Beképzelt fájdalom
A fájdalmat is beképzelhetjük magunknak! A fájdalom is eldőlhet a fejben - derítették ki német kutatók. Egy ideje ismert, hogy a pozitív gondolatok gyorsíthatják a felépülést, de fordítva a negatív gondolkodás is hatással van fájdalomérzetünkre.
Aki beképzeli magának a fájdalmat, annak az előbb-utóbb ki is alakul - fogalmazott a kutatás vezetője, Arne May, a Hamburgi Egyetemi Klinika idegkutatója. Eddig a beképzelés erejét csak az úgynevezett placebohatás kapcsán sikerült igazolni, amikor a betegek látszatgyógyszert vesznek be, és gyógyultnak gondolják magukat.
Jelen kísérlet során az alanyoknak naponta enyhe fájdalmat okoztak hővel, amelyhez azonban fokozatosan hozzászoktak, így annak mértéke csillapodott. Egyeseknek azonban azt mondták, hogy a fájdalom fokozódni fog. Ezeknél a résztvevőknél, ha nem is fokozódott, de egyenletes maradt a fájdalomérzet. A kutatók ezt "nocebohatásnak" nevezik, az ezért felelős agyterület az úgynevezett operculum - írja a Die Welt című német lap internetes kiadása.
Placebohatás...
A "képzelt" gyógyszerhatásnak óriási irodalma van a világon. A lényeg valahol az, ami a cikkben is szerepel, hogy az agy, valószínűleg endorfin-rendszerén keresztül tudja kezelni pl. a fájdalommal kapcsolatos valós - vagy "képzelt" külső ingereket.
A gyógyszerkutatásban igen nagy jelentőséggel bír a placebo, tehát a hatóanyagmentes molekula, számos ún. kontrollált klinikai gyógyszervizsgálat készül olyan "elrendezésben", hogy az egyik betegcsoport kapja az aktív hatóanyagot, a kontrollcsoport pedig a placecbot, és egy bizonyos meghatározott idő után cserére is sor kerül/het.
Meglepően érdekes eredmények születnek placebohatással, számos olyan betegségben, amely nemcsak szervi, de pszichés, pszichoszomatikus komponenssel is bír, érthető módon, hiszen az agy mindig közbeszól ilyenkor...
Természetesen tisztán szervi betegségekben a placebohatás jóval csekélyebb mértékű, de mérhető mégis.
(a szerk.)
A kutatók ezzel bizonyítékot kaptak arra, hogy már egyetlen információ is hatással lehet a fájdalom megélésére. A hétköznapokban ez azt jelenti, hogy az orvosoknak vigyázniuk kell, mit mondanak betegeiknek. A tudatosan vagy tudat alatt átadott információk ugyanis jelentősen befolyásolhatják a kezelés lefolyását és sikerességét.
