Természetes segítség - Szójavit

TERMÉSZETES SEGÍTSÉG

A menopauza idején – bár eltérő gyakorisággal –, de csaknem minden nő kénytelen szembenézni különböző intenzitású hőhullámokkal, mely gyakran erős izzadás, emelkedő bőrhőmérséklet, szaporább szívverés, időnkénti vérnyomás-változás kíséretében jelentkezik. A hormonpótló terápia szinte biztosan segít, de vannak, akik számára nem javasolt, vagy nem szívesen választják ezt a módszert. A kellemetlen tüneteket nekik sem kell összeszorított fogakkal tűrniük.

Egyes növényi eredetű vegyületek a vér ösztrogén szintjére nincsenek hatással, de a sejtek ösztrogén receptoraihoz képesek kapcsolódni, és ösztrogénszerű hatást kiváltani, ha alacsony ennek a hormonnak a szintje. Ezeket a vegyületeket fitoösztrogéneknek nevezzük. A fitoösztrogének eredményesen csökkenthetik a klimaxos tüneteket, mint pl. a hőhullámok, vagy a száraz bőr, de kísérőjelenségként végbemenő csontritkulás is kivédhető, mivel ösztrogénszerű hatásuk révén gátolják a csontvesztést.

A szója nagy mennyiségű izoflavonoid vegyületet tartalmaz, melyek erős antioxidáns tulajdonságuk mellett ösztrogénszerű hatással is bírnak. Felépítésük hasonló bizonyos nemi hormonokéhoz, s ez lehetővé teszi, hogy kapcsolódjanak a sejtek ösztrogénreceptoraihoz. Megfelelő mennyiségű szója elfogyasztása kedvező hatású a klimax során jelentkező tünetek enyhítésében. Jó hatással van az ebben az időszakban jelentkező hőhullámok, vérnyomás ingadozás, csontritkulás, hangulatváltozások megelőzésében és kezelésében. Nem véletlen, hogy Japánban, ahol a szója fontos táplálék, nincs is szó a hőhullámról. A távol-keleti nők észrevétlenül lépik át a változás küszöbét, ritkább körükben a csontritkulásos csonttörés, és egyes hormonfüggő daganatok előfordulási gyakorisága is. (Ázsiában a szója izoflavonoidok átlagos napi fogyasztása 25-200 mg. A hatásos terápiához általában napi 50-120 mg szükséges). Ugyanakkor az Amerikába, vagy Európába betelepülő ázsiaiak elvesztik ezt az előnyt, ha áttérnek hagyományos táplálkozási szokásaikról a helyi ételek fogyasztására.

Az utóbbi időben több kutatás és átfogó tanulmány is foglalkozott a szójafogyasztás jótékony hatásaival.

2008-ban a Harvard Medical School kutatása szerint a szója egyik izoflavonoidjában, a dadzeinben gazdag étrend-kiegészítők adagolásával a hőhullámok gyakorisága mintegy 52%-kal csökkenthető. "Mi több, nincsenek mellékhatások" – számolnak be a kutatók egy 12 hétig tartó, és 147 változókorú hölgy bevonásával végzett vizsgálat eredményéről.

Olasz kutatók vizsgálatai szerint a rendszeresen fogyasztott genisztein (a szója másik fontos izoflavonoidja) nem csak a menopauza utáni csontveszteséget állíthatja meg, hanem meg is fordíthatja a folyamatot. A csontvesztés mérséklése csökkenti a fenyegető csontritkulás veszélyét, mely betegségben az 50 fölötti nők fele szenved. Az International Osteoporosis Foundation szerint Európában a csontitkulásos törések közvetlen költsége 31,7 milliárd € évente.

Tanulmányok születtek a szója izoflavonoidok prosztatarákkal, emlőtumorral és emlőcisztával szembeni védő hatásáról. Egy állatkísérletet is publikáltak nemrég, mely szerint a magas napi szójabevitel megvédte a már nem fogamzóképes majmokat a mellráktól. Egy másik vizsgálat szerint – melyet az ulsteri egyetemen végeztek a mellrák és a szójabevitel fordított összefüggését kutatva – in vitro körülmények között a szója izoflavonoidok gátolták a mellrák sejtek szaporodását.

Egy új kutatás eredménye szerint az egészséges diétába beillesztett pörkölt szójabab mérsékli a klimaxon túljutott nők vérnyomását, sőt a magas vérnyomásban szenvedő nők koleszterinszintjét is csökkenti. A magas vérnyomás kb. 50 millió embert érint Amerikában, és egymilliárdot világszerte. A magas vérnyomású nőknél négyszer nagyobb a szív- és érrendszeri megbetegedés kockázata, mint a normál vérnyomásúaknál.

Kevesebb deréktáji zsírlerakódása lesz azoknak a menopauza utáni nőknek, akik naponta fogyasztanak szóját – derül ki egy friss kutatásból. A mechanizmusra nem adnak pontos magyarázatot, de feltételezik, hogy a szójafehérje izoflavonjai előzik meg a hastáji zsír lerakódását. Az eredmény jelentőségét az adja, hogy a hastáji zsír mennyisége és a szívinfarktus, cukorbetegség kialakulásának kockázata közötti összefüggést már több tanulmány bizonyította.