Miért tabu a menopauza Magyarországon? 1 millió nőt érint, mégis alig beszélünk róla!
Sokszor nem mernek segítséget kérni a nők, amikor a kellemetlen tüneteket tapasztalják.
A középkorú nők mintegy 80 százalékát érintő, és a változókort akár évekkel megelőző perimenopauzától tapasztalható vazomotoros tünetek orvosi segítséggel enyhíthetők, az életminőség pedig számottevően javítható – hangsúlyozták a téma vezető hazai szakértői a menopauza október 18-ai világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A fokozott odafigyelés, az életmód optimalizálása és szükség esetén az orvos bevonása azért fontos, mert kutatások igazolják, hogy a tünetek súlyossága összefügghet a szív- és érrendszeri betegségek megnövekedett kockázatával. A szakértők rámutattak: a menopauzális változások önmagukban is súlyos egészségi kockázatokat hordozhatnak: a kardiovaszkuláris betegségek mellett az anyagcserezavarok, valamint a csontritkulás kockázata is megnőhet.[2] Magyarországon a menopauza még mindig tabutéma [3] annak ellenére, hogy mintegy 1 millió nőt érint.[4]
A nők változókora általában 45 év felett kezdődik [5], és több éven, akár egy évtizeden át is tarthat, de a leggyakoribb és igen kellemetlen tünetek – a hőhullámok és az izzadás – már a menopauzális átmenet szakaszában, a hormonális változások beköszöntével megjelenhetnek. A szakemberek hangsúlyozzák: azért célszerű már ezek megjelenésekor orvoshoz fordulni, mert széles paletta áll a szakemberek rendelkezésére a perimenopauzás tünetek enyhítésére. Különösen fontos ez akkor, ha az érintett intenzív, erősen életminőség-rontó tünetekkel találkozik.
„Elterjedt tévhit, hogy a menopauza az életkor előrehaladásának természetes velejárója, ezért a tünetekkel semmit sem lehet tenni, azokat el kell fogadni. Ez nem így van! A korszerű terápiás lehetőségekkel érdemben csökkenthetők az előbb kellemetlen, majd hosszú távon potenciálisan egészségkárosító következményekkel járó tünetek. Ezért is van jelentős szerepe a téma napirenden tartásának, a hiteles tájékoztatásnak, hiszen nap mint nap tapasztaljuk, hogy még az érintettek is keveset tudnak a menopauzáról” – mutatott rá Prof. Dr. Jakab Attila szülész-nőgyógyász, endokrinológus, a Magyar Menopausa Társaság korábbi elnöke, vezetőségi tagja.
Ha tud róla, tud tenni ellene!
A menopauza a női reproduktív ciklus természetes folyamata, az élet elkerülhetetlen része, amelyet a menstruációs periódusok egy éven keresztül vagy annál hosszabb ideig tartó megszűnése határoz meg.[6],[7] A legtöbb nő 40 és 58 éves kora között éli meg a menopauzát, az átlagos kezdeti életkor 51 év. [8],[9] Magyarországon a menopauza 1 000 000 nőt érint, tehát valószínű, hogy sok nő küzd a menopauza kihívásaival körülöttünk. [10]
Mivel a népesség sok országban, így hazánkban is tovább öregszik, és egyre hosszabb a várható élettartam, becslések szerint 2030-ra a menopauzában, illetve a posztmenopauzában lévő nők száma globálisan 1,2 milliárdra növekszik. A tanulmányok arra is felhívják a figyelmet, hogy a menopauzában lévő nők alkotják a munkaerő leggyorsabban növekvő csoportját, és ez az arány a világ népességének elöregedésével várhatóan az elkövetkező években növekszik. [11]
„A menopauzával és a női egészséggel kapcsolatos tudatosság növelése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a nők megértéssel fogadják ezt a természetes átmenetet. Ma megtörjük a csendet, és olyan környezetet alakítunk ki, amelyben a nők magabiztosan beszélhetnek egészségügyi szükségleteikről az élet minden szakaszában” – húzta alá Dr. Svetoslav Tsenov, az Astellas HBRG ügyvezető igazgatója.
A menopauzális tünetek jelentősen befolyásolhatják a munkahelyi teljesítményt, ötből három menopauzában lévő, 45 és 55 év közötti nőre negatívan hatnak a tünetek. 2023-ban csak az Egyesült Királyságban közel 900 000 nő hagyta ott a munkahelyét a változókori tünetek miatt. [12]
Annak ellenére, hogy a menopauza gyakori és messzemenő hatással van a nők testi és lelki egészségére, sok társadalmi tabu is nehezíti, hogy beszéljenek róla és súlyának megfelelően foglalkozzanak vele. Az ismerethiány sokszor megakadályozza a nőket abban, hogy segítséget kérjenek, amikor tüneteket tapasztalnak. Az Európában végzett posztmenopauza-felmérések szerint a nők 90 százaléka számolt be arról, hogy a menopauzális átmenet során tapasztalt tüneteket, és körülbelül a nők fele tartotta zavarónak azokat. Ennek ellenére többségük nem keres orvosi segítséget a tünetei kezeléséhez.[13]
A téma érzékenysége mellett ebben szerepe van a kérdés kulturális és társadalmi megítélésének, hiszen a menopauza Magyarországon is – mint más európai országban – még mindig tabutéma. Egy 2022-ben végzett globális felmérés szerint a nők hazánkban beszélnek a legkevésbé szívesen a változókori problémáikról; mindössze 28 százalékuk válaszolta azt, hogy számára nem jelent gondot nyíltan beszélni erről. Ezzel a vizsgált országok közül az utolsók vagyunk a sorban. Beszédes adat, hogy például az Egyesült Királyságban a válaszadók 78 százaléka nyilatkozott pozitívan.[14]
„Külföldi felmérések szerint itthon a női munkavállalók 75 százaléka már megtapasztalta, hogy a menopauza hatással volt a munkavégzésére, 30 százalékuk nem tudott megfelelően teljesíteni miatta. A Menopauza-barát Munkahely kezdeményezés célja a nyitott, megértő vállalati kultúra megteremtése, ahol a nők egészségi kihívásait komolyan veszik, és támogatják őket ebben az életszakaszukban” – hangsúlyozta Iványi Orsolya menopauza-nagykövet, a Magyar Menopausa Társaság vezetőségi tagja, aki 4 éve foglalkozik munkahelyi menopauzával.
A vazomotoros tünetek korán jelentkezhetnek
A menopauzába való átmenet fokozatos, általában a menstruációs ciklus változásával kezdődik. A perimenopauza azt az időszakot jelenti, amikor ezek a jelek először jelentkeznek, és az utolsó menstruáció után egy évvel ér véget, ami a menopauza definíció szerinti kezdete. A perimenopauza több évig is eltarthat, és hatással lehet a fizikai, érzelmi, mentális és szociális jóllétre.[15]
„A csökkenő petefészek-tartalék és tüszők minőségi öregedésének következtében jellemzően 45 éves kor körül elkezdődnek a változókori átmenet hormonális változásai. Jól mutatja, milyen széles kört érintő állapotról van szó, hogy Magyarországon hasonlóan az öregedő társadalmakhoz az érintett 40–55 év közötti korosztályba annyi nő tartozik, mint a 20–40-esbe” – fűzte hozzá Prof. Dr. Jakab Attila.
A perimenopauzában kezdődő változások egyénenként jelentős eltérést mutatnak. Sok nőnek alig vannak tünetei, míg mások markáns életminőség-rontó tüneteket tapasztalnak, amelyek befolyásolják mindennapi tevékenységüket és életminőségüket.[16] A tünetek közül a hőhullámok a leggyakoribbak: verejtékezéssel, bőrpírral, hidegrázással és gyors szívveréssel járhatnak együtt.[17] Sokaknak okoz nehézséget a fejfájás, a hüvelyszárazság, az ízületi fájdalmak, a súlygyarapodás, a ritkuló haj és a száraz bőr.[18],[19],[20]
A hőhullámok és az éjszakai izzadás, más néven vazomotoros tünetek (VMS) a menopauza leggyakoribb tünetei, amelyek miatt a nők kezelést keresnek.[21] Egy friss, 2023-as tanulmány szerint a vazomotoros tünetek a középkorú nők 80 százalékát érintik, de számos tényező miatt csak minden negyedik nő részesül kezelésben.[22] A VMS-tüneteket átlagosan 7,4 évig tapasztalják a nők, de vannak, akiknél egy teljes évtizeden át tartanak.[23]
Korábban azt gondolták, hogy a vazomotoros tünetek hátterében kizárólag az ösztrogénszint csökkenése áll, ám a tudományos kutatások rávilágítottak az agy testhőmérsékletet szabályozó részében lévő különálló neuronális útvonal VMS előidézésében betöltött szerepére. A menopauzában felbomlik az ösztrogén és egy agyi jelátvivő fehérje között meglévő kényes egyensúly, felborítva a szervezet megfelelő hőérzékelését. Az agyi „termosztát” tévesen azt érzékeli, hogy a testünk felmelegedett, ezért beindulnak a szervezet hűtésére szolgáló mechanizmusok, mint pl. az erek kitágulása és az izzadás.[24]
A VMS a nők életének számos területére hatással lehet, pl. alvási nehézséget, teljesítménycsökkenést okozva ronthatja az életminőséget, sőt befolyásolhatja a társas kapcsolatokat.[25]
Hogyan érintenek minket a menopauza vazomotoros tünetei?
Mentális egészség
A menopauza a nők érzelmeire és mentális egészségére is hatással lehet. A középkorú nőknél a kognitív panaszok is gyakoriak: a feledékenység, a koncentrációs képesség csökkenése, a szórakozottság, valamint a figyelemdeficit, a hiperaktív zavar. Ezeket a kognitív változásokat szokták „ködös agy”-nak (brain fog) is nevezni.[26]
„A menopauzális ’agyi köd’ a menopauza körüli időszakban tapasztalt kognitív tünetek konstellációja, amely a memória és figyelem zavaraiban nyilvánul meg. A gyakori kognitív panaszok azt az aggodalmat keltik sok nőben, hogy a változások a kezdődő demencia első jelei. Ám a menopauzális átmenet mindenkinél jelentkezik, viszont a demencia a legtöbb nőnél nem alakul ki, és 64 éves kor alatt kifejezetten ritkának számít” – tette hozzá Prof. Dr. Jakab Attila.
Fokozódó egészségkockázatok
„A menopauzális változások hosszú távon súlyos egészségi kockázatot hordozhatnak magukban: megnőhet többek között a csontritkulás, az anyagcserezavarok, a szív- és érrendszeri betegségek kockázata – hívta fel a figyelmet Dr. Halmos Amrita, a Kosztolányi Medical Center szülész-nőgyógyász, endokrinológus főorvosa. A kardiovaszkuláris betegségek tekintetében a nők védettsége a férfiakéval szemben a menopauza után, az ösztrogénszint jelentős csökkenésével fokozatosan eltűnik,[27] ráadásul a kutatások szerint a vazomotoros tünetek súlyossága összefügg a szív- és érrendszeri betegségek megnövekedett kockázatával.” [28]
A menopauza hatással van a csontok egészségére is, a csontsűrűség csökkenése a változókorban nagymértékben hozzájárul a csontritkulás és a csonttörések magasabb arányához.[29]
„A nők életében a 40–50 éves kor közötti időszak egy „hormonális hullámvasút”, de ami utána várható, az sem minden esetben nevezhető nyugodt időszaknak – fogalmazott Dr. Halmos Amrita. – A kardiovaszkuláris betegségek és a csontritkulás mellett a testösszetétel-változás, a súlygyarapodás is sok nőnek okoz problémát, továbbá megnő a metabolikus szindróma kockázata is. Ezért fokozottan kell figyelni a nők egészségére, és szükség esetén orvosi segítséget kérni a tünetek enyhítéséhez, illetve a kockázatok felméréséhez, csökkentéséhez.”
A szakember ugyancsak hangsúlyozta a szűrővizsgálatokon való részvétel fontosságát, illetve a megfelelő életmód kialakításának szükségességét és jelentőségét is, lehetőleg már a változókor korai szakaszában. Az érintett nők ezzel ugyanis nemcsak az életminőségük, de az egészségük hosszabb távú fenntartásához is aktívan hozzájárulhatnak.
„Minden nő menopauza-élménye egyedi. Lényeges pontos információkhoz jutniuk, hogy az egészségük érdekében a legjobban döntsenek, de az is, hogy saját maguk is tegyenek az egészségükért. Az egészségesebb táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás elhagyása fontos állomásai ennek a folyamatnak” – tette hozzá.
Az Egészségügyi Világszervezet is kiemeli, hogy a nők menopauzával kapcsolatos ismeretei hiányosak, és a helyzeten tovább ront, hogy a menopauza olyan érzékeny témának számít, amely jellemzően nem kerül szóba a családokban, közösségekben, munkahelyeken vagy az orvosnál. A nők sokszor nem tudják, hogy az általuk tapasztalt tünetek a menopauzával kapcsolatosak, és hogy léteznek olyan kezelési lehetőségek, amelyek segíthetnek a problémáikat enyhíteni. Sokan szégyellik vagy zavarban érzik magukat a témát érintve, pedig a korai tünetek kezelése, a perimenopauzai gondozás fontos szerepet játszik az egészséges öregedés és az életminőség előmozdításában.[30]
„Sok nő számára egyáltalán nem kellemes a menopauza megélése, mégis szükségszerű meglátnunk benne a jót: arra kényszerít bennünket, hogy többet foglalkozzunk magunkkal, nagyobb gondot fordítsunk az egészségünkre és az életmódunkra. Ma már 80 évig is élhetünk, a 60 éves kor utáni állapotunk főleg attól függ, hogy a változókorban hogyan éltünk. Éljünk ezzel a lehetőséggel, csak rajtunk áll!” – hívta fel a figyelmet Iványi Orsolya menopauza-nagykövet.
Annak érdekében, hogy a férfiak jobban megértsék, min mennek át és tapasztalnak meg a nők a menopauza során, az Over The Bloody Moon menopauza ügynökség, 20 000 nő tapasztalatait felhasználva kifejlesztette a MenoVest™-et, amely egy munkahelyi érzékenyítő eszköz. A világ egyetlen menopauza-szimulátora egy olyan mellény, amelyet férfiak viselhetnek, hogy megtapasztalják a menopauza egyik legzavaróbb tünetét, az intenzív hőhullámokat, amelyek fizikailag, kognitívan és érzelmileg is hatással lehetnek az emberekre. A cél az, hogy a férfiak is jobban átérezzék, miért szükséges támogatni a változókorban lévő nőket, és miért fontos, hogy a nők időben orvoshoz forduljanak a tünetek megjelenését követően.
Összegezve
- A középkorú nők sokszor nem mernek segítséget kérni menopauzás tünetek esetén.
- A menopauza súlyos egészségkockázatokat jelenthet, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, anyagcserezavarokat és csontritkulást.
- Magyarországon a menopauza tabutéma, noha mintegy 1 millió nőt érint.
- Az érintett nőknek érdemes az orvoshoz fordulni a perimenopauzás tünetek enyhítése érdekében.
- A menopauza növekvő számban érinti a női munkaerőpiacot, jelentősen befolyásolva a munkahelyi teljesítményt.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Ez történik a testünkben 40 év felett - a nőgyógyász tanácsai
Hivatkozások:
[1] S.J. Khan et al., Int J Womens Health. 2023; 15: 273–287
[2] WHO Fact Sheets Menopause 2022 https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/menopause
[3] Comfort in discussing menopause with friends among women worldwide 2022, by country. https://www.statista.com/statistics/1361963/comfort-in-discussing-menopause-among-women-worldwide/
[4] László Ádám: Gyakorlati útmutató a női változókor időszakához (2016)
[5] WHO Fact Sheets Menopause 2022 https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/menopause
[6] R.E.Jones, K.H.Lopez; Human Reproductive Biology 2013 (4th ed., p119–131). Elsevier
[7] National Health Service NHS (2022, May). Menopause. https://www.nhs.uk/conditions/menopause/
[8] R.E.Jones, K.H.Lopez; Human Reproductive Biology 2013 (4th ed., p119–131). Elsevier
[9] N.F.Santoro et al; Menopause Practice: A Clinician’s Guide 2019 (6th ed., p1–21). The North American Menopause Society.
[10] László Ádám: Gyakorlati útmutató a női változókor időszakához (2016)
[11] European Institute of Women's Health (EIWH) Women and Menopause Policy Brief, 2023 https://eurohealth.ie/wp-content/uploads/2023/11/Menopause-Policy-Brief.pdf
[12] European Institute of Women's Health (EIWH) Women and Menopause Policy Brief, 2023 https://eurohealth.ie/wp-content/uploads/2023/11/Menopause-Policy-Brief.pdf
[13] European Institute of Women's Health (EIWH) Women and Menopause Policy Brief, 2023 https://eurohealth.ie/wp-content/uploads/2023/11/Menopause-Policy-Brief.pdf
[14] Comfort in discussing menopause with friends among women worldwide 2022, by country. https://www.statista.com/statistics/1361963/comfort-in-discussing-menopause-among-women-worldwide/
[15] WHO Fact Sheets Menopause 2022 https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/menopause
[16] WHO Fact Sheets Menopause 2022 https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/menopause
[17] F.Kronenberg; Ann N Y Acad Sci 1990; 592:52–-86.
[18] N.F.Santoro et al; Menopause Practice: A Clinician’s Guide 2019 (6th ed., p1–21). The North American Menopause Society.
[19] P.Monteleone et al; Nature Reviews Endocrinology 2018, 14(4), 199–215.
[20] P.Ripa et al; International Journal of Women’s Health 2015, 7, 773–782.
[21] N.E. Avis et al; JAMA Internal Medicine 2015, 175(4), 531–539.
[22] S.J. Khan et al., Int J Womens Health. 2023; 15: 273–287.
[23] N.E. Avis et al; JAMA Internal Medicine 2015, 175(4), 531–539.
[24] M.Modi, W.S. Dhillo; Neuroendocrinology 2019, 109(3), 242–248.
[25] R.E. Williams et al.; Maturitas 2007, 58(4), 348–358.
[26] N.Panay et al.; IMS White Paper, Climacteric 2024, 27:5, 441–457 https://www.imsociety.org/wp-content/uploads/2024/10/Menopause-and-MHT-in-2024-addressing-the-key-controversies-an-International-Menopause-Society-White-Paper-1.pdf
[27] WHO Fact Sheets Menopause 2022 https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/menopause
[28] D.Zhu et al; Am J Obstet Gynecol. 2020; 223(6):898.e1-898.e16
[29] WHO Fact Sheets Menopause 2022 https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/menopause
[30] WHO Fact Sheets Menopause 2022 https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/menopause
