Bármi áron jutalmat akarnak a pszichopaták
Egy vasárnap közzétett tanulmány szerint a pszichopaták agya valószínűleg úgy van „vezetékezve”, hogy még akkor is a jutalmat keressék, amikor a következmények önmagukra vagy másokra nézve életveszélyesek.
A kutatók úgy vélik, hogy a természetesen előforduló vegyület, a dopamin kulcsszerepet játszik a kórosan erőszakos viselkedés bizonyos formáiban és a kábítószerfüggőségben. A korábbi kutatások inkább arra összpontosítottak, ami a pszichopatákból hiányzik – a félelem, az empátia és a normális kapcsolatok fenntartásának képessége.
A nashville-i Vanderbilt Egyetem kutatói azonban Joshua Buckholtz vezetésével azt vizsgálták, miből van túl sok: nevezetesen az impulzivitásból és a kockázatvállalás és a jutalom iránti extrém vonzalomból.
"A büntetésre való érzékenység hiánya és a félelem hiánya nem különösebben jó előjelei az erőszakos vagy bűnös viselkedésnek" – nyilatkozta David Zald, a tanulmány társszerzője.
A Nature Neuroscience szaklapban megjelenő eredmények szerint a pszichopaták a "mézes madzag" kifejezéssel élve olyan erősen vonzódnak a "mézhez", hogy túlszárnyalja a kockázat vagy veszély érzését a "madzaggal" kapcsolatban.
A kulcs a dopamin nevű idegi átvivőanyag lehet, amely a gondolkodást és a viselkedést befolyásolja, és különösen a motivációval, a büntetéssel és a jutalmazással áll összefüggésben. A kokain, az alkohol és a nikotin mind-mind az agy dopamin-rendszerét serkenti.
A dopamin-diszfunkcióval összefüggő egyéb kóros állapotok közé tartozik az autizmus, a skizofrénia és a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) is.
"A pszichopatákat gyakran hidegvérű bűnözőknek tartják, akik elveszik, amit akarnak anélkül, hogy a következményekre gondolnának" – mondja Buckholtz. "Kiderítettük, hogy a hiperaktív dopamin jutalmazórendszer lehet az alapja a néhány legproblémásabb pszichopata viselkedésnek, például az erőszakos bűncselekményeknek, a visszaesésnek és a kábítószerfogyasztásnak."
A bizonyíték olyan önkéntesek agyi képalkotó vizsgálataiból származik, akiket pszichológiai tesztek alapján pszichopata jegyeik szerint rangsoroltak. Az erőszakos bűnözők kerültek a rangsor egyik végére, majd őket követték a normálisan funkcionáló személyek, akik ugyanolyan manipulatívan, agresszíven és kockázatvállalóan viselkedtek.
Az első kísérletben pozitronemissziós tomográfia (PET) képalkotó eljárással mérték a dopaminfelszabadítást az agyban, miután a résztvevők egy adag amfetamint, ismertebb nevén "speedet" kaptak.
"Azt feltételeztük, hogy a pszichopata jegyek a dopamin jutalmazórendszer diszfunkciójával is összefüggnek" – nyilatkozta Buckholtz.
A várakozásoknak megfelelően a kábítószer közel négyszer annyi dopamint szabadított fel azokban az alanyokban, akik a pszichopata rangsor elején helyezkedtek el.
A második kísérlet során az önkénteseknek azt mondták, hogy pénzt kapnak egy egyszerű feladat elvégzéséért. Agyukat funkcionális mágneses rezonancia vizsgálattal képezték le feladatmegoldás közben. A pszichopata rangsor elején elhelyezkedő alanyokban ezúttal is sokkal aktívabbnak mutatkozott a dopaminnal kapcsolatos agyi jutalmazási központ, mint a többi résztvevőben.
"Valószínűleg mivel ezek az eltúlzott dopaminválaszok következtében amint a pszichopaták a jutalom esélyére összpontosítanak, képtelenek megváltoztatni figyelmük irányát addig, amíg meg nem kapják, amire vágynak. E két eltérő technikával nagyon hasonló mintát láthattunk, és mindkettő felerősödve volt jelen a pszichopata jegyekkel rendelkező személyekben" – mondta a kutató.
