Skizofrénia: tudja-e a beteg, hogy mit akar a másik?
Skizofrénia: amikor a tapasztalat nem segíti a társadalmi érintkezést. A skizofrénia a társadalmi érintkezést súlyosan befolyásoló elmebetegség. Az utóbbi idők kutatásai azt mutatták, hogy a skizofrén betegeknek nehézen tudják értelmezni mások szándékait. Kimutatták, hogy a skizofrén betegek rosszul használják fel a múltbeli tapasztalatokat, amikor mások szándékait próbálják előrevetíteni. Eredményeik a Brain folyóiratban olvashatók.
Amikor valaki feláll az ülésről a buszon, valószínűleg át akarja adni a helyét, vagy le akar szállni a következő megállónál. Ha valaki egy közösségben él, létfontosságú, hogy azonosítani tudja mások szándékát. Ugyanez a kutatócsoport egy korábbi kutatásában új elmélettel állt elő ennek működésével kapcsolatban. A kutatók úgy vélik, hogy ez a képesség két információ felhasználásán alapul.
Az egyik, amely mások mozdulatainak megfigyelésén alapul, vizuális. Azonban egy másik fajta üzenet is lényeges: az előzetes információ, amely az ismereteinkből és múltbeli tapasztalatainkból származik, és amelyet az agyunkban tárolunk. E nélkül nehéz értelmezni a gyakran töredékes szenzoros információkat.
A kutatók azt feltételezték, hogy a skizofrén betegek ezt a két fajta elemet rosszul használják, ami megmagyarázná, miért megy számukra nehezen mások szándékainak felismerése. A kísérlet során különféle skizofrén tüneteket mutató betegeknek játszottak le olyan videofelvételeket, amelyeken színészek manipuláltak tárgyakat különböző szándékokkal. Egyes felvételeket többször is lejátszottak, hogy befolyásolják az előzetes információt. Ezt követően az alanyok ugyanennek a videósorozatnak a vágott változatát nézték meg, és arra kérték a betegeket, hogy találják ki a színészek szándékait.
A kutatók rájöttek, hogy a skizofrén betegek rosszul használják az előzetes információkat. A negatív tünetekkel rendelkezők alig hasznosították a tapasztalatból eredő adatokat, mintha nem lettek volna elvárásaik mások szándékával kapcsolatban. Ezzel szemben a pozitív és a diszruptív tüneteket mutató betegek túlságosan is az előzetes információikra hagyatkoznak, a vizuális információ kárára. Mindkét esetben a vizuális információ és az előzetes tapasztalat közötti egyensúly zavara vezet mások szándékainak félreértelmezéséhez.
A kutatás eredményei új kognitív terápiás módszerek kifejlesztéséhez vezethetnek, amelyek abban segíthetnek a betegeknek, hogy javítsák múltbeli tapasztalataik felhasználását, és csökkentsék nehézségeiket mások szándékainak értelmezésében, mely tünetet gyógyszeres kezeléssel nem lehet kezelni.
