Pszichiátriai betegség előrejelzése - számítógéppel
Számítógépes programokkal kimutatható a pszichiátriai betegségek kockázata. A PLoS ONE legfrissebb számában megjelent tanulmány szerint a számítógépes programoknak "megtanítható", hogyan kell különbséget tenni az egészséges kamaszok és azok között, akik a pszichiátriai betegségek, például a szorongás és depresszió legnagyobb kockázatának vannak kitéve. Ki lehetne fejleszteni olyan programokat, amelyek pontosan előre jelzik, melyik kockázatnak kitett kamaszban alakul ki a későbbiekben ilyen rendellenesség.
Nincsenek olyan biomarkerek, amelyek az egyes kamaszokban pontosan jeleznék a jövőbeni pszichiátriai rendellenességeket. Még a genetikai kockázat sem tudja pontosan előre jelezni a jövőbeni pszichiátriai betegségek egyéni kockázatát.
A családi kórtörténetben előforduló bipoláris zavar például a későbbi bipoláris zavar 10 százalékos kockázatát mutatja, illetve 10-25 százalékos kockázatát a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarnak, súlyos depressziónak és szorongásos rendellenességeknek, ennek ellenére lehetetlen pontosan meghatározni, hogy egy személyben valóban ki fognak-e alakulni ezek a betegségek.
A pszichiátriai betegségek magas kockázati csoportjába tartozó személyek azonosítása rendkívül fontos. A pszichiátriai betegségek többsége ugyanis kamaszkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődik, ezért a korai felismerés és kezelés késleltetheti, vagy akár meg is előzheti e betegségek kialakulását a magas kockázati csoportba tartozó kamaszokban.
A University College London kutatói Dr. Janaina Mourao-Miranda vezetésével bebizonyították, hogy a számítógépes programok meg tudják különböztetni az egészséges, de genetikailag magas kockázatnak kitett kamaszok az agyi képalkotó vizsgálati eredményeit azokétól, akik egészségesek, és alacsony kockázatúak. Kísérletükben tizenhat olyan egészséges kamasz vett részt, akiknek valamelyik szülője bipoláris zavarban szenvedett. A kontroll csoportba tizenhat olyan kamasz tartozott, akiknek családi kórtörténetében nem szerepelt pszichiátriai betegség. Az alanyokat funkcionális MR-vizsgálatnak vetették alá. A kísérlet során a résztvevők különböző érzelmeket kifejező arcokat néztek meg. A kutatók egy gépi tanulásra képes számítógépes programmal próbálták meg előre jelezni annak valószínűségét, hogy egy személy az alacsony vagy magas kockázati csoportba tartozik.
Kiderült, hogy a program négyből három esetben pontosan jelezte előre a valószínűséget. A prediktív valószínűség jelentősen magasabb volt a magas kockázati csoportba tartozó kamaszok esetében, akikben később kialakult valamilyen pszichiátriai rendellenesség, mint azokban, akik az utánkövetés során is egészségesek maradtak. Ez arra utal, hogy a jövőben ki lehet majd fejleszteni egy olyan számítógépes programot, amellyel azonosítani lehet azokat a személyeket, akik a pszichiátriai betegségek magasabb kockázatának vannak kitéve.
Dr. Mourao-Miranda úgy véli, hogy az intelligens programok és az képalkotó vizsgálatok ötvözése révén olyan technikát lehet kifejleszteni, amely óriási segítséget jelenthet a pszichiátriai rendellenességek magas kockázatának kitett kamaszok azonosításában, különösen olyan esetben, amikor a klinikai vagy genetikai információk korlátozottak.
