Ezeket látta már?

Mitől változhat meg a mióma mérete?

mitől változhat meg a mióma mérete

Van-e kapcsolat a mióma mérete és az okozott tünetek között, és milyen tényezők befolyásolják a növekedésüket?

Leggyakrabban 35 és 45 év között fedezik fel a nőknél a miómát, de ennél fiatalabb és idősebb korban is előfordulhatnak.

Mi a móma?

A mióma egy sejtburjánzás, a méh izomból és rostos szöveteiből álló jóindulatú daganat. Leggyakrabban a méh simaizomszövetén keletkezik, de a szervezetünkön belül bárhol megjelenhet. A miómák tulajdonképpen a méhben lassan növekvő jóindulatú daganatok. Ultrahanggal jól ellenőrizhető a számuk, méretük, elhelyezkedésük és szerkezetük. Ez a leggyakoribb daganat a nemileg érett nők körében, érintve körülbelül minden negyedik 30 év feletti nőt. Ritkán válnak rosszindulatúvá, de fontos rendszeres ellenőrzés, még panaszok hiányában is.

Kutatások azt bizonyítják, hogy a terhesség alatt a miómák mérete nő, vélhetőleg az ösztrogén szint növekedése miatt. A miómák megjelenése fogamzóképes korban fordul elő a leggyakrabban (25-30 éves korban).

Hol alakulhat ki mióma szervezetben?

  1. méh és hashártya között
  2. méh belső felszínén található mióma
  3. méhfalba vagy méhnyálkahártya alatt található

A miómák a méh simaizomsejtjeiből fejlődnek ki, főként a méhtestben. Elhelyezkedhetnek a méhizomfalán kívül, a hasüreg felé növekedve, vagy a méhüregben, rendetlen vérzést okozva. Néha a méhnyakban is megjelenhetnek.

Méretük változó, lehetnek kicsik vagy akár több mint 15 cm-esek is. Gyakran egyszerre több mióma alakul ki, ami a méh megnövekedett méretéhez vezet. Ezt uterus myomatosusnak nevezik.

Milyen tüneteket okozhat a mióma?

  • menstruációs zavarok, vérzési rendellenesség, például erős vagy elhúzódó menstruációs vérzés, két menstruáció közötti vérzés
  • nyomásra érzékeny hasüreg, alhasi diszkomfort és/vagy fájdalomérzet
  • állandó vizelési, székelési inger inger
  • rendszertelen ciklus
  • fájdalmas közösülés
  • meddőség, spontán vetélés
  • terhesség alatt fájdalom, láz, korai méhösszehúzódások

A mióma az esetek többségében nem okoz panaszt, még akkor sem, ha nagyméretű. A tünetek jelentkezése főként attól függ, hogy a mióma hol helyezkedik el a méhen belül, hogyan érintkezik a környező szövetekkel, illetve mekkora a kiterjedése.

A miómák hatalmasra nőhetnek, tünetek nélkül is

A mióma gyakran nem okoz tüneteket, legfeljebb ha már olyan nagy, hogy szűkebbek lesznek a szoknyák. Leggyakrabban a rutinszerű szűrővizsgálatok során tapintással, ultrahang segítségével derül ki, hogy valakinek miómája van. A méhnyálkahártyához közel kialakuló göbök esetleg okozhatnak vérzészavart, de a legtöbb nem. Az izomfalban jönnek létre, majd a hasüreg felé terjeszkednek. A miómás esetek többségénél legfeljebb a bő és rendetlen vérzés okoz bajt, de ennek gyakorlatilag a méhnyálkahártya túlburjánzása az oka, nem pedig a mióma.

A móma kezelhető?

A legkisebb, néhány miliméteres miómákat már ultrahangos vizsgálattal is ki lehet mutatni, de egyes esetekben fizikális vizsgálat sornán is észrevehető. Ha a kezelő orvosnak szüksége van a mióma pontos elhelyezkedésének meghatározásához akkor MR vizsgálat is indokolt lehet.

Mit lehet tenni mióma ellen?

  • Megfigyelés. Ha a mióma nem okoz semmilyen panaszt és úgy ítéli meg a kezelő orvos, hogy nincs szükség annak eltávolítására, akkor csak rendszeres kontrollra kell járni, ahol figyelik annak változását. Ennek elsődleges oka, hogy sok esetben a változó kor után maguktől felszívódnak vagy legalább is méretük csökken.
  • Műtéti eltávolítás. A miómát eltávolíthatják laparoszkópiával vagy feltárásos műtéttel. A műtét nem jelenti egyértelműen a méh eltávolítását, arra nem minden esetben van szükség, erről mindig a kezelő orvos dönt.
  • Gyógyszeres kezelés. Ez nem jelent végleges megoldást, inkább a sebészeti beavatkozás előtt szokták alkalmazni. Ezek olyan gyógyszerek, amelyek az ún. gonadotropinfelszabadító hormon (GnRH hormon) termelését gátolják. Az orvosi részletek tárgyalása nélkül erről annyit kell tudni, hogy ez a hormon felelős a női nemi hormonok termeléséért. Mivel a gyógyszer hatására csökken a hormontermelés, ezért ettől gyakran csökken a miómák mérete is. Elsősorban a gyógyszert olyankor javasolhatja a nőgyógyász szakorvos, ha a kinövések méretét egy műtét miatt ideiglenesen le kell csökkenteni. Emellett olyankor is alkalmazzák, ha műtéti úton el kell távolítani egy kinövést. Sajnos ezeknek a gyógyszereknek a hatása nem tartós, így, ha szedésüket abbahagyja, akkor a duzzanatok vissza szoktak nőni eredeti méretükre.

Hogyan távolítható el a mióma?

A nagy vagy gyorsan növő miómákat műtéti úton kell eltávolítani, különösen ha panaszt okoznak vagy meddőséget eredményeznek.

Terhesség alatt csak akkor távolítják el őket, ha az anya életét veszélyeztetik. Ha a miómás méhben fogant a baba, a biztonságosabb megoldás a császármetszés, mert a miómák akadályozhatják a megfelelő méhösszehúzódásokat, és veszélyes vérzést okozhatnak. A miómák műtéti eltávolítása vagy az egész méh eltávolítása is megfontolandó.

Hogyan befolyásolják a női hormonok és a terhesség a miómát?

Az ösztrogén és a progeszteron hormonok együttes hatása befolyásolja a miómák növekedését. Az ösztrogén serkenti a növekedést, míg a progeszteron lassítja és csökkenti a tüneteket. Ha az ösztrogén túlsúlyban van, a miómák gyarapodnak. Ezért fontos az egyensúly fenntartása.

Az ösztrogén főleg a petefészkek termelése miatt hat, és ez magyarázza, hogy miért alakulnak ki a miómák nemileg érett korban, és miért csökkennek a változókorban. A terhesség alatt fokozott ösztrogénszint miatt a miómák gyorsabban növekedhetnek.

A várandósság alatt a miómák néha hirtelen megnőnek, de általában visszatérnek a normális méretükre a szülés után. Fontos azonban a rendszeres orvosi ellenőrzés, mert a menopauza után is lehetnek kockázatok.

Mi a méhmegtartó kezelés és hogyan érhető el Magyarországon?

Az innovatív, rádiófrekvenciás technikával történő mióma kezelés előnye a hagyományos műtéttel szemben, hogy a méhet nem kell eltávolítani, a szervezetet a beavatkozás csak minimálisan terheli, és az esetek egy részében még altatás sem szükséges.

Kelet-Közép-Európában elsőként Magyarországon nyílt meg a lehetősége a méh jóindulatú daganatai (mióma) rádiófrekvenciás ablációval történő, műtét nélküli kezelésének, amely évente több tízezer nő életminőségét is javíthatja.

Az új kezeléssel a méh megmenthető hegek nélkül, a beavatkozás nem csökkenti a későbbi gyermekvállalás esélyét. A Premier Med Egészségügyi-, Oktató- és Kutatóintézetben nem csak alkalmazzák az új technológiát, de oktatják is a magyarországi és külföldi orvosoknak, orvostanhallgatóknak. A szakemberek szerint hamar el fog terjedni a hazai egészségügyben az eljárás, amely bizonyos esetekben kiválthatja a hagyományos műtéti technikákat. Az innovatív orvosi technikák megjelenése kiemelten fontos Magyarországon.

Dr. Novák Zoltán PhD, szülész-nőgyógyász és nőgyógyászati daganatsebész, osztályvezető főorvos, a Magyar Nőgyógyász Onkológusok Társaságának elnöke szerint jelentős innovációnak számít a jóindulatú méhdaganat, a mióma vágás nélküli műtéti kezelési módja, a transzvaginális rádiófrekvenciás abláció, amely elsőként Magyarországon érhető el Közép-Kelet Európában.

Az új, méhmegtartó eljárást ambulánsan végzik

A mióma kezelésében az új méhmegtartó eljárás kiemelt fontosságú, mert évente 13.000 méheltávolítás történik Magyarországon, negyed részében rosszindulatú, háromnegyed részben jóindulatú daganatok miatt, az esetek többségében mióma miatt. A szakember elmondta: a miómák a leggyakoribb jóindulatú (nem rákos) daganatok, amelyek a méh simaizomsejtjeiből erednek, a reproduktív korú nők mintegy 20-50%-ánál előfordulnak. A diagnózishoz több vizsgálat is szükséges lehet, mint például a fizikai vizsgálat, az ultrahang, vagy az MRI. Sok nőnek nincsenek tünetei, de a miómák okozhatnak komoly és kellemetlen tüneteket, mint például erős vagy hosszan tartó menstruáció, alhasi fájdalom, nyomásérzet a medencében, hátfájás, gyakori vizelési inger, székrekedés és a meddőségben is lehet szerepe.

A panaszok súlyossága és a beteg életkora dönti el, hogy a miómát gyógyszeresen kezelik, műtéti úton távolítják el, vagy katéteres embolizációt végeznek. A gyógyító sebészeti eljárások lehetnek konzervatív vagy radikális műtétek. A műtéti beavatkozás hüvelyen keresztül vagy hason át történő metszéssel hajtható végre, amelynek során gyakran a méh eltávolítására is sor kerül – mondta el a daganatsebész.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Erős, fájdalmas menstruáció: ilyen, amikor mióma okozza

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

mióma

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához