Harc a függőséggel szemben - az agy így képes ellenállni
A kutatók érdekes eredményekre jutottak, hogy tud az agy ellenállni a kísértésnek.
Egy nemrég megjelent kutatás segíthet megérteni, miért ignorálja az agy a függőséget okozó anyagok utáni vágykeltő jelzéseket, illetve hogyan nehezít ezen a stresszes állapot.
Vágykeltő jelek közé tartozhat például dohányosoknál a dohányzásra kijelölt helyek látványa. Vagy késztetheti az embert az ételek illata, gusztusos kinézete arra, hogy egyen tovább akkor is, ha már jóllakott. Továbbá végeztek olyan idegrendszerrel kapcsolatos tanulmányokat, amik az alkoholproblémákkal küzdőknél kimutatták, hogy már a szeszes ital reklámja is hiperaktívvá tehet bizonyos agyi területeket.
Függőséget kiváltó tényezők kiszűrése
Rágcsálókon végzett vizsgálatok alapján a környezetből származó ingerek vagy jelzések (pl. épületek, tárgyak, helyek) az állatok agyára erős hatást gyakorolhatnak. Csakúgy, mint az embereknél, hiszen egy ismerős dolog elősegítheti olyan emlékek bevillanását, amik egy élvezeti szer használatához társíthatók. Ezidáig nem volt teljesen világos, hogy ezeket az ingereket mennyire vagyunk képesek kontrollálni, de egyre világosabbá válik, hogy ezt az agy végrehajtó, irányítási funkciójával tudja megtenni (Poppy Watson, Sydney-i Új-Dél-Wales Egyetem, Psychological Science folyóirat). A végrehajtó funkció teszi lehetővé a folyamatos koncentrációt, a célok szem előtt tartását, a jövő tervezését, és a múltbéli tapasztalatok felhasználását egyes helyzetekben. Emellett a kísértésnek való ellenállásban is fontos szerepe van.
A munkamemória tesztelése
Tehát az agynak van egy úgynevezett végrehajtó képessége vagy végrehajtó kontrollja. Ezáltal képes a problémákat megoldani, célokat kitűzni és elérni, koncentrálni és szabályozni az érzelmeket. Mindezt úgy teszi, hogy közben használja a kognitív funkciókat, melyek magunkban foglalják a “kognitív rugalmasságot, a munkamemóriát és a gátló kontrollt”.
A munkamemória olyan rövid távú emlékezet, amely az információt rövid ideig megtartja. Ez teszi lehetővé azt, hogy egy adott tevékenység közben tudjunk bizonyos dolgokat észben tartani. Például a bevásárlásnál a megvásárolandó élelmiszerek rövid listáját.
Watson és csapata arra volt kíváncsi, hogy vajon nehezebb-e figyelmen kívül hagyni a jutalmazással kapcsolatos jelzést akkor, ha a munkamemóriát nagy kapacitással kell dolgoztatni.
A kísérletben részt vevők egy monitoron láthattak különböző formákat: rombuszt és színes kört.
- A kutatók azt mondták nekik, hogy pénzt kapnak, ha megpillantják, és ránéznek a rombuszra, ugyanakkor nem jár fizetség, ha megnézik a színes kört.
- Majd ezután arról tájékoztatták a résztvevőket, hogy a kék körök megnézésével több, a narancssárgával kevesebb pénzt kapnak, így a körök váltak a zavaró jutalomjelző tényezőkké.
- Később a jelenlévők ugyanezt a feladatot kapták azzal a kiegészítéssel, hogy a megjelenő számsort is jegyezzék meg, ezáltal a végrehajtó kontrolljuk, vagyis a fókuszuk nagyon megosztott lett. Így már nagyon nehéz volt megállniuk, hogy a jutalom szintjét jelző színes körökre ne nézzenek oda, még akkor se, ha épp azért fizettek nekik, hogy megpróbálják figyelmen kívül hagyni azokat.
Watson és munkatársai szemmozgást követő eszközökkel figyelték meg a reakciókat.
Fontos tényre derült fény a kísérlet során, miszerint az embereknek nehezebbé vált figyelmen kívül hagyni a köröket, amikor már számsort is memorizálni kellett. Annak ellenére, hogy az teljesen kontraproduktív volt, a résztvevők a nagy memóriaterhelés miatt az esetek felében a magas jutalomhoz kapcsolódó színes kört nézték.
A stressz, mint nehezítő tényező
Az ember teljes figyelmének és kognitív erőforrásainak fontos szerepe van abban, hogy sikeresen ignorálja a környezetből származó jutalomjelző tényezőket. Az önkontroll nem minden esetben működik, néha nagy erőfeszítésre van szüksége ahhoz, hogy kizárjon dolgokat, amiről esetleg tudja, hogy kecsegtető, de végsősorom nem előnyös számára. Létezik a szervezetnek egy olyan önfegyelmi rendszere, ami irányítja a cselekvéseket és segít elnyomni a jutalom nem kívánt jeleit. De amikor egyre nagyobb nyomás helyeződik erre a rendszerre, egyre több mindenre kell odafigyelnie, annál nehezebb kizárni ezeket a tényezőket.
Stressz alkalmával az agyban ugyanaz a mechanizmus játszódik le, mint az előbb említett kísérletben a számsor memorizálásakor. Ez is egy kognitív nyomás, csak úgy, mint a fáradtság, ami leterheli az agynak a figyelemért felelős részét, így a csábító jelek hamarabb célba tudnak érni, kevésbé hatékonyan képes az ember kezelni az adott helyzetet.
A függőség kezelése
Miután a tudósok arra már rájöttek, hogy nehezen lehet a jutalomra utaló jeleket figyelmen kívül hagyni, felfedezték azt is, hogy mindezt nem igazán lehet megtenni a memória és a végrehajtó funkcióink segítsége nélkül. Ilyen például az is, amikor emlékeznünk kell valamilyen információra. Watson szerint most már, hogy bizonyítékok vannak az agy végrehajtó funkciójának fontosságára, el lehet gondolkozni azon, hogy ennek megerősítésével a függőség kezelhető-e, és ha igen, pontosan hogyan. Ez egy új terápiás lehetőséget adhat a szenvedélybetegségek kezelésében.
7 jel, ami függőségre utal - ismerje fel, ha segítségre van szüksége! Olvasson tovább!
Watson azt állítja, a kutatásuk alapján jobb eredményeket tud elérni az ember, ha valahogy képes megerősíteni a végrehajtói kontrollját. Csökkenthető lehet ezzel a csokoládéevés vagy alkoholivás valószínűsége, azaz képes lesz az illető kontrollálni vagy megállni ezek fogyasztását. Továbbá egyes klinikai kutatásoknál jelentősen csökkent a visszaesés előfordulása azokban az esetekben, amikor alkoholfogyasztási zavarokkal küzdőkkel a szeszes italokról készült képek helyett üdítőitalos képeket nézettek.
A tanulmány szerzője azonban kihangsúlyozza, hogy akármilyen biztatóak is az eredményeik, további kutatások kellenek a pontos mechanizmusok megismerése érdekében. Ez ahhoz szükséges, hogy a szakemberek pontosan meg tudják határozni, milyen módszerrel érhető el az ember végrehajtói irányításának leghatékonyabb használata.
Dr. Szabó Linda
Gyógyszerész
