"Nem tudok egyedül lenni, leginkább este, alvás előtt tör rám a szorongás vagy a félelem" - Vakcinainfó - Az orvos válaszol

2022.10.09.

szorongás depresszió mentális betegségek

36 éves egyedülálló nő vagyok. A kutyámmal élek, de magányosnak érzem magam. Sok férfi kezdeményez velem kapcsolatot, de ők nem akarnak megállapodni, csak "azt" szeretnék.

A Vakcinainfó - Az orvos válaszol csoportban rengeteg kérés érkezik az orvosokhoz a testi és lelki egészséggel kapcsolatban is. Most egy fiatal nő kért tanácsot, aki régóta nem találja a párját, és szorongással küzd:

"Segítséget illetve empatikus tanácsot szeretnék kérni amennyiben lehetséges pszichiátriai területen. 36 éves egyedülálló nő vagyok. A kutyámmal élek, de magányosnak érzem magam. Sok férfi kezdeményez velem kapcsolatot, de ők nem akarnak megállapodni, csak "azt" szeretnék. Én ebbe sokszor bele is megyek, mert azt remélem hogyha megadom ezt akkor meggondolják magukat és szeretnének majd kapcsolatban lenni velem...

Én egész életemben mindig kapcsolatban voltam,szinte soha nem voltam egyedül. (Talán 17-18 évesen egy fél-1 évet)

Akár benne voltam rossz kapcsolatban is,csak hogy ne legyek egyedül, megnyugtatott egy másik ember jelenléte, nem érdekelt hogy bántott (leginkább szóban)

3 éve vettem észre,de az utóbbi időben nagyon gyakorivá vált ez a tünet, ami megkeseríti az életemet.

Még pedig ez az,hogy egyszerűen nem tudok egyedül lenni. Leginkább este,alvás előtt tör rám a szorongás vagy a félelem.

A 3 évig tartó bántalmazó kapcsolatom után egy ideig ptsd-m volt,de az elmúlt.

Nem tudom mit kezdhetnék ezzel a szorongással ami bennem van.

Azt érzem minden este,hogy valakinek kell mellettem lennie mert csak attól nyugszom meg.

Mit lehetne ez ügyben tenni,hogy ez megoldódjon?

Tudom ez nem életveszélyes állapot,mégis azt érzem tönkre teszi az életemet.

Nem tudom,hogy mitől félek. Soha nem bántottak éjszaka,nem volt rossz élményem -mert ugye a tünetek csak éjszaka jönnek elő. Ha napközben egyedül vagyok itthon akkor általában nincs semmi probléma sem.

Mit tehetnék,hogy nyugodt életem legyen? Nem akarok már feleslegesen félni,szorongani. Ezt a problémát leszámítva egy értelmes, tanult nőnek gondolom magam.

18 éves korom óta egy autóbalesetben elhunyt osztálytársam tragédiája után pánikbeteg lettem. Szedtem gyógyszert is (fél évig napi 2 paroxatot)de most hála égnek tiszta vagyok,nem szedek semmit sem. Minden orvosi tanácsot, segítséget, akár önsegítő könyvet, terápiát szívesen fogadok!"

Az orvos válasza:

"Kedves Kérdező! Rengeteg síkja van a kérdésének, és nem biztos, hogy egy online pár mondatos tanácsadás keretében igazán hasznosat lehet mondani. Egyszerűen leírom tehát, hogy egy hosszú, mozgalmas nap után a kérdésével találkozva (amelyben megtisztelő, hogy megszólított), mi az, ami közvetlen benyomásként az eszembe jut. Az ember társas lény, legtöbben akkor érezzük biztonságban magunkat, ha van, akiben bízhatunk, van kihez fordulni. Napközben a magány nem annyira nyomasztó, este válik azzá, amikor minden lecsendesül, és egyedül maradunk a gondolatainkkal, érzéseinkkel, félelmeinkkel. De ez csak egy felszínes magyarázat a szorongás esti megjelenésére az Ön esetében. Amit ír, abból felsejlik néhány mozzanat, a fiatalkori lelki trauma (az osztálytárs elvesztése), a (verbális) bántalmazó kapcsolatok, egyáltalán a felszínes testi kapcsolatokba menekülés a lelki társ megtalálása reményében. Konkrétan nem utal rá, de talán mégis megbújik kérdésében (bár Ön fiatal), hogy talán az élet múlása is nyugtalanítja, olyan értelemben, hogy meghitt környezetre vágyik, és talán kicsit türelmetlen, hogy ez az állapot nincs a látóhatáron. Ezer dolog merül fel, amiről nem ír, és ami lényeges lehet, de nyilván nem lehet egy ilyen pár soros kérdés-válasz dialógusban kitérni rá. Viszont ezeket a kérdéseket valakinek fel kell tenni, és Önnek válaszokat kell találni rá. Egy jó pszichológus a helyzet megoldásának a kulcsa, valaki, akivel rendszeresen találkozik, akiben megbízik, aki segít megkeresni, feldolgozni a múltjából felsejlő árnyakat, és segít tisztázni, és világosan látni a célokat. Javaslom, hogy induljon el ebbe az irányba. A pszichoterápia során pedig kiderül az is, hogy időszakosan gyógyszer segítségét is igénybe kell-e Önnek venni. Amit leír, annak alapján nem feltétlenül gondolom, csak van egy megjegyzése a "hála égnek tiszta vagyok" szóhasználattal a gyógyszerekkel kapcsolatban, miközben - ha indokoltan és helyesen használjuk őket - a gyógyszerek értünk vannak, a segítség egyik lehetősége, amit igénybe vehetünk, ha rászorulunk. De a legfontosabb, hogy véleményem szerint most egy jó pszichológus, lelki vezető segíthet Önnek elsősorban, hogy a dolgok és a célok a helyükre kerüljenek, és ez a kulcsa annak, hogy a szorongásai is oldódjanak."