Kiégés: így fenyegeti az orvosokat ez az érzelmi kimerülés
Az orvosok kiégése mára megkerülhetetlen probléma világszerte.
Győr-Moson-Sopron vármegye orvosainak körében Balog Beatrice, dr. Palotai Gabriella, dr. Szijjártó László és dr. Ádám Szilvia tanulmánya alapján súlyos probléma az orvosok kiégése.
481 orvossal végzett vizsgálat alapján az orvosok 89,6%-át érintette a kiégés legalább egy dimenziója. A vizsgált orvosok felére volt jellemző (52,8%) a nagy fokú érzelmi kimerülés. A deperszonalizáció magas szintje a minta 42,8%-át érinti, míg a személyes teljesítmény csökkenésének gyakori érzése a megkérdezettek 45,9%-ában volt jelen. Közel minden negyedik (24,7%) orvos esetén a kiégés mindhárom dimenziójában nagy értékeket találtak.
A 25–35 éves korosztály körében különösen nagy a kiégés prevalenciája, míg a csak magánegészségügyben tevékenykedő orvosok csoportjában ritkább volt a jelenség.
A szerzők megállapítják, hogy szükséges lenne egy nemzeti prevenciós és intervenciós stratégia kidolgozása az orvosok kiégésének csökkentésére, már az orvosi egyetemeken megkezdve.
A kiégés jellemző tünetei
Az elhúzódó érzelmi megterhelés és stressz hatására lelki és fizikai kimerülés alakul ki, amelynek során az egyén nem képes reálisan megítélni sem önmaga, sem a környezetében lévő személyek viselkedését és teljesítményét. Emiatt leértékelődnek a munkához kapcsolódó céljai, elvész a munkavégzés során érzett öröme, eltűnik az alkotói lelkesedése, és sérül a megküzdési képessége. Ürességet, kedvetlenséget és fásultságot tapasztal, úgy érzi, minden tartalékát elhasználta. Elhanyagolja társas kapcsolatait, cinikussá és közömbössé válik. A kimerültség miatt negatívan áll hozzá a munkájához, önmagához és általában az élethez. A lelkesedés elvesztése, a munka iránti közömbösség és a negatív önértékelés miatt az érintett személy nehezen, vagy egyáltalán nem képes uralni az érzelmeit és a viselkedését, aminek következtében nem, vagy alig képes befolyásolni saját életét.
A tartós stressz testi tünetekben is megmutatkozhat: alvászavarok, szív- és érrendszeri vagy emésztési problémák jelentkezhetnek, a megváltozott étkezési szokások miatt ingadozhat a testsúly, valamint csökkenhet az immunrendszer védekezőképessége a fertőzésekkel, betegségekkel szemben.
A kiégés folyamatának egymást követő fázisai
- idealizmus: a kezdeti lelkesedés szakasza, amikor kezd megbomlani a munka és magánélet egyensúlya;
- realizmus: az egyén elkötelezett a munkája iránt, és még nyitott az új kezdeményezések és kreatív ötletek irányában, de már tart attól, hogy nem képes megfelelni az elvárásoknak;
- stagnálás vagy kiábrándulás: csökken a kezdeti nyitottság és lelkesedés, velük együtt a teljesítőképesség is, a kollegiális kapcsolatok olykor terhessé válnak;
- frusztráció: az egyén egyre inkább visszahúzódik a szakmai és közéleti tevékenységekből, mert értelmetlennek ítéli meg azokat; negatívan értékeli saját hozzáértését, megkérdőjelezi a hivatása értelmét; a tökéletességre való törekvést felváltja a megfelelési és bizonyítási kényszer;
- apátia: az egyén rutinból látja el munkahelyi feladatait, kerüli kollégáit, elhanyagolja társas kapcsolatait, a segítséget elutasítja, és nem látja esélyét a javulásnak.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Ingerlékeny és dührohamai is vannak? Ezek a kiégés jelei
