Miről lehet felismerni ha egy gyereket zaklatnak? Ilyen a molesztált gyermek viselkedése
Milyen apró jelekből vehető észre a szülő, ha a gyereket zaklatják? Hogyan viselkedik otthon egy iskolában bántalmazott gyerek?
A gyerekek elleni szexuáliszaklatás- és erőszakesetek több mint 80 százalékát nem mentálisan beteg pedofil bűnözők követik el, hanem – gyakran szeretetnek álcázva – a gyerek által jól ismert és akár szeretett rokonok, gondozók és ismerősök, akiknek a gyerek szinte mindig ki van szolgáltatva. A zaklatás vagy erőszak azért történhet meg, mert alkalom adódik rá, s mert az elkövetők megtehetik.
Pedig vannak jelei annak, amikor egy felnőtt a gyerek szeretetmegnyilvánulásaira olyan hangnemben, olyan mozdulatokkal, olyan viccekkel stb. válaszol, ami semmiképpen sem indokolt egy felnőtt-gyerek kapcsolatban.
Vane előzménye az erőszaknak?
A gyerekek szexuális zaklatásának a legtöbbször van valamilyen előzménye is. Az elkövető viszonylag ritkán (az esetek 1‒7 százalékában) pedofil. Sokkal gyakoribb, hogy azért használja a gyereket a saját szexuális kielégülésére, mert a gyerek kéznél van, egyedül lehet vele, nem kell érte megküzdeni, párkapcsolattal bajlódni, és úgysem hinne neki senki.
A családban elkövetett gyerek elleni szexuális erőszakhoz sokszor fizikai erőszak sem szükséges: a gyereknek engedelmeskednie kell, vagy zsarolható érzelmileg, és sokszor elég megfenyegetni, hogy ha valamit nem tesz meg vagy elárul, akkor a szeretteinek (másik szülőnek, testvéreinek) fog ártani az elkövető.
Ha a gyerek az érte felelős felnőttekhez fordul segítségért, akkor hinni kell neki!
Gyakori, hogy a szexuális zaklatás vagy erőszak felnőtt áldozatai annyira szégyellik, ami velük történt, hogy akár évekig is eltart, mire valakinek beszélni mernek róla. Ha nagyon fiatal gyerekkel történik ilyesmi, akkor még az sem biztos, hogy tudja, hogy mire is használják őt. Ha a családon belül vagy az ismeretségi köréből bántalmazza valaki szexuálisan, akkor nem ritka, hogy a gyerek iránti szeretetével magyarázza a gyereknek, amit vele tesz. Van, hogy a gyerek csak később, szexuális érése kezdetén döbben rá, hogy mi is történt vele.
A WHO néhány évvel ezelőtti becslése alapján egymilliárd 2-17 éves gyerekről mondható el, hogy valamilyen bántalmazás áldozata. Európában akkor 18 millió gyerek volt érintett.
„Az elhanyagolás is lehet bántalmazás – hangsúlyozta dr. Pászthy Bea egyetemi tanár. – Minden ötödik gyerek mentális problémákkal küzd a jóléti társadalmakban. Márpedig a depressziónak, szorongásnak, fejfájásnak, hasfájásnak, viselkedészavaroknak vagy épp a függőségeknek a bántalmazásokhoz is közük van.”
4 jel, hogy a gyermekét zaklatja a tanára
A gyermek viselkedésére is kihathat a zaklatás, azonban ezek észrevehető jelek. Ha az az érzése, hogy egy tanár egyértelműen bántani akarja, kipécézte magának, sokszor megalázza a gyerekét – azt nem szabad a szőnyeg alá söpörni. Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Összeszedte, miből vehető észre a bántalmazás:
1. Spontán lebetegedés
A gyermek egyik napról a másikra (majd egyre gyakrabban) betegségre panaszkodik, folyton "megfázik", ami miatt nem tud iskolába menni. Bár ez a jel a kiközösítés jelenségére is utalhat, de amennyiben ezt tapasztalatja, mindenképpen beszélgessen vele az iskolai problémáiról.
2. Panaszkodás a tanárokról
Ez egy eléggé direkt közlési módja annak, hogy egy (vagy több) tanár kipécézte magának őt. Ebben az esetben felmerülhet a gyanúja annak is, hogy csak szimplán túl szigorú a tanár, és ezt nem tudja elviselni a gyermek, de mindenképpen érdemes rákérdezni pontosan, hogy mi a probléma forrása. Amennyiben úgy érzi, hogy a tanár megszégyeníti, kigyúnyolja gyermekét, kérdezzen rá más gyermekeknél, hogy tapasztalják-e ugyanezt?
3. Megváltozik a gyermek viselkedése
A tanári zaklatás áldozatai gyakran hirtelenharagúak, amikhez dühkitörések párosulnak. Ez a viselkedésmód főleg iskola előtt, vagy közvetlenül utána jelentkezik. A szélsőséges hangulatváltozás is egy jele lehet annak, hogy valami nincs rendben az iskolában.
Ha egy gyerek feltűnően visszahúzódik az érintéstől, kerüli a testi kapcsolatot azokkal is, akikhez eddig gondolkodás nélkül odabújt, lehet, hogy valamilyen kellemetlen élmény érte. Nagyobb korban a kamaszodás velejárója, hogy a gyerekek nem feltétlenül a szüleikhez akarnak bújni, de ettől még nem utasítják el agresszívan a családban megszokott érintést, azt, hogy megöleljék.
4. A gyermek nem érzi magát elég jónak
Gyakori tünet (amennyiben egy tanár bántja a diákot), hogy a gyermek nem érzi elég jónak magát a dolgokban. Ha a gyerek jó tanuló volt korábban, de később úgy érzi, hogy nem tudja teljesíteni a feladatokat, az intő jel is lehet.
Az addig közlékeny, barátságos gyerek megváltozik. A barátaival is egyre kevesebb időt tölt, mert úgy érzi, ő másmilyen, mint a többiek, és nem mondhatja el, hogy miért.
Előfordul, hogy a szexuálisan bántalmazott gyerek minden átmenet nélkül tisztaságmániássá válik. Megpróbálja "lemosni magáról a szennyet", amit valaki más rakott rá.
Amivel nagyon nehéz vele szembesülni
A gyerekek elleni szexuális erőszak (abúzus) annyira abszurdnak és abnormálisnak tűnik a lelkileg egészséges emberek szemében, hogy sokszor azok is elhessegetik a gyanút, akik észrevehetnék, megláthatnák, meghallhatnák, hogy mi folyik, min megy keresztül a gyerek.
Az ilyen gyanú ellen akkor is védik magukat, ha egyébként maga a gyerek beszél arról, hogy mit tesz vele valaki.
„Milyen élénk a fantáziája!” – mondják a szülők. „Vajon hol láthatott, hallhatott ilyesmiről?”
Mert az nyilván nem lehet, hogy a szeretett szülő/nagyszülő/nevelő/edző/bébiszitter/keresztszülő/a család barátja vagy más közeli rokon, ismerős ilyesmit tegyen.
A tabusítás hiba!
Ha egy gyerek olyasmiről mesél, amiről elvileg a kora miatt még nem lehetnek közelebbi ismeretei, soha nem felesleges utánajárni, hogy mi áll emögött. Ha pontosan le tudja írni, hogy néz ki egy nemi szerv, vagy megjelenik a rajzain, akkor érdemes megkérdezni, hogy hol látott ilyet. Nincs kizárva, hogy egy óvodásoknak szóló, az emberi testről írt könyvben ragadta meg pont ez a figyelmét. Ha így van, akkor ezt el fogja mondani, és ez alkalmat adhat arra, hogy a szülő segítsen neki megtanulni, hogy mikor és hol helyénvaló a nemi szervekről beszélni.
Ha az ilyen beszédért, rajzért megszidják vagy megbüntetik a gyereket, akkor legfeljebb csak azt tanulja meg, hogy a nemiséget tabu veszi körül.
Ne legyenek titkok!
Ha egy gyermek zaklatást vagy erőszakot tapasztal, és az elkövető fenyegetésként közli vele, hogy senki sem fog majd neki hinni, akkor az áldozat gyakran tartja titokban az eseményeket egészen a felnőttkorig vagy akár a haláláig. Az ilyen gyerekek és később felnőttek rendkívül kiszolgáltatottá válhatnak. Az, hogy valaki testét beleegyezése nélkül használhatja, jelentős hatással lehet a fejlődésükre, a szexualitásuk alakulására, és egész életükre kihat.
Tanulmányok (1) szerint az alkohol- vagy kábítószerfüggő fiatal lányok jelentős része megerőszakolták a családjában, és a hajléktalan nők több mint fele szexuális zaklatás áldozata volt gyerekkorában. Ugyancsak magas az arányuk a prostituáltak között, akik közül túlnyomó többségük családon belüli bántalmazás áldozata volt gyerekkorukban. A szakember szerint az ilyen bántalmazottaknak gyakran két forgatókönyv áll fenn:
- vagy továbbra is áldozatként maradnak életük során,
- vagy maguk is bántalmazókká válnak (2).
- Bizonyos esetekben a betegség vagy az önsértés is lehet valakinek a reakciója
Egy magyar szakember szerint az anorexiában szenvedők negyedénél volt jelen családban a szexuális visszaélés. Egy amerikai klinika tapasztalatai szerint az étkezési zavarokkal küzdő férfiak és nők esetében az esetek 40-60 százalékában az áll a háttérben, hogy az illető korábban szexuális vagy fizikai erőszakot szenvedett el.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Munkahelyi pszichoterror: komoly stresszt él át, ha ezeket tapasztalja
források:
Dembo, R. ‒ Williams, L.: Physical Abuse, Sexual Victimisation and Illicit Drug Abuse, In Szociális Munka 7. 1995.
Kassai Melinda: A gyermekkorban elszenvedett családon belüli erőszak szerepe az életút későbbi alakulásában. In Periferia füz. (4). 1996. 2.
