Egy pszichiáter történetei: amikor felkorbácsolódik a vágy...
Károly köztiszteletben álló, templomba járó, családcentrikus férfi volt egészen addig, amíg be nem töltötte hatvanadik életévét. Abban a városban, ahol született, és ahol nevet, tekintélyt szerzett magának, csak úgy emlegették, mint a becsület bajnokát, a tökéletes férjet és szerető apát (ha ekkor meghalt volna, lehet, sírjára is ezek a jelzők kerültek volna)...
A sors azonban nem egy ünnepi hangulatú, méltóságteljes temetést rendelt neki. Közbelépett egy fiatal, tüzes vérű harminc éves asszony, Kinga, aki éppen akkor vált el, és keresett magának új partnert. Egyedül álló férfit nem talált.
Károllyal régóta ismerték egymást: Károly unokáját, Kinga lányát hordta ugyanabba az óvodába. Eleinte észre sem vették egymást, később – Károly szavai szerint "varázsütésre" – felébredt benne a vágy a nála jóval fiatalabb asszony iránt. Kinga gyűlölte a férfi nélküli életet: kapóra jött neki az öregedő férfi érdeklődése. Imponált neki, hogy a város egyik legismertebb személyiségével kerülhet meghitt viszonyba.
A tucattörténetek sémáiból Károly egy csapásra kilépett, amikor – Kingával való első szerelmi légyottja után – otthon elmondta feleségének kalandját. Az asszony nem szokott hozzá az ilyen bejelentésekhez. Idegesen felnézett, és csak annyit kérdezett: folytatás lesz?
Hogyan is gondolhatsz ilyesmire, háborodott föl Károly, majd sietve igyekezett Nórát megnyugtatni. Egyszerű félrelépés, mindenkivel megtörténhet ehhez hasonló. Az élet megy tovább...
Az élet ment tovább, de egyre kevésbé zavartalanul. Mire Károly eljutott a rendelőmbe, szeretőjével naponta találkoztak. Kapcsolatukat egyre gyakoribb és hosszabb szexuális együttlétek jellemezték. Kinga szexuális nyitottságával, gátlástalanságával, "bőre rugalmasságával", mozdulatainak "buja erotikájával" magához láncolta Károlyt, aki ebből nem csinált titkot felesége előtt.
Nóra mindenről tudott és egyre kevésbé tudta, mit kell ilyenkor egy normális asszonynak tennie. Azt hamar átlátta, hogy képtelen férjét otthagyni harmincöt év együttélés után. Azt is érzékelte viszont, hogy egyre kevésbé képes annak tudatában lenni, hogy férje most éppen a szeretőjénél van, minden nap éjszaka jön haza csapzottan, felkavartan, kommunikációra képtelen állapotban.
Károly és Nóra négy gyermeke rögtön és könyörtelenül reagált a fejleményekre: megszakították Károllyal a kapcsolatot. Ugyanezt tette baráti körének túlnyomó része is.
Károly lassan felfogta, hogy ez így nem mehet tovább. Sorra veszti el legfontosabb emberi kapcsolatait. Döntenie kell. A józan ész szabályai szerint "döntött": egyik este bejelentette Kingának, hogy vége, nem jön többet, szakít vele, visszatér a feleségéhez.
A szexuális "megvonást" követő harmadik napon olyan erős feszültség, ingerlékenység, idegesség lépett fel, hogy Károly orvosi tevékenységét képtelen volt elvégezni, beteget jelentett, majd gyorsan megszakította az önként vállalt "absztinenciát", és visszakönyörögte magát Kingához. Kinga "kegyesen" visszafogadta. Kezdődött minden elölről.
