Szponzorált tartalom

Ezért végeztessünk évente HPV-szűrést!

2022.02.07.

Colpofix HPV hpv-szűrés HPV-oltás HPV-fertőzés HPV kezelése

A méhnyakrákért is felelős humán papillomavírusok (HPV) jó ideig akár észrevétlenül is fertőzhetik a szervezetet, és a nőgyógyászati rákszűrés sem mindig derít fényt a kórokozók esetleges jelenlétére. A citológiai vizsgálat kiegészítéseként kérjük tehát minden alkalommal a HPV-szűrést is!

Ezért érdemes HPV-szűrést kérni

Magyarországon évente 1000-1200 új méhnyakrákos esetet fedeznek fel, a betegség miatt pedig évente 450-500 nő veszíti életét. Éppen ezért minden nőnek ajánlják, hogy rendszeresen, legalább évente vegyen részt nőgyógyászati rákszűrésen. Csakhogy az ilyenkor elvégzett citológiai vizsgálat mindössze az észlelhető elváltozásokra irányul, így a HPV-fertőzöttségre nem minden esetben derít fényt. A HPV-re ugyanis jellemző, hogy sokáig nem okoz semmiféle tünetet. Pedig minél korábban felfedezik a jelenlétét, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. Az évenként elvégzett HPV-szűrés szó szerint életet menthet.

Hirdetés Forrás: Phytotec Hungária

A HPV nem minden esetben okoz rákot

Fontos megemlíteni, hogy a bőrön, illetve a nyálkahártyákon megtelepedni képes HPV-vírustörzsek nagy része alacsony kockázati besorolású, és sok esetben semmiféle panaszt vagy elváltozást nem idéz elő. Egyes HPV-típusok ugyanakkor nemi szemölcsök kialakulásáért felelősek, de még ezeket a törzseket is a kevésbé veszélyes csoportba sorolják. A létező HPV-k mindössze 15 százaléka jelent magas rizikót – de még ezeknek a jelenléte esetén sem törvényszerű, hogy mindenképpen rákmegelőző állapot alakuljon ki. A vírus ugyanis gyakran magától is kiürül a szervezetből. Ennek ellenére jó, ha minél előbb fény derül a kórokozó jelenlétére, mert így a fertőzést a lehető leghamarabb elkezdhetjük nyomon követni, illetve kezelni. A kezdeti stádiumban például érdemes kipróbálni olyan hüvelyben alkalmazható készítményeket, amelyek a méhnyak hámfelszínének megóvását szolgálják, továbbá elősegítik a HPV mielőbbi kitisztulását a szervezetből. Ilyen készítményt ma már patikában, recept nélkül is beszerezhetünk, és általában több hónapon át, kúraszerűen ajánlott használni.

Miként zajlik a HPV-szűrés?

A méhnyakrákszűrés során a nőgyógyász egy speciális eszköz segítségével mintát vesz a méhszáj felületéről és a méhnyakcsatornából. A minta tárgylemezre kerül, ahol fixálják, majd citológushoz küldik véleményezésre. A laboratóriumban mikroszkóp alatt megvizsgálják a mintában lévő sejteket és a látottak alapján részletes citológiai leletet állítanak ki. Az általános méhnyakrákszűrés célja, hogy fény derüljön a már észlelhető elváltozásokra, illetve rosszindulatú folyamatokra. A laboratóriumban azonban nem végzik el automatikusan a HPV-szűrést is, legfeljebb akkor, ha a lelet olyan elváltozást mutat, amelyből a vírus jelenlétére lehet következtetni. Csakhogy, mint már említettük, a HPV-fertőzés kezdeti szakaszában még nem feltétlenül észlelhető szöveti változás a méhnyak felszínén, pedig szerencsés volna a HPV jelenlétét már ebben a fázisban detektálni, hiszen akkor hamarabb meg lehetne kezdeni a célirányos kezelést. Legyünk ennek tudatában, és minden évben kérjük külön a HPV-szűrést is a nőgyógyászunktól!

Kiknek ajánlott a szűrés?

A célirányos vizsgálatot jelenleg minden 30 év feletti, szexuálisan aktív nőnek javasolják. Holott már a huszonéveseket érdemes lenne HPV-szűrésre agitálni, miután az ő korosztályukra inkább jellemző, hogy könnyen váltanak új partnerre, emiatt pedig jobban ki vannak téve a fertőzés veszélyének.

A közvélekedés ellenére a gumióvszer korántsem véd meg attól, hogy valaki elkapja a HPV-t, amelyet gyakorlatilag a bőr és a nyálkahártya érintkezésével lehet továbbadni. A vírus tehát akár szexuális közösülés nélkül is átadható – bár tény, hogy elsősorban a nemi aktus során terjed, ideértve az anális és orális interakciókat is. A HPV-fertőzés gyakran teljesen tünetmentes, így akaratlanul is továbbadható, ráadásul többször is el lehet kapni. Ijesztő adat, hogy a szexuálisan aktív nők és férfiak 80 százaléka találkozik a HPV-vel valamikor élete során, méghozzá a leggyakrabban 20-25 éves korában. A fertőzést az esetek többségében az immunrendszer magától legyőzi, tízből egy-két embernél azonban nemi szervi szemölcsök vagy akár ennél súlyosabb betegségek, így méhnyakrák, hüvely- és szeméremtestrák, hímvesszőrák, végbélrák és szájüregi rákos daganatok alakulhatnak ki.

A méhnyakrák tünetei

A HPV-fertőzés és a nyomában esetleg kialakuló rákos megbetegedés között átlagosan 5-10 év telik el. A legveszélyeztetettebbek a partnereiket gyakran váltogató nők, valamint azok, akiknek többször volt hüvelyi szülésük, de kockázati tényező a hormontartalmú tabletták szedése és a dohányzás is. A méhnyakrákra pecsételő vérzés, fájdalmas szexuális együttlét, kellemetlen szagú, sárgás színű hüvelyfolyás utalhat. A rákos állapot már nem fordítható vissza, ezért lenne fontos a HPV-fertőzést minél hamarabb felismerni, és megtenni azokat a lépéseket, amellyel a súlyos végkifejletet még időben megakadályozhatjuk.

Megelőzhető-e a HPV-fertőzés?

Mint fentebb említettük, még a gumióvszer sem véd meg teljesen attól, hogy valaki megfertőződjön a vírussal. A leghatékonyabb megelőzés a HPV-oltás, amelyet a szexuális élet megkezdése előtt, 12-14 éves korban célszerű beadatni. Mivel nem csak a nők fertőződhetnek meg, ezért az oltás felvétele a fiúk számára szintén ajánlott.

Felhasznált források: