Csont-ízületi gyulladások nyomában
A csont-izületi gyulladást (orvosi szóval osteoarthritist) enyhébb gyulladásos folyamatok váltják ki. A panaszok valószínűleg nem túlerőltetésből vagy sérülésből erednek, ahogy azt általában feltételezik, adott számot a fejleményekről a Nature Medicine.
A kutatók bizonyos specifikus gyulladásos fehérjék jelenlétét figyelték meg a betegség kezdetekor, mielőtt még az első tünetek megjelennének a betegen. Ez arra utal, hogy a gyulladás idézheti elő a folyamatot, nem pedig egy másodlagos következménye az elváltozásnak. "Ez paradigmaváltást jelent" – mondta el William Robinson, a kutatás vezetője. "A szakemberek túlnyomórészt fáradásos betegségnek tekintik a csont-ízületi gyulladást, mint amikor az autó kerekei időről-időre elkopnak." Gyakran összefüggésbe hozzák a meniscusok sérülésével is, mely a térdízületi ízvégek közt nyeli el a terhelésből adódó erőhatásokat.
Az eredmények reményteli fejleményeket jelenthetnek a gyulladásos folyamat megközelítéséhez, mely a betegség korai szakaszában jelentkezik, így a tünetek kialakulását egy nap talán meg is lehet előzni.
Az már régóta ismert, hogy a csont-ízületi gyulladásos ízületi szövetekben megnövekszik a vándorló gyulladásos sejtek száma. Az általuk kibocsátott anyag ugyan "nem ér el olyan mértéket, mint az autoimmun betegségnek számító reumatoid artritisz esetében, de mindenképp elgondolkodtató, hogy a csont-ízületi gyulladásnál is oroszlánrész jut rá" – fejtegette Robinson. Az új kutatásból kiderült, hogy valóban az ízületek károsodása indít el egy molekuláris láncreakciót, mely miatt támadás indul a test egyik kulcsfontosságú védelmi rendszere, a vírusokkal és baktériumokkal szembeni védekezést nyúltó kiegészítő rendszer ellen. A kiegészítő rendszer a vér bizonyos fehérjéiből áll. Általában kórokozók behatolása esetén komplex összjátékot hajtanak végre, így segítik a fertőzések elleni védekezést.
A kísérlethez egereket tenyésztettek ki úgy, hogy egy részüknek nem voltak jelen a szervezetében a kiegészítő rendszer gyorsító fehérjéi, más részüknél pedig a gátló fehérjék hiányoztak. A gyorsító fehérjék hiányában kevéssé súlyos ízületi gyulladás jött létre, mint a gátló fehérjék nélkül. "A jelenlegi eredmények arra utalnak, hogy az alacsony fokú kiegészítő aktivitás hozzájárul a degeneratív megbetegedések kialakulásához, mint amilyen például az Alzheimer-kór és a szemfenéki meszesedés. Ezek szerint a sorhoz hozzá lehet írni a csont-ízületi gyulladást is" – állapította meg Robinson.
A kiegészítő rendszer működését megcélzó gyógyszerek egy nap talán hatásosan előzhetik meg a betegséget olyan emberek esetében, akik ízületi sérülést szenvedtek. Robinson azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ez a rendszer annyira létfontosságú szerepet játszik a mikroorganizmusok elleni védelemben, hogy a gátlók szisztémás használata valószínűleg nem lenne biztonságos. Rövid idejű helyi alkalmazásukkal viszont lehet, hogy sokat nyernének a betegek, miközben minimális lenne a fertőzések kockázata.
