Miért hazudunk? A pszichológus szerint 9 oka lehet
Egy ember akár 10-szer is hazudik naponta.
Paul Ekman pszichológus véleményét a Psychiatry Online portálon közzétett kutatás is osztja. Azt is kifejtik, hogy jóllehet elsőre a szám túlzásnak tűnhet, úgy néz ki, hogy egy ember akár 10-szer is hazudik naponta. Sőt, egy másik eredménye azt mutatja, hogy az emberek 60%-a legalább egyszer hazudik egy tízperces beszélgetés alatt.
Ez a 9 érv késztethetik hazugságra az embereket
A hazugság természetét az indítékai határozzák meg - kétféle indíték létezik: az önérdek és a másik ember érdeke. Lehet önzetlenül hazudni, nehogy a másik nyugtalankodjon, vagy megijedjen valamitől, az ilyen hazugságok a másik fél "érdekében" történnek. Léteznek másfajta gyakori hazugságok, amelyek ártalmatlanok, s a másikra nézve nincs komolyabb következményük. Az ártóbb szándékú hazugságok akár a megfogalmazóra akár a címzettre nézve súlyosabb, vagy végzetesebb következménnyel járhatnak (pl. ártatlan ember elítélése).
Amerikai kutatások alapján nincs különbség a két nem között a hazugságok számát tekintve, azonban a hazugságok természetét nézve találtak különbséget a kutatók - írja az onlinepszichologus.net. A nők gyakrabban hazudnak önzetlenül, a férfiak hazugságára pedig az önzés jellemző.
Életkort tekintve a kísérletek bebizonyították, hogy már a 3 évesnél kisebb gyerekek is képesek „valódi” hazugságok kitalálására, amelyek segítik a büntetés elkerülését. 5 éves kortól kezdve pedig hajlamosak a gyerekek arra, hogy becsapják a körülöttük lévő személyeseket, hogy elhallgassák a rosszaságaikat. Minél idősebb valaki, annál inkább képes valódi lelkiállapota elrejtésére és egy fikció kitalálására. 9 évesek akár egy olyan érzelem összes tünetét is ki tudják mutatni, amelyet nem is éreznek.
1. A büntetés elkerülése
A büntetés elkerülése az egyik leggyakoribb motiváció a hazugságra. Ide sorolható a gyorshajtás vagy a bliccelés miatti szabadkozás is. Mindez azért, mert bizonyos helyzetekben következményekre számíthat az, aki elmondja az igazat.
2. Hatalomgyakorlás
A hatalom gyakorlása mások felett szintén jó ok a hazudozásra: hatalmas erőt birtokol az, aki ismeri az igazságot, és ha felfedi azt, alapjaiban változtathatja meg az adott szituációt. Aki a tények tudatában van, az hatalmat gyakorol mások felett, és olykor nehéz feladni ezt a meghatározó szerepet.
3. Mások megvédése
Egy másik személy megóvása is sarkallhat füllentésre személyeket, hiszen az ember nemcsak saját érdekében, de másokért is kész elhallgatni az igazságot. Az ilyesfajta ferdítések hátterében általában a szeretet bújik meg, ami valamelyest fel is menti a füllentőt tette alól.
4. Személyes előmenetel
Előfordul az is, hogy az ember saját előbbre jutásáért hazudik. Ilyen helyzetek például fordulhatnak elő, de sajnos sokan ferdítenek a siker érdekében randevúkon is. A pszichológus szerint egyébként ez a hazugság második leggyakoribb motivációja.
5. Mások elismerésének kivívása
Különösen gyerek- vagy tinikorban jellemző, de sokan, felnőttek is képesek igaz énjüket és véleményüket elrejteni, és valótlanságokat állítani magukról azért, hogy ezzel szimpatikusabbá tegyék magukat, vagy elnyerjék mások elismerését.
6. A privátszféra megóvása
Előfordul, hogy az ember egy-egy füllentéssel vagy bölcs hallgatással épít maga köré védőfalat. Mivel a magánéletre mindenkinek szüksége van, ez gyakran motiválja az embereket az igazság elhallgatására.
7. Egy kellemetlen szituáció kivédése
Az igazmondás nem mindig kifizetődő, és aki kellően óvatos, a hallgatással ki tudja védeni a kellemetlennek ígérkező helyzeteket.
8. A szégyen elkerülése
Az ember sokszor azért kényszerül hazudni, mert tudja, hogy ha kiderülne az igazság, számára nagyon kellemetlen, akár szégyenteljes helyzet bontakozhatna ki. Emberi dolog, hogy az ilyen helyzeteket valaki nem szeretné átélni, tehát igyekszik eltussolni, vagy nem vállalni az igazságot.
9. A veszély elkerülése
Az ember olykor nemcsak lelki, hanem testi értelemben sem fedheti fel saját gyengeségét. Az ilyen, testi épség érdekében szórt hazugságok általában ösztönös védekező reakcióként fogalmazódnak meg.
Hogyan érhetjük utol a hazug embert?
Számos lehetősége van a nemverbális (beszéd nélküli) kommunikációnak. Egyes szakértők szerint szemtől szembeni kommunikációnk mintegy 93%-a (!) nemverbális, hanem a testbeszéden át közvetített, valamint kb. 1/3-át teszi ki a hanghordozás, a hang tónusa (és akkor még semmit nem mondtunk a tartalomról). Így tehát a verbális kommunikációban az aktuálisan kimondott szavak érnek a legkevesebbet.?
A hazugság felfedése nem könnyű dolog egyáltalán. Nem arra a hazugságtípusra gondolunk, ami szocializációs zavarból, sérülékeny érzelmekből fakad, hanem a súlyos következményekkel járó igen súlyos hazugságokra, amikor valakit megvádolnak valamivel, amit nem tett meg, vagy azt állítják hogy máshol volt, nem vett részt, pedig jelen volt, mondjuk egy fontos eseményen...
Hazudni bonyolult: egyszerre több mindenre kell figyelni
- Jól kell elmondani a történetet, meg kell feleljen a fontosabb, és utánajárható tényeknek, eseményeknek.
- Memorizálni a történetet, mert előfordulhat, hogy többször meg kell ismételni, sőt esetleg még hangfelvétel, video is készülhet a sztori elmeséléséről.
- Az illető le kell ellenőrizze, hogy hallgatósága valóban bevette-e a horgot...
- A hazug ember nemcsak a történetet kell megjegyezze, hanem a "forgatókönyvet " is, és azokat az érzelmeket, amiket mindez kiváltott. Nem egyszerű kérdés.
- A forgatókönyv megkívánta "mesterséges érzelmek" mellett bizony el kell nyomni a valódi érzelmeket, amelyek a háttérben meghúzódnak.
Néhány módszer, amivel utolérhető a hazugság!
- Mondassuk el a sztorit, fordított időrendi sorrendben! Egy kitalált történetet sokkal nehezebb megfordítani, mint egy valódit. Az időbeli egymásutániság egyhamar felborulhat, és az illető lelepleződik.
- Tartsunk szemkontaktust az illetővel! A hazug ember általában befelé figyel. A tekintete általában valamilyen mozdulatlan tárgyra irányul épp ezért, tehát a felidézés (főleg a hazugságé) egyáltalán nem könnyű, élő szemkontaktus fenntartása mellett.
- Tegyünk fel váratlan kérdéseket! A (professzionális) hazudozó általában kerüli a "nem tudom/nem emlékszem" formulákat, inkább kitalál valamilyen elfogadhatónak tűnő válaszokat. Ezért érdemes váratlan kérdéseket feltenni neki, és azt megismételni.
- Az ördög ügyvédje. Számos hazugság vélekedésekkel, hitekkel kapcsolatos. A profi hazudozó ügyel arra, hogy ideológiai helyzete, véleménye tiszte, világos legyen... Őket úgy lehet zavarba hozni, hogy legyenek ők az ördög ügyvédjei, és mondják el valódi véleményüket egy üggyel, dologgal kapcsolatosan. A hazug ember gyorsabban és bővebben reagál erre, mint aki igazat mond, és keresgéli a megfelelő szavakat, kifejezéseket, "filozófiát".
- A helyes kérdezés stratégiája. A legtöbb hazudozó "elkerül" és "tagad". Olyan stratégiákra van szükségük, hogy ne kelljen elfogadniuk, beismerniük, melyek voltak a valós események, történések. Egy kihallgatáson az ártatlan ember általában többet is elárul a kelleténél, attól fél, hogy a kérdező nem ismeri a tényeket. Az igazi bűnös igen szűkszavú válaszokat ad, mivel ő a lelepleződéstől fél. Az okos kérdező először nyitott, majd zárt kérdéseket tesz fel, így az ártatlanok spontán válaszolnak, a hazugok (ez esetben bűnözők) viszont igen meggondoltan.
Olvasta már?
- Így találhat lelki kapaszkodót a mai próbatételekkel teli világban
- Ki a gyerek apja? 5 dolog, amit jobb, ha nem hallgat el az orvos előtt - kéri a nőgyógyász
- Jobb annak, aki nem akar boldog lenni?
- 9 jel, hogy megtaláltuk lelki társunkat
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Lehangolttá, depresszióssá válhat, ha ezekből a hormonokból túl sok, vagy túl kevés van a szervezetében
