmű bizonyíték van arra, hogy összefüggés van az unalom és a szívbetegségek között" - mondta Martin Shipley, az International Journal of Epidemiology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.
"Nagyon fontos, hogy azok, akiknek egyhangú, monoton a munkájuk, az ivás vagy a dohányzás helyett munkaidő után valamilyen unaloműző elfoglaltságot találjanak" - hangsúlyozta a kutató.
Graham Price pszichológus tanácsa szerint azoknak, akik folyton unatkoznak, önmaguk helyett inkább a körülöttük lévők szükségleteire kellene összpontosítaniuk.