Szponzorált tartalom
Gondolta volna, hogy nem mindegy, milyen bugyit hordunk?
Amióta világ a világ, a nők mindent megtesznek, hogy magukra vonják a férfiak figyelmét. Érthető, hogy a fehérneműiket is úgy választják meg, hogy az a lehető legszexisebb legyen. Pedig bugyivásárláskor az intim egészségükre sem ártana gondolniuk!
A „randibugyi” rejtélye
Szexis tangák, csipkecsodák és más vadító alsók: egy nő előszeretettel szerez be magának izgalmasabbnál izgalmasabb fehérneműket, elvégre ezekben érzi magát igazán nőiesnek és magabiztosnak – még akkor is, ha éppen nincs férfi a láthatáron, elvégre az igazi nő mindig készen áll a csábításra. Az már más kérdés, hogy amikor a végzet asszonya a vadító alsóneműjében valóban elcsavarja egy férfi fejét, a „randibugyi” szerepe az ágyjelenetben igazán nyúlfarknyi, hiszen hamar lekerül a helyéről... Ennek ellenére képesek vagyunk akár egy kisebb vagyont elverni a féltenyérnyi csipketangákra, amelyek viselése még csak nem is egészséges.
Milyen a jó fehérnemű?
A bugyi elsődleges funkciója korántsem a csábítás, sokkal inkább az, hogy megvédje az intim tájékot a szennyeződésektől, a többi ruhadarab általi esetleges kidörzsölődéstől, valamint hogy felfogja az izzadtságot, és mindeközben befülledni se engedje ezt az érzékeny női területet. Éppen ezért az egészség szempontjából ideális fehérnemű pamutból készül, kényelmes, jól szellőzik, sőt egyesek szerint még csak nem is színes, hanem amint a „fehérnemű” elnevezés is utal rá, lehetőleg fehér színű. Ebben lehet is némi igazság, hiszen akadnak, akik érzékenyek a textilekben található színezőanyagokra, ezért nekik valóban nem árt odafigyelniük a bugyijuk színére (vagyis színtelenségére).
Így okozhat bajt a műszálas csipkecsoda
A rosszul szellőző anyagokba beleizzad az altest, ettől az intim tájakon nyirkos-nedves közeg alakulhat ki, ami ideális terep például a gombák szaporodásához. Négyből három nő találkozik legalább egyszer életében a hüvelygombával, ami viszket és fáj, emellett túrós-szemcsés hüvelyi folyást okoz. És ha ez „beüt”, akkor máris lőttek mindenféle csábításnak, hiszen ilyenkor a szexet egy időre el is lehet felejteni.
Naná, hogy senki nem vágyik a hüvelygombára. Éppen ezért ideje felismernünk az összefüggést az öltözködési szokások és az intim egészségünk között és kétszer is meggondolnunk, milyen bugyit hordjunk a mindennapokban. Persze aki éppen randevúra készül, arra a kis időre bátran felvehet egy-egy szexisebb darabot, nehogy végül ezen múljék a sikeres hódítás… De a legjobb mégis csak az lenne, ha már a vásárláskor odafigyelnénk legalább arra, hogy a bugyiban minimum az aprócska rátét készüljön a bőrbarát, jól szellőző és remek nedvszívó képességű pamutból.
Néha kell a cserebugyi!
Ha a bugyit sikerül átizzadni, netán egyéb okból lett nedves – például a fürdőruhaalsó az uszodában, vagy sportoláskor az edzőruha –, a legjobb azonnal lecserélni. Edzés, wellness, úszás után sem tanácsos sokáig a nedves fehérneműben maradnunk, hanem azt a lehető leghamarabb át kell váltani szárazra, hogy minél kevesebb esélyt adjunk a kórokozóknak.
Szexis a szűk nadrág, de…
A manapság divatos, szűk női nadrágokba bújtatott popsi mágnesként vonzza a férfitekintetet, ámde milyen áron? A feszes darabok akadályozhatják az intim tájék természetes szellőzését, vagyis a szűk alsóruházat ugyanúgy közrejátszhat a gombás hüvelyfertőzés kialakulásában. Jó tanácsunk tehát: csak lazán!
Feledje a tangát!
A mindennapokban a szexis tangákat jobb, ha inkább a fiók mélyén tartjuk. A popsiba vágó kis textil a gáttájékon csúszkálva ugyanis szinte „szállítja” a nemkívánatos bacikat a végbélnyílástól a hüvely irányába. Márpedig ha a kórokozók rossz helyre kerülnek, megint csak kialakulhat valamiféle kellemetlen hüvelyi nyavalya. Tangabugyit tehát kizárólag „indokolt” esetben (pl. randevún) volna szabad viselni, és akkor is csak a lehető legrövidebb ideig.
