Kiderült, hogy másképp kell kezelni a súlyos depressziót férfiaknál és nőknél!
Immáron molekuláris szinten bizonyított, hogy nem lehet egy kalap alá venni az MDD-ben szenvedő férfi és női betegeket.
Olyan molekuláris szintű nemi eltéréseket fedeztek fel a kutatók a súlyos depresszióban szenvedő betegeknél, amely az alkalmazott terápiás irányokra is hatással van.
A Neuropsychopharmacology folyóirat szeptember 21-én közölte az ausztrál University of Wollongong kutatóinak cikkét, amelyben olyan fontos nemi alapú eltéréseket tártak fel a súlyos depresszió (MDD; major depressive disorder) biokémiai folyamataiban, amelyek egy csak nőknél alkalmazható lehetséges kezelési irányt valószínűsítenek.
A mostani eredmények egy olyan elváltozásra hívják fel a figyelmet, amely csak nőknél jelentkezik - többek között talán ezért sem véletlen, hogy világszerte kétszer annyi nő szenved súlyos depresszióban, mint férfi.
A súlyos depressziós zavar olyan komoly mentális betegség, hogy szélsőséges esetben öngyilkossághoz vezethet. A Samara Brown és Kelly Newell vezette kutatócsoport pont ezért súlyos depresszióban szenvedő öngyilkosságot elkövetett és nem öngyilkos személyek post mortem agymintáit összehasonlítva a kinurenin útvonalat (kinureninrendszert) tanulmányozta.
A csapat kimutatta, hogy a kinurenin útvonal eltérően működik az MDD-s emberek női és férfi agyában. Ez a kutatás előrelépést jelent ennek az összetett állapotnak a megértésében és potenciális kezelésében.
Dr. Brown szerint a kutatás azt mutatja, hogy figyelembe kell venni a nemek közötti különbségeket a pszichiátriai kutatások és kezelések során.
"Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy elemzéseinket nemek szerint kell rétegeznünk a neurobiológiai kutatások során, különösen a depressziókutatások esetében, ahol a nőknél kétszer akkora a betegség előfordulása, mint a férfiaknál" - mondta Dr. Brown.
A tanulmány az elmúlt három év során 80 halál utáni agymintán végzett kutatást ismerteti, és azt találta, hogy jelentős változások mentek végbe a kinurenin útvonalában – ami azt jelzi, hogy az agy hogyan dolgozza fel a kinurenint – mind az MDD-ben szenvedő nők, mind az elhunyt MDD-s egyének agyában. az öngyilkosságtól.
Ez az első molekuláris bizonyíték az agyban a kinurenin-útvonal alcsoport-specifikus változásaira MDD-ben szenvedőknél.
A kutatás azt találta, hogy az MDD-ben szenvedő nők agyában kevesebb volt a KYNA. Bizonyítékok vannak arra, hogy a KYNA védi az agyat, így ennek alacsonyabb szintje problémás lehet. Ez a kutatás előrelépést jelent ennek az összetett állapotnak a megértésében és potenciális kezelésében. A csapat reméli, hogy munkájuk hatással lesz a jövőbeli gyógyszerkutatásra.
"Ez a kutatási eredmény egy fontos lépés annak elismerése felé, hogy igenis vannak különbségek az MDD-betegek között, és a mindenkire érvényes megközelítés nem fog működni. Meg kell értenünk a betegség pontos biológiáját, ami potenciálisan kiváltja a depresszió néhány tünetét. Ha legalább egy részét megértjük annak, ami az agyban zajlik, ki tudjuk deríteni, hogy ki lehet alkalmasabb a különböző típusú kezelésekre."
A csapat kimutatta, hogy a kinurenin útvonal eltérően működik az MDD-s emberek női és férfi agyában
Érdekes módon a fenti eredmények csak a nőkből származó mintákra voltak igazak, férfiaknál az öngyilkos és nem öngyilkos minták között nem volt különbség. Ez arra utalhat, hogy egy KYNA útvonalat célzó gyógyszer valószínűleg nőknél alkalmazható lesz, férfiaknál viszont nem biztos, hogy hatásosnak bizonyul majd. A vizsgálat egyben rámutat arra is, hogy mennyire fontos a depressziót kutató vizsgálatokban a résztvevők nemek szerinti rétegzése, csoportosítása, hiszen most már molekuláris szinten bizonyított, hogy nem lehet egy kalap alá venni az MDD-ben szenvedő férfi és női betegeket.
Mit jelent a depresszió?
A depresszió vagy lehangoltság nem a jellem vagy az akarat gyengesége, hanem valódi betegség: a hangulatzavarok egy formája, melynek tipikus tünete az öröm és lelkesedés elvesztése, az önbizalom nagyfokú hiánya. Kísérheti szomorúság, reményvesztettség érzése, az érdeklődés, a motiváció és az energia csökkenése, jellemző továbbá a gondolkodás lassulása is.
Ezeken kívül az érzelmi élet zavarait vegetatív idegrendszeri és testi tünetek is kísérhetik. Az állapot akkor nevezhető kórosnak és valódi betegségnek, ha több mint két hétig tartósan fennáll, és a lelki fájdalomnak nincs egyértelmű oka. Depresszió esetén megváltoznak a beteg alvási és étkezési szokásai, napi ritmusa is felborul. A betegség kezelés nélkül fokozott öngyilkossági kockázatot jelent.
Amennyiben a környezetében valaki:
- lelki válságban van,
- erős érzelmek jeleit mutatja (nagyon szomorú, dühös, agresszív vagy szorongó), és
- öngyilkossági szándékról beszél,
ne hagyja magára, hívja a 112-t és kérjen mentőt!
A depresszió tünetei
A depresszió számos formában jelentkezhet, egyénenként változó lefolyású betegség lehet a kiváltó okoktól és a körülményektől függően. A depresszió tünetei lehetnek:
- levertség, rossz hangulat, örömérzet csökkenése;
- súlygyarapodás vagy súlycsökkenés;
- aluszékonyság vagy álmatlanság;
- érdeklődés, motiváció csökkenése;
- fáradtság, erőtlenség;
- szorongás, fokozott aggodalom;
- feleslegességérzés, bűntudat érzése;
- negatív jövőkép és önkép, alacsony önértékelés;
- feledékenység, koncentráció csökkenése;
- halállal kapcsolatos gondolatok, esetleg öngyilkossági gondolatok, kísérletek.
A depresszió a betegség lefolyása szerint:
- epizodikus: rövidebb ideig tart, nem ismétlődik;
- unipoláris jellegű: amikor a depresszió dominál, mely lehet egyszeri vagy visszatérő;
- bipoláris típusú: a depresszió és a kóros felhangoltság (mánia) váltakozása.
Depresszió a kórokok szerint megkülönböztetve:
- endogén depressziót: ez a fajta depresszió látszólag indokolatlan, ok nélküli, gyakran fiatal felnőttkorban jelentkezik, és jellemző a családon belüli halmozódás;
- exogén depressziót: azonosítható egy külső, kiváltó tényező (pl. szülés utáni depresszió), de alkohol vagy drogabúzus is kiválthatja.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Antidepresszánsok: ezért nem hatnak ugyanúgy mindenkinél
