Kritikus állapotok: válságban van hazánkban a pszichiátriai ellátás

2022.10.30.

Pszichiátria szorongás depresszió pszichiátriai ellátás

Más európai országokhoz hasonlóan hazánkban is 25 százalékkal nőtt a depressziós, szorongásos panaszok gyakorisága, a fokozott igény ellenére pedig csak egy beszűkült ellátórendszer áll rendelkezésre.

Komoly hangsúlyt kell fektetni a nagy egészségügyi átalakulás során a pszichiátriai ellátás reformjára is – nyilatkozta az Index megkeresésére Szekeres György, a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) elnöke. Mint rávilágított, az elmúlt két évben 25 százalékkal nőtt a szorongásos, depressziós panaszok száma, miközben a kapacitások nem bővültek, - sőt a helyzet csak rosszabb lett.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a rendszerszintű változás mindig akkor következik be, amikor az már elkerülhetetlen – hangsúlyozta az Indexnek a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke, aki úgy véli, most érkezett el ez a pillanat, a járó- és a fekvőbeteg-ellátás ugyanis rendkívül válságos állapotban van.

Az egyik legfőbb probléma a szakemberhiány

Arra a kérdésre, hogy pontosan hány pszichiáter dolgozik ma hazánkban, az elnök azt felelte: „évek óta tart a számháború”, s a mai napig nincs egy pontos adatbázis, ám van jó néhány kiindulási pont. Meglátása szerint kevesebb mint ezer pszichiáter van hazánkban, a főállásban dolgozók száma valahol 403 és 800 között lehet.

A társaságon belül már egy ellátásszervező munkacsoport is alakult, terveiket, javaslataikat pedig a döntéshozók felé is továbbították. Egyelőre úgy látják, hogy az ötleteikre megvan a kellő nyitottság, az viszont továbbra is nagy kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben – mely az egészségügyet is sújtja – mekkora lépésekben lehet előrehaladni.

Vidéken kritikus állapotok uralkodnak

Az MPT elnöke kitért arra, hogy vidéken különösen nehéz a helyzet sokfelé, mint mondta: „egyenesen kritikus”. Szekeres György rámutatott, hogy az állami ellátást maximálisan a gyógyszeres kezelések uralják, az orvos-beteg találkozók jellemzően 10, új beteg esetén esetleg 25 percig tartanak, és ez idő alatt főként csak egy rövid beszélgetésre és a gyógyszerek felírására jut idő.

Pszichoterápiát az állami intézményekben csak elvétve lehet találni, a hatékonyságuk pedig messze elmarad a magánellátásétól, amit viszont csak kevesen engedhetnek meg maguknak.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a fenti terhek mérsékléséhez elengedhetetlen az ellátórendszer fejlesztése,

tisztázni kell a Covid-járvány alatt összekuszálódott betegutakat,
bővíteni kellene a háziorvosi praxisközösségeket mentális szakemberekkel,
a problémák korai felismerésében és a megfelelő helyre való bejutásban az ott dolgozó klinikai szakpszichológusok döntő szerepet játszhatnának

Ez utóbbi elérésvel számos felesleges szakorvosi vizsgálat megelőzhetővé válna – emelte ki az MPT elnöke, hozzátéve, egyfelől jó, hogy a pszichiátriákra beutaló nélkül is lehet menni, másfelől a páciensek olyan panaszokról is pszichiáterekkel konzultálnak, amelyekre egy alacsonyabb ellátási szinten is kézzelfekvő megoldást lehetne nyújtani.

A változást azért tartanák sürgetőnek, mert az elmúlt két évben a koronavírus-járvány miatt, más európai országokhoz hasonlóan hazánkban is 25 százalékkal nőtt a depressziós, szorongásos panaszok gyakorisága, a fokozott igény ellenére pedig csak egy beszűkült ellátórendszer áll rendelkezésre.

„Egy lappangó, nem kezelt, nem felismert betegségekkel küzdő embertömeggel állunk szemben, akik jellemzően nyugtatóval, altatóval és alkohollal próbálják meg csillapítani a problémáikat” – jelentette ki a szakember, hozzátéve, jelenleg 6-700 ezer embert érint hazánkban a depresszió, de az ellátásban ennek csak a fele van dokumentálva.