Szponzorált tartalom
Akár felnőttként is érdemes lehet felvenni a HPV elleni oltást
A méhnyakrákért is felelős HPV, azaz humán papillomavírus ellen már létezik védőoltás, amelynek a beadását jelenleg elsősorban a 12-14 éves korú tinédzserek esetében javasolják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy későbbi életkorban ne lenne érdemes felvenni a vakcinát.
Férfiakra és nőkre egyaránt veszélyes a HPV
A HPV igazi alattomos vírus, mert akár évekig nem ad hírt magáról, és mire a fertőzés jelei a észlelhetővé válnak, addigra már nagy valószínűséggel kialakult a rákos állapot. A HPV a férfiakra is veszélyes, hiszen nemcsak méhnyakrákos esetek írhatók a vírus számlájára, hanem okozhatja a hímvessző rosszindulatú daganatát is, továbbá kóros elváltozásokat a végbél környékén, illetve a szájüregben vagy a garatban. Nálunk éppen ezért 2019 óta már a fiúkat is beoltják – amennyiben a szülő ezt kéri. A lehetőséggel egyre többen élnek is, hiszen a hámsejteket érintő, azokban szaporodó és azokat roncsoló HPV évente mintegy 3 ezer daganatos megbetegedést okoz Magyarországon. Ijesztő statisztika, hogy a nők négyötöde élete során legalább egyszer megfertőződik a vírussal, és becslések szerint minden második férfi ugyancsak érintett lehet.
Csak az oltás védhet meg a fertőzéstől
Jó hír, hogy nem mindegyik HPV okoz halálos kórt, a több mint százféle vírustörzs közül csupán a magas rizikójúak. Ezek ellen egyedül a vakcináció lehet hatásos, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a gumióvszer használata nem védi ki százszázalékos biztonsággal a fertőzést. A HPV a nyálkahártyákon elvileg bárhol megtapadhat – lévén úgynevezett hámfajlagos kórokozó –, ami azt jelenti, hogy már a bőrkontaktus elég lehet az átadásához, tehát nemi aktus nélkül is bejuthat a szervezetbe. Ha valaki megfertőződött, és esetleg ki is gyógyul a kórból, attól még nem lesz védett, azaz később ugyanúgy elkaphatja a HPV-fertőzést.
Csak az oltás védhet meg a fertőzéstől
Magyarországon a HPV elleni vakcinát ingyenesen csak a 7. osztályos, 12 évnél idősebb fiúk és lányok szülei igényelhetik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennél idősebb korban nem érdemes beadatni. A szakértők szerint ezt egészen 55 éves korig meg lehet tenni, mert a védelem még olyankor is kialakul – bár valóban az a szerencsés, ha a vakcinációra még a szexuális élet megkezdése előtt sor kerül. A védőoltás hatására erős, legalább tíz, de egyes szakemberek szerint akár húsz évig tartó immunitás jön létre. Ezt életkortól függően két vagy három részoltásból álló oltássorozattal lehet kialakítani.
Biztonságos-e a HPV-oltás?
Többféle vakcina létezik, de mindegyik a magas kockázati besorolású HPV-típusok tisztított fehérjéit tartalmazza, vagyis nincs benne sem aktív, sem elölt vírusrészecske, illetve nem tartalmazza a vírus örökítőanyagát sem. Nem okoz fertőzést, sem egyéb elváltozást. Az oltást követően legfeljebb enyhe reakciók jelentkezhetnek, mint a beadás helyén jelentkező fájdalom, bőrpír vagy duzzanat, enyhe fejfájás, ízületi fájdalom vagy hőemelkedés. Ezek a panaszok azonban csupán átmenetiek, idővel nyom nélkül elmúlnak.
Néha spontán is ki lehet gyógyulni a HPV-fertőzésből – erre azonban nincs biztosíték!
Természetesen a HPV-fertőzés nem egyenlő a halálos ítélettel, elvégre az immunrendszerünk is teszi a dolgát, így számos esetben a vírus magától is kitisztul a szervezetből. A szerencsés végkifejletet azonban semmi nem garantálja, főleg olyankor nem, ha az érintettnek tudomása sincs arról, hogy megfertőzték, így kezeltetni sem fogja magát, hiszen miért is tenné. Mint említettük, a HPV jelenlétére hosszú időn keresztül – akár évekig – nem utal semmi, ezért egyedül a célzott HPV-szűrés deríthet rá fényt. A nőknek ezért is ajánlott az éves nőgyógyászati rákszűrésük alkalmával külön HPV-szűrést is kérniük az orvosuktól, mert a citológiai vizsgálat nem terjed ki automatikusan a HPV detektálására.
Mit tehet, akinél a nőgyógyászati szűrésen HPV-fertőzésre derül fény?
Pánikba esni semmiképpen nem kell, azonban HPV-fel való érintettség esetén legalább fél évente ajánlott az ismételt citológiai szűrés. Fontos ugyanis, hogy nyomon kövessék az esetleges elváltozásokat, mert ezek ismeretében lehet meghatározni az aktuálisan szükséges terápiát. Szerencsés, ha minél korábban derül fény a fertőzésre, mert így annál nagyobb az esély arra, hogy a vírus spontán kiürüljön a szervezetből, még mielőtt veszélyes szöveti elváltozásokat okozna a méhnyak-hüvelyi úgynevezett transzformációs zónában. A fertőzés kezdeti stádiumában éppen ezért hasznos lehet a hüvelyben helyileg alkalmazható, vény nélkül kapható készítménnyel kezelni a kritikus területet.
Felhasznált források: