Túl sokat, vagy túl keveset jár orvoshoz? Ezekről a jelekről ismerhető fel a hipochonder
A hipochonder kényszeresen sokat foglalkozik saját egészségével, és minden apró tünetet komoly megbetegedésnek vélhet.
A hipochonder sokféle tünetet érzékel, ezért valószínűleg orvoshoz is elmegy a problémájával. Az orvos kizárja a fizikai betegségeket, és mivel érzékeli a látogatások gyakoriságát, fény derülhet arra, hogy pszichés zavarról van szó. Ilyenkor a háziorvos általában klinikai szakpszichológushoz vagy pszichiáterhez irányítja a beteget. A súlyos betegségtől való félelmet ugyanis az sem oszlatja el, ha az orvosi vizsgálatok semmilyen problémát nem jeleznek.
Mi a hipochondria?
A hipochondria egy szorongásos állapot, amikor valaki komoly indok nélkül fél attól, hogy súlyos betegségben szenved, esetleg hogy súlyos betegség fenyegeti, annak ellenére, hogy egyáltalán nincsenek, vagy csak enyhe tünetei vannak. Gyakori a ráktól vagy az infarktustól való kóros félelem. A hipochondria a mindennapi életvitelt is akadályozhatja.
Mi okozza a hipochondriát?
A betegségektől való kóros félelem mentális zavar. A hipochonderek rendkívüli szorongást élnek át olyan testi reakciók miatt, amelyek a legtöbb embernek természetesek – akár egy egyszerű tüsszentésből is hajlamosak szörnyű betegségre következtetni.
A probléma általában a fiatal felnőttkorban kezdődik, és a korral rosszabbodhat. Például azt követően jelentkezhet, hogy az illető vagy egy közeli hozzátartozója súlyos betegségen vagy traumán esett át. A hipochondriában szenvedők körülbelül kétharmadának egyidejűleg egyéb pszichiátriai rendellenessége, például pánikbetegsége, kényszer betegsége (obcesszív-kompulzív zavar, OCD) vagy súlyos depressziója is van.
Az is előfordul, hogy a gyökerek a gyermekkorba nyúlna vissza, amikor valamilyen okból – ez lehet akár verbális vagy testi erőszak is – a gyermek biztonságérzete megrendül. Ahogy a rossz családi háttér, éppúgy a túlzott gondoskodás és aggodalom is a betegségtudat kialakulásához vezethet. Egyes vélemények szerint öröklött hajlam is szerepet játszik a probléma megjelenésében, amely egyfajta lelki hárításként működhet. A tüneteket a stressz, az életkor és az egyéb mentális problémák is befolyásolják.
Ezek a jelek utalnak hipochondriára
- Az érintettek a betegség jeleit keresve rendszeresen ellenőrzik magukat.
- Számukra az orrfolyástól kezdve a bélrendszer mozgásáig minden testi tünet komoly betegséget jelezhet.
- Túl gyakran mennek orvoshoz.
- Épp ellenkezőleg: kerülik az orvost, mert félnek, hogy rettegett vagy súlyos betegséget állapít meg náluk.
- Túl sokat beszélnek az egészségi állapotukról.
- Sok időt töltenek az interneten a tüneteik után kutatva.
- Lehet, hogy csak egy dologra koncentrálnak: egy bizonyos betegségre (például rák) vagy egy bizonyos testrészre, szervre (például a tüdőre, ha köhögnek).
- Bármilyen betegségtől félhetnek, vagy egy-egy aktuális kórra összpontosíthatnak (például: influenzaszezonban már egy szipogást is a betegség jelének tartanak).
- Kerülik azokat az embereket és helyeket, akiktől, illetve ahol fertőzést kaphatnak.
- A hipochondriának valós testi tünetei is lehetnek: előfordulhat, hogy az elhatalmasodó szorongás következtében az illető szédül, fej-, gyomor- vagy egyéb fájdalmai lesznek. Az is előfordul, hogy a betegségtől való rettegés olyannyira megterheli őket, hogy egészen legyengülnek.
A hipochondria gyógykezelése
Az érintettek közül sokan nem hajlandók elismerni, hogy a tüneteiket szorongás okozza, ezért nem is fordulnak mentális egészségügyi szakemberhez. Nekik csak a szeretteik közbelépése segíthet megérteni, hogy szakszerű kezelésre van szükségük.
A hipochondria professzionális gyógymódjai közé tartoznak a kognitív viselkedésterápia (CBT) különböző formái, amelyek hatékonyan csökkenthetik a beteg félelmeit. Az ilyen típusú terápia során a páciens megtanulja felismerni és megérteni a szorongását kiváltó téves hiedelmeket, és olyan készségekre tesznek szert, amelyek segítenek kordában tartani a félelmeket.
Előfordulhat, hogy a szorongásos zavar kezelésére a szakemberek pszichotróp gyógyszereket, például antidepresszánsokat is alkalmaznak. Otthoni terápiában hasznos a stresszkezelés módszereinek – pl. autogén tréning – elsajátítása, de jó eredményekkel jár a rendszeres testmozgás és a szociális tevékenységek fenntartása is.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Mellrák: a helyes emlőönvizsgálat életmentő lehet! Így végezze!
