Szponzorált tartalom
Van élet az antibiotikumokon túl? Ezért érdemes gyógynövényekkel gyógyulni
Hogyan csökkenthetjük antibiotikum-fogyasztásunkat anélkül, hogy annak egészségünk lássa kárát?
Tetszik vagy sem, az antibiotikum-rezisztenciának nevezett jelenségért leginkább saját magunkat okolhatjuk: hibás gyógyszerszedési szokásainkat, illetve a túl sok antibiotikum-használatot.
Antibiotikum rezisztencia: ezért van köze a koronavírushoz - kattintson!
Az antibiotikumok alkonya?
Előzetes számítások szerint 2050-re évente 10 millió ember halálát is okozhatja bizonyos gyógyszerek hatástalanná válása. A helytelen, illetve indokolatlan antibiotikum-használat miatt ugyanis egyre-másra jelennek meg olyan baktériumok, amelyek ellenállnak a korábban bevált gyógyszereknek. A Világegészségügyi szervezet (WHO) szerint az antibiotikum-rezisztencia ma már az egyik legnagyobb közegészségügyi kockázatnak számít Európában, illetve az egész világon.
Baktériumok és antibiotikumok „harca”: vajon ki fog győzni?
Jó tudni, hogy a gyógyszereknek ellenálló „szuperbaktériumok” sok esetben amiatt fejlődnek ki, mert a helytelen antibiotikum-használattal mi magunk segítjük elő a mutálódásukat. A kórokozó „észleli”, ha el akarják pusztítani, ezért az antibiotikumos kezelésre úgy „válaszol”, hogy megpróbál mutálódni, azaz megváltoztatni a saját fehérjeszerkezetét úgy, hogy az már ellenálljon az ellene bevetett gyógyszer hatóanyagának.
A baktérium ez irányú „törekvése” főként akkor lehet sikeres, ha például túl gyakran, indokolatlanul szedünk antibiotikumot, vagy ha a gyógyszert szedő beteg idő előtt megszakítja az antibiotikum-terápiát. Pedig nem véletlenül előírás az ilyen gyógyszerek esetében, hogy a tabletták vagy kapszulák szedését akkor is folytatni kell, ha a beteg esetleg úgy érzi, már jobban van. Ha ugyanis idő előtt leállunk a gyógyszerrel, azzal esélyt adunk a már mutálódott szerkezetű baktériumoknak a túlélésre. Érthető tehát, ha újra fellángol a betegségünk, csakhogy ekkor már hiába szedjük be lelkiismeretesen az elbliccelt tablettákat, az időközben létrejött új kórokozó ellen ugyanaz a gyógyszer már nem biztos, hogy hatni fog!
Hogyan ússzuk meg az antibiotikum-szedést?
Mielőtt bárki félreértené: az antibiotikumok hasznos gyógyszerek, és sokszor valóban elkerülhetetlen az alkalmazásuk, a komolyabb betegségek, szövődmények leküzdéséhez. Tehát ha az orvos előírja, természetesen szedjük be a gyógyszert! Arra viszont ügyeljünk, hogy mindig az előírt módon és ideig folytassuk a terápiát, azaz semmiképpen se hagyjuk félbe még akkor sem, ha már úgy érezzük, „meggyógyultunk”!
Sőt, a legjobb, ha arra törekszünk, hogy lehetőleg ne is kerüljünk olyan helyzetbe, amikor már csak az antibiotikum segít: például ha megfázunk, feküdjük ki rendesen, hogy ne legyenek szövődményeink. Felfázás, hólyaghurut esetén pedig az időben alkalmazott házi praktikákkal is kikúrálhatjuk a bajunkat, mint amilyen a sok folyadék fogyasztása, illetve a különböző, húgyúti fertőzésekre már régóta bevált gyógynövénynek – cickafark, medveszőlőlevél, zsálya – bevetése. Ezek ugyanis segíthetnek legyőzni a fertőzést, még mielőtt odáig súlyosbodna a helyzet, hogy mindenképpen orvoshoz kelljen fordulni.
A velünk élő „jó” baktériumaink védelme
Az indokolatlan antibiotikum-kúrákat a gasztroenterológusok és nőgyógyászok sem nézik jó szemmel, hiszen ezek a gyógyszerek szinte válogatás nélkül pusztítják el a baktériumokat, köztük azokat is, amelyek a szervezet működéséhez nélkülözhetetlenek. Ilyenek az emésztést segítő bélbaktériumok, illetve az egészséges hüvelyflórát fenntartó tejsavbaktériumok. A bélflóra védelmére ma már a legtöbb háziorvos tanácsolja is az antibiotikum mellé probiotikum szedését, azonban a hüvely védelméről még mindig hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Pedig az ott élő Lactobacillusok (tejsavbaktériumok) biztosítják azt a savas kémhatást, amely megvédi a hüvelyt a kórokozóktól. Sok nő kénytelen szembesülni egy-egy antibiotikum-kúra után a szinte menetrendszerűen jelentkező hüvelyi problémákkal.