Elme-állapot: a pécsi lövöldöző ügye
Szakértői véleményre vár a bíróság... Egyelőre nem tudni, szükség lesz-e egy harmadik, ellenőrző szakértő kirendelésére a 2009. novemberi pécsi egyetemi lövöldözés vádlottjának perében, mert az ügyben szakvéleményt adó egyik szakértői csoport véleménye a szerdai (06.15.) tárgyalási napra nem érkezett meg a Baranya Megyei Bíróságra.
Az ügyészség a 24 éves Gere Ákost előre kitervelten, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettének kísérletével vádolja a tavaly decemberben kezdődött büntetőperben. A vádirat szerint a gyógyszerészhallgató 2009. november 26-án a Pécsi Tudományegyetem biofizikai intézetében pisztollyal megölte egy 19 éves csoporttársát, három embert pedig súlyosan megsebesített.
A bíróság Kovács Attila vezette tanácsa a legutóbbi, áprilisi tárgyalási napon a szakértői vélemények kiegészítését rendelte el, ehhez a szakértők rendelkezésére bocsátotta az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben készült orvosi iratokat is.
A per kimenetelére, a büntetés kiszabására vonatkozóan döntő fontosságú szakértői vélemények kiegészítésére azért volt szükség, mert az ügyben dolgozó két szakértői csoport véleménye ellentétes a vádlott elmeállapotáról.
A védelem által felkért szakértők szerint Gere Ákos a tett elkövetésének idején súlyos, a nyomozóhatóság által felkért szakemberek véleménye szerint viszont csak enyhe fokban volt korlátozva cselekedetei súlyának felismerésében. Ha a szakértők azonos álláspontra jutnak, további orvos szakértő kirendelésére nem lesz szükség. Amennyiben az álláspontok ellentétesek maradnak, a bíróság egy harmadik, úgynevezett ellenőrző szakértőt rendel ki.
Szerdára azonban csak a nyomozóhatóság által felkért szakemberek véleménye érkezett meg, ők fenntartották korábbi álláspontjukat. A bíróság megvárja a védelem által felkért szakértők véleményét, s annak tartalmától függően akár napokon belül dönthet a harmadik szakértő kirendeléséről.
A bíróság szerdára beidézte Huszár András igazságügyi orvosszakértőt is, aki az azóta elhunyt Trixler Mátyás pszichiáter társaságában elsőként, még a bűncselekmény napján, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság épületének egyik nyomozói szobájában hallgatta meg Gere Ákost.
Huszár András közölte: a vádlott tudata fluktuáló, hullámzó volt. Az egyetemista időnként összerezzent. Akkor azt észlelték nála, hogy nincs folyamatos kapcsolata a valósággal és hallucinál. A fiatalember meghallgatása közben például arról is beszélt, hogy hallja, a szomszéd szobában róla beszélnek, és valaki megjegyzi: "ebből sem lesz már orvos".
A professzor kitért arra, hogy beszélgetésük során Gere Ákos jelezte, vallomást nem tesz, de az ő kérdéseikre válaszol. Beleegyezett abba, hogy vér-, nyál- és vizeletmintát vegyenek tőle.
Tettével kapcsolatban azt mondta, hogy a bűncselekmény után "túlvilági nyugalmat" érzett, "elcsendesedett a világ". Aztán - mint hozzátette - öngyilkos akart lenni, de nem tette meg, mert nem tudott volna elbúcsúzni a szüleitől.
Huszár András közlése szerint Gere Ákosnál az akkori magatartása alapján tudatzavarra utaló jeleket, "akut polimorf pszichotikus zavart" állapítottak meg. A professzor hangsúlyozta: ezt a véleményt későbbi vizsgálati eredmények erősíthetik vagy gyengíthetik, de azt semmiképpen sem hagyhatják figyelmen kívül.
A szakértő úgy vélte, valószínűtlen, hogy a vádlott a tett elkövetésének idején teljesen beszámítható volt, a tudatzavara pedig azt követően, a meghallgatásakor jelentkezett. Arra utaló jelek pedig, hogy megpróbálja megtéveszteni őket, nem voltak - tette hozzá.
A tárgyaláson Huszár András és Benkő András igazságügyi toxikológus szakértő kérdésekre válaszolva elmondta: a toxikológiai vizsgálatok szerint Gere Ákos 4,5-10 nappal a bűncselekmény előtt szedhetett antidepresszánst, a tett napján vagy az azt megelőző napon semmiképpen.
Ennek azért van jelentősége, mert a védelem által felkért szakértők szerint a Gere Ákos által nagy dózisban alkalmazott antidepresszáns szedésének elhagyása okozhatott olyan elvonási tünetet, amely kóros pszichózist generált.
A bíróság a szerdai tárgyaláson a szakértők után két tanút is meghallgatott a bűncselekménnyel összefüggésben.
Az egyik Gere Ákos szomszédja volt, róla a vádlott egyszer azt állította édesanyjának: hallotta, amikor negatív összefüggésben beszélt róla a lépcsőházban. Amikor az édesanya kérdőre vonta a nőt, az tagadta, hogy ilyet tett volna. Ezt a tárgyaláson is megerősítette.
A másik tanú a Gere Ákos által látogatott lövészklub, az első Pécsi Polgári Lőegylet titkára volt. A férfit másodszor idézte be a bíróság, és azt tudakolta tőle, hogy a vádlott a saját védőfelszerelését vagy a lőegyletét használta a lövészetekhez. A tanú határozottan állította: Gere Ákos mindig a saját védőszemüvegét, zajvédőjét vitte magával.
A vádlott védője ugyanakkor azt kérdezte tőle, tartható-e ez az álláspont akkor, ha ő maga nem volt ott Gere Ákos összes lövészetén. A vádlott ugyanakkor pontosan emlékszik a lőegyletnél használatos védőfelszerelések helyére, s azok színére is.
Erre nem kapott választ, ahogy arra sem, mi volt annak a három telefonhívásnak a témája, melyeket Gere Ákossal folytatott a bűncselekmény előtti napokban. A férfi korábban és most is úgy nyilatkozott, hogy nem emlékszik a vádlott hívásaira, melyeket a védő a tárgyaláson híváslistákkal igazolt.
Mindez a védelem számára azért fontos, mert Gere Ákos csak részben ismerte el bűnösségét, tagadta, hogy tettét előre eltervezte volna. Korábbi írásbeli vallomásában azt hangsúlyozta: aznap azért vitt fegyvert az egyetemi gyakorlatra, mert azt követően lőni akart menni.
A tárgyalás október 7-én folytatódik a Baranya Megyei Bíróságon.
