Bipoláris betegség: pokol és menny?

Légy önzőbb, mint a betegség...! A bipoláris betegség sokat adott és sokat vett el az emberiségtől az évszázadok során.

Megemlítenénk egy pár híres költőt, művészt, akik a leírások és a későbbi diagnózis felállításának alapján ebben a betegségben szenvedtek: Hemingway, Virginia Wolf, Lord Byron, Strindler, Van Gogh, Socrates.

Aretaois i.sze 50-ben így ír: 'A tünetek (melankólia esetén) világosak – az egyén (melankolikus) csöndes vagy diszforiás, lehangolt vagy apatikus, ezen kívül dühös lehet ok nélkül és pánikrohammal ébredhet fel hirtelen. Egyes betegek, akik mániásak boldogok, nevetnek, játszanak, táncolnak körbe-körbe egész nap, néha egy koronával a fejükön, amit egy versenyen nyertek, ezek a betegek nem keltenek nyugtalanságot a hozzátartozóik körében. Mások viszont haragot, dühöt sugároznak. A mánia manifesztációi kiszámíthatatlanok."

A bipoláris betegség visszatérő epizódokban a következők megváltozását idézi elő: hangulat, aktivitás szint

Mi a normális hangulat?

Az illető ne erezze magát túlontúl lehangoltnak, euforikusnak, irritáltnak, vagy túl aktívnak, kivéve az adekvát szituációkban, helyzetek alatt. A hangulati zavarnak 3 alaptípusa van: depresszió, mánia vagy hipománia, és az úgynevezett kevert hangulati állapot, amikor a depresszió és a mánia tünetei egyidőben vannak jelen.

Mik a tünetei ezeknek az állapotoknak?

Amint azt mar korábban is leírtuk a depresszió tünetei a következők lehetnek: lehangoltság, örömre való képtelenség, alvászavar, koncentrációs zavarok, csökkent önértékelési zavarok, étvágyzavar, energiahiány, csökkent aktivitás. Ezekből a tünetekből legalább 2 hétig 5-nek egyidejűleg kell megjelennie, hogy biztosan kimondhassuk: a beteg depressziós epizódban van.

A mánia és hipománia tünetei közé a következők tartoznak: irritáltság, expanzivitás, emelkedett hangulat, eufória indok nélkül, emelkedett vagy túlzott önértékelés, nyugtalanság, jelentősen csökkent alvásigény, esetekben kritikátlan viselkedés, fokozott beszédkényszer, dekoncentráltság, rohanó gondolatok. Ezekből a tünetekből 4-5-nek legalább 7 napig kell fennállnia ahhoz, hogy azt mondhassuk, a beteg hipomániás vagy mániás epizódban szenved.

Mi a különbség a hipománia és a mánia közt?

- Hipománia - enyhe emelkedése a hangulatnak és aktivitásnak, néha egy produktív állapot.

- Mánia - erőteljesen emelkedett hangulati és aktivitás. Csökkent funkció, amely súlyos is lehet, ha pszichotikus tünetekkel is társul.

Bipoláris betegségtípusok

- Bipoláris 1-es típus: típusos Depressziós+mániás epizódok

- Bipoláris 2-es típus: Depressziós epizódok + hypomániias epizódok (mániás epizódok soha).

- Bipoláris 3-as típus: Antidepresszáns kiváltotta mánia/hypománia un. "switching depresszió" után (sokan az 1-es típushoz sorolják ezt az altípust).

Milyen gyakori a bipoláris betegség?

- 1-es típus kb. 1%,

- 2-es típus kb. 1%,

- 3-as típus kb. 3%.

Ezek az adatok nagyjából megegyeznek a világ összes országában. Magyarországon (Prof. Rihmer Zoltán tanulmányai alapján 2005 Compr Textbook of Psychiatry) a betegség valamivel gyakoribbra tehető.

Mi az oka a bipoláris betegségnek?

Az alap általában a genetikai sérülékenység, azaz az illető génállományában a betegség kódolva van. Környezeti faktorok hatására az illető úgymond sérülékenyebbé válik a betegség megjelenésére nézve.

Mi a sérülékenység?

Ez abból áll, hogy az agy könnyebben kerül a túlaktiváltság vagy a lehangoltság (mánia) illetve (depresszió) állapotába. Néha az agy különböző részei különböző állapotban lehetnek (kevert állapot) egyidőben. Különböző stresszfaktorok hatására aztán a betegség manifesztálódik, azaz a tünetek megjelennek és kibontakozik a depresszió vagy mánia.

Mik lehetnek ezek a stresszfaktorok?

- Alvás és napritmus változások. Éjszakai műszak, munka.

- Alkohol- vagy droghasználat.

- Stressz a munkahelyen és szabadidőben anélkül, hogy az egyén kipihenné magát.

- Magas "expressed emotion", azaz túlzott kritika, ellenségesség és túlzott részvétel a hozzátartozók körében.

A tendencia az, hogy a betegség rosszabbodik az idő előrehaladtával, amennyiben a beteg nem kap megfelelő kezelést (pl. lítiumot). A lítium olyan géneket aktivál, amik sejtvédő fehérjék produkcióját fokozzák. Az agysejtek erősebbé és stabilabbá válnak. A sérülékenység a bipoláris betegségre nézve csökken (neuroprotektív hypotézis). A modern kezelés gyógyszeres, pszichológiai és pszichopedagógiai részből tevődik össze.

Kezelési lehetőségek

Minden betegnek, aki ebben a betegségben szenved, fel kell ajánlani a kezelést olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet. A diagnózis felállítása után a kezelés lehetőségét hangulatstabilizáló szerrel, első sorban lítiummal kell kezdeni. Külföldön a betegek, akik ebben a betegségben szenvednek, részt vehetnek egy pszichopedagógiai előadássorozaton, ami a betegségről szól.

A szerző ennek a betegtájékoztató előadásoknak a meghonosításán fáradozik saját rendelőjén belül is. A valószínűsége annak, hogy a beteg egy új mániás vagy depresszív epizódot él át az első alkalom után, szinte 100%!. Ezeknek az újabb fázisoknak a konzekvenciái végzetesek lehetnek, amiért a legtöbb betegnek egy hosszú távú kezelésre van szüksége az új epizódok megelőzése végett.

Milyen gyógyszerek jöhetnek szóba a kezelés során?

Lítium, antiepileptikumok (valproat, lamotrigin), antidepresszánsok, antipszichotikumok (dokumentáltan jó hatású az olanzapin es quetiapin).

Szerző: Dr. Félegyházy Zsolt