Autizmus - és szinesztézia

A szinesztézia nevű betegség és az autizmus összefügghet - erre a következtetésre jutott egy brit kutatás. A szinesztézia majdnem háromszor olyan gyakran fordul elő az autista felnőtteknél, mint a népesség többi részében. A két betegségnek közös vonásai vannak, köztük az agy szokatlan "huzalozottsága" - ismertette a BBC hírportálja a Molecular Autism című szaklapban megjelent kutatást.

A szinesztéziás betegeknél egyik érzékterület automatikusan beindít egy másikat. Egyesek ízeket éreznek, amikor szavakat olvasnak vagy hallanak, mások a számokat formákként érzékelik, és akad, aki színeket lát zenehallgatás közben. "A q betű sötétbarna, a helló szónak olyan az íze, mint a kávénak" - mondhatnák a szinesztéziás betegek.

Miután a Cambridge-i Egyetem Autizmuskutató Központjának kutatói beszámolókból értesültek a szinesztézia és az autizmus esetleges kapcsolatáról, vizsgálatba kezdtek, hogy a feltevést igazolják.

Arra kértek 164 Asperger-szindrómás (az autizmus enyhébb formája átlagos vagy annál magasabb intelligenciaszinttel) és 97 egészséges felnőttet, hogy töltsenek ki egy kérdőívet, mely a két betegség tünetei felől érdeklődött.

Azt fedezték fel, hogy az autisták csoportjában minden ötödik beteg szinesztéziás is volt, míg a kontrollcsoportnak csak hét százalékánál fordultak elő az érzékterületek keveredésére utaló tünetek.

Mivel a szinesztézia nagyon szubjektív tapasztalat, ezért csak úgy lehet azonosítani, ha maguk a betegek számolnak be róla - magyarázta Simon Baron-Cohen, a kutatás vezetője. Olyan kérdésekre kellett válaszolniuk a résztvevőknek, hogy egyes hangok hallatán vagy ételeket-italokat ízlelve érzékelnek-e például színeket.

A kutatók szerint ugyan két különböző kórról lehet szó, mégis feltételezhetőek hasonlóságok köztük, például az agyi idegsejtek különös kapcsolódásai. A szinesztéziánál - úgy tűnik - olyan agyterületek kapcsolódnak egymáshoz, melyek általában nincsenek "összehuzalozva", ezért keveredhetnek össze az érzékterületek.

Az autizmusnak létezik olyan elmélete, mely szerint a beteg agysejtjei túl sok kapcsolatot hoznak létre, ezért a beteg kis részletekre összpontosít, ám a teljes kép nehezen áll össze a fejében.

A cambridge-i kutatók szerint fel kell még deríteni a két betegség hátterében működő biológiai folyamatokat, és a vizsgálat részeként felvételeket készítenek a betegek agyműködéséről is.

(http://www.bbc.co.uk/news/health-24995232)