Meglepő felismerés: bélbaktériumok és a reumatoid artritisz
Újabb kutatások szerint egy bélbaktérium, a Prevotella copri is hozzájárulhat a reumatoid artritisz (RA) krónikus ízületi betegség kialakulásához. A new-yorki egyetem orvosi karának laboratóriumi és klinikai kutatói hozzáteszik, hogy az emberi bélrendszer több milliárd baktériuma (a mikrobióma, mikrobióta) fontos szerepet játszik az egészség fenntartásában.
Kezelés alatt álló RA-s betegek székletéből nyert minta DNS-elemzése révén kiderült, hogy a betegeknél sokkal jellemzőbb a P. copri jelenléte, mint egészséges önkénteseken. Ezen túl azt tapasztalták, hogy a jótékony hatású, Bacteroides nemhez tartozó egyéb baktériumok száma lecsökkent.
"Valóban meglepő volt ez a tapasztalat, hogy a krónikus ízületi betegségben ezt az eredményt észleltük" – említi Dr. Littmann, a new-yorki egyetem orvosi kar Skirball Institute of Biomolecular Medicine intézetének munkatársa, aki számos más kutatóval dolgozott együtt ezen a projekten.
"Egyelőre nem állítjuk, hogy oki összefüggés áll fenn a baktérium jelenléte és a RA között. Új technikák kidolgozása folyik, amivel igazolni – vagy cáfolni tudjuk a fenti észlelésünket."
Az új eredmények más kutatókat is fellelkesítettek, és a Harvard Medical School munkatársai steril körülmények között tartott egereken próbálták ki, hogy az egyébként jótékony hatású P.copri-nak kitett egereken ízületi gyulladás jelei mutatkoznak.
Az RA alapjában autoimmun betegség, az ízületeket támadja meg, fájdalmas merevséget, ízületi gyülemet okoz, Amerikában mintegy 1,3 millió beteget érint. A betegek között kb. kétszer annyi a nő, mint a férfi. A betegség oka egyelőre ismeretlen, genetikai és környezeti tényezők is szerepet játszanak létrejöttében.
Az emberi bélrendszerben többszázra tehető a jótékony hatású baktériumfajok száma a P. copri-t is beleértve, amely a szénhidrátok emésztésében vesz részt. Normál esetben egyensúly áll fenn a hasznos és káros baktériumok között. Az immunrendszer sajátos képessége különbséget tenni hasznos és káros baktériumok között. Ez a képesség romolhat, ha a bélrendszer, a flóra egyensúlya valamilyen külső ok miatt megbomlik.
"A P. copri felszaporodása a bélben egér-modellen bélrendszeri gyulladást okoz, és ez a modell betekintést enged az RA esetén kialakuló autoimmun válasz mechanizmusába is." – magyarázza Dr. Randy S. Longman, a fent említett intézet gasztroenterológusa. A betegség pontosabb kifejlődése egyelőre még nem ismeretes.
Érdekes ellentétes tapasztalat, hogy újonnan diagnosztizált RA-s betegeken nem találták meg a P. copri-t. E jelenség oka egyelőre nem tisztázott. Annyi bizonyos, hogy a bélben észlelhető autoimmun "támadás" mögött állhatnak étrendi, és genetikai okok is. mune attack. Az is érdekes még, hogy az új RA-betegek székletmintáiban lévő P.copri genetikailag eltér az egészségesek mintáiban találtaktól.
Az RA jelenlegi kezelésében számos gyógyszer, gyógyszercsoport kap helyet. Ebben szerepelnek antibiotikumok, gyulladáscsökkentő szerek, szteroidok, immunműködést csökkentő szerek egyaránt. Arról kevés a tudásunk, hogyan hatnak ezek a szerek a bélrendszerre, a bélbaktériumokra. Egy újabb kutatás szerint a krónikus, és kezelés alatt álló RA-betegekben kevesebb a kimutatható P. copri.
"Elképzelhető, hogy a gyógyszeres kezelések valamelyike helyreállítja a bél baktérium-egyensúlyát is – említi Dr. Jose U. Scher, a new-yorki Microbiome Center for Rheumatology and Autoimmunity igazgatója. "Az is lehetséges, hogy egyes bélbaktériumok jelenlétében lángolnak fel a gyulladások."
A kutatók szélesebb körben szeretnék igazolni eredményeiket, mert más-más földrajzi régiókban más a bélflóra összetétele is. Azt is mondhatjuk, hogy a bélflóra, a mikrobióma összetétele jelző, (biomarker) lehet a kezelések kialakításakor. RA esetén voltaképp azt kellene megállapítani, hogy a P. copri nevű bélbaktérium túlnövekedése oka – vagy következménye a betegségnek, az autoimmun reakciónak.
http://www.sciencedaily.com/releases/2013/11/131105132031.htm
