Minden 7. serdülő mentális beteg - ekkora árat fizetünk érte dollárban
A COVID–19 járvány lelki egészségre gyakorolt hatását még hosszú évekig nyöghetik a gyermekek és a fiatalok, figyelmeztetett új tanulmányában az UNICEF, amely szerint szó szerint véve is súlyos árat fizethetünk.
Az UNICEF Magyarország itthon fiatalokat, szülőket és pedagógusokat segítő programokat indít a Mentális Egészség Világnapján.
Az október 10-i Mentális Egészség Világnapja elé időzített jelentés legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy a világon 7 serdülőből 1 mentális betegségben szenved. Az öngyilkosság globálisan a negyedik vezető halálozási ok a 15-19 évesek körében, Kelet- és Nyugat-Európában, Közép-Ázsiában és Észak-Amerikában pedig a második.
A serdülők mentális problémáinak 40%-a köthető szorongáshoz és depresszióhoz
A London School of Economics – az UNICEF-jelentés háttérkutatásaként készített – friss elemzése szerint a 0-19 éves korosztály mentális egészségi állapotából eredő éves humántőke-veszteség közel 390 milliárd USD.
Az október 5-6-án, Párizsban megrendezett egészségügyi miniszteri találkozón bemutatásra kerülő On my Mind – A gyermekek mentális egészségének javítása, védelme és gondozása című, friss UNICEF-jelentés szerint a gyermekek és fiatalok közül már a COVID–19 járvány előtt is aggasztóan sokan cipelték a mentális betegségek súlyos terhét, sokszor anélkül, hogy valós segítséget kaptak volna. A pandémia pedig odáig súlyosbította a helyzetet, hogy mára egy egész generáció lelki egészsége került veszélybe.
Indulatvulkán az iskolában: soha nem látott tünetek jelentkeztek gyerekeken - kattintson!
Becslések szerint világszinten hétből több mint egy, 10 és 19 év közötti fiatal él diagnosztizált mentális zavarral. Öngyilkosságot kevesebb, mint 11 percenként követ el valaki a korcsoportból, vagyis évente közel 46 000 kamasz hal meg így.
Az UNICEF mentális egészségről szóló jelentésének legfontosabb adatai:
- Míg globális becslések szerint a 10-19 éves serdülők több mint 13 százaléka él diagnosztizált mentális zavarral, Európában 16 %-os ez az arány, vagyis mintegy 9 millió serdülőt érint. Magyarországon pedig 11.2 %-os.
- Ez 86 millió 15-19 éves és 80 millió 10-14 éves serdülőt jelent.
- 89 millió 10-19 éves fiú és 77 millió 10-19 éves lány él mentális zavarral.
- A diagnosztizált rendellenességek előfordulási aránya a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a legmagasabb.
- A diagnosztizált mentális zavarok mintegy 40 százaléka szorongáshoz és depresszióhoz köthető globálisan, Európában az arány 55%-os; gyakran előfordul még figyelemhiányos/hiperaktivitási zavar, magatartászavar, értelmi fogyatékosság, bipoláris zavar, evészavar, autizmus, skizofrénia és más személyiségzavarok.
- Globálisan a negyedik, Európában pedig a második leggyakoribb halálok az öngyilkosság a 15-19 évesek körében, a közúti balesetek után. Több mint kétszer annyi fiú követ el öngyilkosságot, mint lány. Kontinensünkön a 10-19 éves korosztályban csaknem 1200-an vetnek véget az életüknek minden évben, vagyis naponta 3 fiatal hal meg így.
- Az UNICEF Változó gyermekkor projekt (Changing Childhood Project) című, 21 országban végzett kutatása szerint 2021-ben a 15-24 évesek átlagosan 19 százaléka (vagyis 5-ből 1) mondta azt, hogy gyakran érzi magát depressziósnak, vagy számolt be általános motivációhiányról.
- Világszerte 7-ből legalább 1 gyermeket érintettek a pandémia miatti lezárások és több mint 1,6 milliárd gyermek maradt ki időszakosan vagy tartósan az oktatásból. A napi rutin, az oktatás, a kikapcsolódás hiánya, illetve az aggodalom szeretteik egészségéért és a család anyagi biztonságáért sok fiatalra volt negatív hatással: gyakran számoltak be arról, hogy félnek, dühösek vagy aggódnak a jövőjük miatt.
Egyre több a szorongó, depresszív gyerekek - olvasson tovább!
A magyar UNICEF válasza a kihívásokra
„Az UNICEF itthon is komoly erőfeszítéseket tesz, hogy tisztán lássuk, milyen következményekkel járt a járvány a gyermekek mentális egészségére. Az elmúlt hónapokban több körös reprezentatív kutatásban kérdeztük meg a magyar szülőket és a gyerekekkel foglalkozó szakembereket: pedagógusokat, pszichológusokat. Ezen részletes adatok ismeretében dolgoztuk ki legújabb programunkat, amellyel közvetlen segítséget kívánunk nyújtani az iskolás korosztály és az érintett szülők számára” – nyilatkozta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezetője.
Az UNICEF Lélekemelő Program keretén belül mától bármely magyar iskolába rendelni lehet olyan ingyenes, interaktív előadásokat, amelyeknek kifejezetten a gyerekek mentális egészsége áll a fókuszában. A Lélekkel az Egészségért Alapítvánnyal (Sulinyugi szakmai csapat) együttműködésben fejlesztett új óratematika többek között foglalkozik a gyermekek pszichés jólléthez való jogával, a lelki egészség megőrzésének fontosságával, a nehézségek korai felismerésével és egyes stresszlevezető technikák elsajátításával. Az előadásokat képzett önkéntesek tartják, 4-12. osztályos gyermekek számára. Mindez szervesen illeszkedik az UNICEF Magyarország évek óta sikeresen futó Ébresztő-óra programjához is, melynek célja, hogy érdekesen, játékosan adjon át fontos gyerekjogi ismereteket, csoportos foglalkozások keretein belül. Az új foglalkozásokra a lelkiegeszsegora@unicef.hu email címen lehet jelentkezni.
Szintén a Lélekemelő Program része egy, az érintett szülőknek szóló új lehetőség, amelyet az UNICEF Magyarország a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriával és a Kapcsolódó Nevelés Egyesülettel együttműködésben dolgozott ki és tesz elérhetővé. A szulocsoport@unicef.hu email címen jelentkezők 5-7 alkalmas szülőtámogató tréningen vehetnek részt ingyenesen, kiscsoportos formában, tapasztalt szakemberek vezetésével.
A Lélekelemelő Programról és az annak keretében megvalósuló Egészség-órákról és szülőcsoportos foglalkozásokról a https://unicef.hu/mentalis-egeszseg oldalon, a gyermekjogokról szóló Ébresztő-óráról pedig a https://ebresztoora.unicef.hu/ weboldalon érhető el több információ.
A szülők úgy érzik, érdemi segítség nélkül maradtak
„Friss hazai kutatásunk szerint a szülők kétharmada érzi úgy, hogy gyermeke nem kapott érdemi segítséget, amikor erre mentális nehézségei miatt szüksége lett volna a járványidőszakban. Minél kisebb havi jövedelemből él a család, annál nagyobb arányban számoltak be arról, hogy egyedül érezték magukat a problémával. Szülőcsoportjainkba elsősorban olyanok jelentkezését várjuk, akik valamilyen szempontból hátrányos helyzetűek és ezért tényleges nehézséget jelent számukra, hogy megfeleljenek a gyermekük mentális egészségével kapcsolatos kihívásoknak, önerőből nem jutnának megfelelő szakmai segítséghez” – mondta Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi vezetője.
Folytatódik az UNICEF Magyarország Pro Bono Szupervíziós szolgáltatása
A szolgáltatás keretében gyermekvédelmi szakemberek és pedagógusok kaphatnak 5 óra ingyenesen elérhető mentálhigiénés támogatást saját pszichés jóllétük fenntartásához, szakmai kihívásaik kezeléséhez. A közelmúltban megjelent – tanárokkal és pszichológusokkal készített – UNICEF-kutatások tanulságai szerint a gyerekekkel foglalkozó szakembereket különösen megviselte a járványhelyzet, ezért az ő mentális támogatásuk is kiemelten fontos annak érdekében, hogy megfelelően tudjanak gondoskodni a rájuk bízott gyerekekről. A szupervízió többek között olyan területeken segíti a gyerekekkel foglalkozó szakembereket, mint kiégés-kezelés, intézményi konfliktusok rendezése, motiváció erősítése, a munkahelyi stressz csökkentése. Az UNICEF Magyarország eddig már több mint 100 szakembernek nyújtott szupervíziós támogatást a járvány kezdete óta. Jelentkezés: szupervizio@unicef.hu, bővebb információ a https://unicef.hu/szupervizio-gyermekvedelemben-dolgozoknak oldalon érhető el.
Az UNICEF Lélekemelő – A gyerekek és fiatalok mentális egészségéért című kezdeményezés nagylelkű magánszemélyek adományainak köszönhetően jöhetett létre. A program keretében a pandémia idején végzett hazai kutatási eredményekről, segítő aktivitásokról és a támogatókról a https://unicef.hu/mentalis-egeszseg oldalon érhető el további információ.
A gyermekek mentális egészsége a járvány alatt
Világszerte erős igény mutatkozik a segítségre: az UNICEF és a Gallup amerikai elemző cég által készített, 21 országban végzett felmérés szerint a megkérdezett gyerekek és felnőttek mintegy 83 százaléka úgy véli, hogy a mentális egészséggel kapcsolatos problémák hatékonyabban kezelhetők, ha az érintettek támogatást kapnak, illetve, ha tapasztalataikat megoszthatják másokkal. A jelentés azonnali beavatkozásokat sürget az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátás területén – ezen kívül leszögezi, hogy pozitív változások csak úgy érhetők el, ha megtörjük a mentális betegségeket övező csendet, fellépünk a megbélyegzéssel szemben, komolyan vesszük a fiatalok tapasztalatait és megértéssel fordulunk feléjük.
Mibe kerül mindez a társadalomnak?
A London School of Economics – az UNICEF-jelentés háttérkutatásaként készített – friss elemzése szerint a 0-19 évesek mentális egészségi állapotából eredő éves humántőke-veszteség 387,2 milliárd USD (vásárlóerő-paritáson számolva). Ebből mintegy 340 milliárd USD a szorongást és a depressziót magában foglaló rendellenességekből, 47 milliárd USD pedig az öngyilkosságból eredő anyagi veszteséget tükrözi. Európában csaknem 58 milliárd az éves veszteség.
“A pandémia hatása a gyerekek és fiatalok mentális egészségére csupán a jéghegy csúcsa – egy olyan jéghegyé, amelyet túl sokáig figyelmen kívül hagytunk. Ha nem cselekszünk, akkor a járvány után, hosszú távon is katasztrofális következményekkel kell szembenézniük mind a gyermekeknek, mind a világ társadalmainak. A mentális egészség a fizikai egészség része, nem engedhetjük meg magunknak, hogy másképp tekintsünk rá”- nyilatkozta Henrietta H. Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója.