Alulfizetett, vagy jól keres? Így hat a pénztelenség a fájdalomérzetünkre

2023.09.26.

félelem szegénység fájdalom mentális egészség kutatás Sanitas-egészség

szegénység, félelem, mentális egészség, fájdalom

Szomorú, de ebben az értelemben is igaz a mondás: "Szegény embert az ág is húzza!" A kutatók szerint ugyanaz a fájdalom erősebb, ha alacsonyabb kereset párosul mellé.

Az igazságtalanság-érzet, az elkeseredettség és az alacsony jövedelem miatt többször és erősebben élhetjük meg a fájdalmainkat, mint azok, akik jól keresnek. Egy új kutatás érdekes és egyben szomorú eredményre jutott.

Dobson Szabolcs, gyógyszerengedélyeztetési szakértő írt arról, hogy a szegénység mennyi mindent befolyásolhat:

"A jövedelmi osztály (azaz egy adott személy jövedelmének sorrendi helyzete egy összehasonlító csoporton belül) az abszolút jövedelem felett és ezen túl mutat összefüggést a fizikai fájdalommal. Ez a hatás a gazdag és a szegény országokban azonos.

A tanulmány 146 országból 1,3 millió válaszadó adatait használta fel, és három fő megállapítást tett. Először, megerősítve a korábbi kutatásokat, ez a tanulmány is kimutatta, hogy a magasabb abszolút jövedelemmel rendelkezők kevesebb fájdalomról számoltak be, mint az alacsonyabb abszolút jövedelműek.

Másodszor, a referenciacsoportjukban az alacsonyabb jövedelműek nagyobb fájdalomról számoltak be, mint a magasabb jövedelműek.

Harmadszor, ezek a megállapítások azonosak voltak a gazdag és szegény országokban. Mivel magyarázható a kapcsolat a jövedelmi pozició és a fizikai fájdalom között?

A jövedelmi pozíció és a fizikai fájdalom közötti kapcsolatot nem feltétlenül az alacsony jövedelem vezérli

A relatív depriváció (nélkülözés) elmélete segíthet megmagyarázni a jövedelmi pozíció és a fájdalom közötti kapcsolatot. Korábbi kutatások dokumentálták, hogy a viszonylagos nélkülözéshez kapcsolódó érzések, mint az irigység- és az igazságtalanság érzet negatív érzelmekhez, például haraghoz, és stresszhez vezethetnek.

Hasonlóképpen azt találták, hogy a jövedelem másokéval való összevetése és a társadalmi alárendeltségérzet hozzájárul olyan negatív érzelmekhez, mint a szorongás és a depresszió. Ezek a negatív érzelmek pedig valószínűleg összefüggenek a fájdalommal. Ez arra utal, hogy az adott referenciacsoportban alacsonyabb jövedelműek stresszt és szorongást tapasztalhatnak, ami fizikai fájdalmat is kiválthat.

A felfelé irányuló társadalmi mobilitás reményének hiánya is magyarázhatja ezeket az eredményeket. A referenciacsoportban alacsonyabb jövedelmi helyzetű emberek elveszíthetik a bizalmat a jövedelmi rangsorban való feljebb jutás lehetőségében. Ez a helyzet negatív érzelmeket válthat ki, amelyek fokozhatják a fájdalmat.

Ezen túlmenően, azok az egyének, akiknek kevesebb a jövedelmük mint másoknak, szenvedhetnek diszkriminációtól, amely kapcsolódhat krónikus fizikai fájdalomhoz.

Különös figyelmet érdemelnek a gazdag és szegény országok hasonló eredményei. Ez a tanulmány feltárta, hogy a jövedelmi helyzet és a fájdalom közötti kapcsolat azonos volt a gazdag és a szegény országokban. Ezt a megállapítást támasztja alá a Társadalmi Összehasonlítás Elmélete, amely azt sugallja, hogy az embereket érdekli referenciacsoportban való relatív helyzetük, függetlenül attól, hogy szegény vagy gazdag országban élnek.

A tanulmány azt is megállapította, hogy az abszolút jövedelem és a fájdalom közötti kapcsolat azonos a gazdag és a szegény országokban. Korábbi munkák kimutatták, hogy a jövedelem és a boldogság közötti kapcsolat erősebb volt a szegény, mint a gazdag országokban, potenciálisan azért, mert a szegény országokban élőknek valószínűleg több anyagi szükségletük van, mint a gazdag országok lakosainak. Így a jelen tanulmány azt feltételezte, hogy a szegény országokban a megkeresett pénz mennyisége többet számít, mint a gazdag országokban, de az eredmények nem támasztották alá ezt a hipotézist."