Struccpolitika: ezért dugjuk gyakran a homokba a fejünket
Gyakran választjuk a szándékos tudatlanságot.
Volt már valaha önző úgy, hogy közben önzetlennek érezte magát? Ha előre tudná egy rossz döntés következményeit, változtatna a döntésén, vagy inkább figyelmen kívül hagyná és kitartana mellette? Sokak számára a második opció a válasz.
Egy új kutatás kimutatta, hogy az emberek 40 százaléka inkább nem szeretne tudni tettei következményeiről, mert így könnyebben igazolhatja önző cselekedeteit. Linh Vu, az Amszterdami Egyetem doktorjelöltje elmondta:
- A mindennapi életben számos példát találhatunk erre a tudatos tudatlanságra, például akkor, amikor a vásárlók nem foglalkoznak azzal, honnan származnak az általuk vásárolt termékek.
Vu és munkatársai 22 korábbi tanulmányt elemeztek, amelyekben összesen 6531 résztvevő vett részt. A kísérletek során egyes résztvevők megismerték tetteik következményeit, míg mások eldönthették, hogy akarják-e tudni azokat.
Egy ilyen kísérletben a résztvevők választhattak, hogy 6 dollárt kapnak, és egy másik személy 1 dollárt, vagy 5 dollárt kapnak, de a másik személy is 5 dollárt kap. Az első lehetőség önzőbb, mint a második.
Amikor a résztvevők tisztában voltak döntésük következményeivel, 74 százalékuk a második lehetőséget választotta, ezzel nagyobb előnyt biztosítva a másik személynek, még ha ez számukra 1 dollár veszteséget is jelentett. Azonban amikor a résztvevők nem tudták pontosan, hogy döntésük milyen hatással lesz másokra, a viselkedésük megváltozott.
Ebben a helyzetben, ahol a résztvevők választhatták, hogy megtudják-e a döntésük következményét, 44 százalékuk inkább a tudatlanságot választotta. Kerülték az információkat, hogy önző cselekedeteket hajthassanak végre anélkül, hogy rosszul éreznék magukat.
A kutatók szerint ez a viselkedés mögött a lelkiismeret áll: az emberek így tudnak önzően cselekedni és mégis önzetlennek érezni magukat.
Az új metaanalízis ezt az értelmezést támasztotta alá
Shaul Shalvi, a társszerző és az Amszterdami Egyetem viselkedésetika professzora szerint azok, akik úgy döntöttek, hogy megismerik tetteik következményeit, 7 százalékponttal nagyobb valószínűséggel voltak önzetlenek azokhoz a résztvevőkhöz képest, akik alapértelmezés szerint megkapták az információt. Ez azt sugallja, hogy az igazán nagylelkű emberek szeretnek úgy dönteni, hogy megismerik döntéseik kimenetelét is.
-Az eredmények lenyűgözőek, mivel azt sugallják, hogy az általunk megfigyelt altruista viselkedések nagy részét az a vágy hajtja, hogy úgy viselkedjünk, ahogy mások elvárják tőlünk - magyarázta Shalvi.
-Míg a legtöbb ember hajlandó helyesen cselekedni, miután teljes körű tájékoztatást kap tettei következményeiről, a hajlandóságnak nem mindig az a valódi oka, hogy szeretünk törődni másokkal. Az okok, amelyek miatt az emberek hajlandók önzetlenül cselekedni, részben a társadalmi nyomásnak, valamint annak a vágyaknak tudhatók be, hogy jó megvilágításba helyezzék magukat mások szemében. Mivel az igazlelkűség gyakran költséges, időt, pénzt, erőfeszítéseket igényel, a szándékos tudatlanság könnyű kiutat, mentséget kínál.
Összegezve
- Egy kutatás kimutatta, hogy az emberek 40 százaléka inkább nem szeretne tudni tetteik következményeiről.
- Azok, akik megismerik döntéseik kimenetelét, nagyobb valószínűséggel önzetlenek.
- Az emberek hajlandók önzetlenül cselekedni társadalmi nyomás és a vágy miatt, hogy jó megvilágításba helyezzék magukat mások szemében.
- Az igazlelkűség gyakran költséges, ezért a szándékos tudatlanság könnyű kiutat kínál.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Így verte át a kutatókat a mesterséges intelligencia
