Az immunrendszer (is) felelős a kényszerbetegségekért?

Az immunrendszer okolható a kényszerbetegségekért. Kényszerbetegségben egyaránt szenvedhet ember és állat. Az érintettek kényszeresen ismételgetnek cselekvéseket, akkor is, ha azzal ártanak önmaguknak. Az emberek például addig tépik a hajukat, hogy helyenként megkopaszodnak, az egerek pedig addig tisztogatják magukat, míg kihullik a szőrük, és kisebesedik a bőrük. A Nobel-díjas Mario Capecchi és csapata most kiderítette, hogy a probléma gyökere az immunrendszerben rejlik.

A Utah Egyetem kutatói már 2002-ben felfedezték, hogy a rágcsálók kényszeres tisztálkodását a Hoxb8 nevű gén mutációja okozza, amely hibás mikrogliasejtek előállításához vezet. Ezek az immunsejtek a csontvelőből erednek, és a vérárammal eljutnak az agyba, ahol kórokozókat kell felismerniük és eltávolítaniuk.

A kutatók most egészséges egerek csontvelőjét ültették át kényszerbetegekébe. A donorok csontvelőjéből egészséges mikrogliasejtek képződtek, aminek következtében a mutáns egerek viselkedése normalizálódott - számolnak be eredményeikről a Cell című szaklapban.

A folyamat ellenkező irányban is működött - az egészséges rágcsálókba ültetett beteg csontvelő kiváltotta a kényszeres viselkedést. Ez az első alkalom, hogy közvetlen összefüggést sikerült bizonyítani egy pszichés betegség és az immunrendszer között - írja a Der Spiegel című német lap internetes kiadása (http://www.spiegel.de/wissenschaft/mensch/0,1518,697313,00.html).

Egyelőre még homály fedi, hogyan válthatják ki a hibás immunsejtek a viselkedészavart. A kutatók gyanítják, hogy a mikrogliasejtek olyan hírvivő anyagokat juttatnak a véráramba, amelyek befolyásolják a központi idegrendszert. A rejtély megfejtésére további kísérleteket terveznek.

Felmerül természetesen a kérdés, hogy vajon segíthet-e egy csontvelőátültetés a kényszerbeteg embereken? Jelenleg csak súlyos esetekben, rákbetegeknél vagy autoimmun betegségben szenvedőknél végzik el ezt a beavatkozást, és a jövőben sem terveznek vele pszichés problémákat kezelni - nyilatkoztak a kutatók. Ehhez túl kevés az alkalmas donor, az eljárás pedig túl kockázatos és költséges.

Az újonnan nyert ismeretek sokkal inkább betekintést adnak az immunhibák és a pszichés megbetegedések közti összefüggésekbe. Az sem kizárt azonban, hogy a jelenlegi, agyra irányuló kezelési módszerek helyett az immunrendszert, pontosabban a mikrogliasejtek működését célba vevő megoldásokat fejlesszen ki az orvostudomány a jövőben.