Ólom - és az agykárosodás

Hogyan alakul ki ólom hatására agykárosodás? Amennyiben az agyszövetet ólom éri, kiterjedt pusztulása jön létre, mely számos következménnyel jár: például csökken az intelligenciahányados (IQ), és nehezebbé válik a tanulás. Mindazonáltal az ólom okozta, az idegsejtek megfelelő működését gátló pontos mechanizmus sokáig rejtve maradt.

Dr. Tomás R. Guilarte és a Columbia Egyetem munkatársai fluoreszcens mikroszkóp segítségével tanulmányozták az ólom okozta szövetpusztuláskor fellépő jelenségeket. Munkájuk során az agyi eredetű neurotróp faktort (BDNF) érintő jelátviteli folyamatokra koncentráltak, mely alapvető szerepet tölt be a memória és a tanulás szerveződéséért felelős hippokampusz területén lévő idegi kapcsolatok kialakításában.

A BDNF a sejtmagban termelődik, és a sejtváz fenntartásáért felelős képleteken keresztül kerül a sejtkapcsolatokat kialakító hosszú (axon) és rövid (dendrit) nyúlványokba. A becsomagolt faktort foszforilációs szignál irányítja, melyekért a huntingtin nevű fehérje felelős – ennek rendellenességét elsőként Huntington-betegségben írták le. A Toxicological Sciences oldalain bemutatott tanulmány szerint az ólom képes gátolni a speciális helyeken kialakuló foszforilációt, ezáltal kelt zavart a BDNF szállításában.

Ugyanakkor az ólom a sejtmagban zajló BDNF-szintézist is hátráltatja. Ennek egyik tényezője a metil-CpG-kötő fehérje gátlása, mely molekula zavara gyakran vezet autizmus-szerű betegségekhez.