Mik azok a krónikus betegségek, és miért nehezítik a covid felismerését?
Krónikus betegség esetén a fertőzés felismerését nehezítheti, hogy maga az alapbetegség vagy az alapbetegség kezelésének mellékhatásai elfedhetik a koronavírus mégoly jellegzetes tüneteit is.
A krónikus betegségek csoportjába tartoznak:
- a szív- és érrendszeri betegségek,
- a daganatos betegségek,
- a diabétesz,
- a krónikus légzőszervi betegségek,
- a mentális rendellenességek és
- a vázizomrendszeri rendellenességek.
Ezek a betegségek csökkentik a betegek életminőségét, ugyanakkor a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák a lakosság elhalálozásának leggyakoribb okát képezik. Az ilyen betegségek kialakulásának fokozott egyéni kockázatát az úgynevezett kockázati tényezők alapján állapítják meg. A legfontosabbak közé soroljuk azokat, amelyek
az egészségtelen életmódbeli szokásokhoz kapcsolódnak:
- egészségtelen táplálkozás,
- elégtelen fizikai aktivitás,
- dohányzás,
- kockázatos és káros alkoholfogyasztás,
- valamint a hosszan tartó stressz-kitettség.
A krónikus betegségek kialakulásához hozzájárulnak
- az emelkedett vérnyomás,
- vérnyomás és vérzsírszint (koleszterin, triglicerid),
- valamint a megnövekedett vércukorszint,
- a túlsúly és az elhízás szintén fontos kockázati tényezők.
Hazánkban a háziorvosi adatbázisok alapján több mint 2,6 millió magyar szenved olyan krónikus betegségben, amely miatt a veszélyeztetettek csoportjába sorolandó a koronavírus-fertőzés szempontjából. A legtöbben (2,5 millióan) magas vérnyomással küzdenek.
Magas vérnyomással 2,5 millió, cukorbetegséggel csaknem 563 ezer, krónikus obstruktív légúti betegséggel (COPD) pedig több mint 198 ezer személyt kezelnek a háziorvosok. De sokakat, mintegy 207 ezer embert érint az iszkémiás szívbetegség is, ami egyébként a szívinfarktus egyik rizikótényezője.
A koronavírus okán a krónikus betegségek közül kiemeltek
- daganatos betegségek,
- szív- és érrendszeri betegségek,
- cukorbetegség (diabétesz),
- légúti megbetegedések (pl. asztma, krónikus obstruktív tüdőbetegség [COPD]),
- vese- és májbetegség,
- de sajnos a rizikót emelő krónikus kórállapotok közé tartozik mára már szintre járványos méreteket öltő elhízás is.
A krónikus betegségben szenvedők számára a megelőzés kiemelt fontosságú
A megfertőződés szempontjából minden krónikus betegség rizikótényező, de közülük is fokozott veszélyben vannak azok, akik betegségük vagy az alkalmazott kezelés folytán immungyengített állapotban vannak (onkológiai betegek, autoimmun betegek, szervátültetésen átesettek stb.).
Erre érdemes figyelnie, ha a a krónikus betegségben szenved - olvasson tovább!
Nekik még az átlagosnál is jobban oda kell figyelniük a higiénés szabályok betartására (távolságtartás, gyakori kézmosás, szájmaszk viselése, kézfertőtlenítés, hazaérkezés után ruhaváltás, tömegközlekedés lehetőség szerinti kerülése stb.). A fokozott elővigyázatosság nemcsak a krónikus betegekre, hanem a környezetünkben élőkre, elsősorban a családtagjaikra nézve is kötelező. Különösen annak fényében, hogy a hozzátartozók vagy más ismerősök tünetmentes állapotban is továbbadhatják fokozottan veszélyeztetett krónikus beteg hozzátartozójuknak a vírust, sokszor úgy, hogy maguk tudatával sincsenek saját fertőzöttségükkel.
A megelőzés legfontosabb eszköze a védőoltás
A védőoltással kapcsolatban a megkérdezett szakemberek nyomatékkal hangsúlyozták, hogy nem fogadható el a vakcinát elutasítók azon ellenérve, miszerint nincs értelme a védőoltásnak, hiszen az oltottak sem teljesen védettek a fertőzés kialakulásával szemben. Ez igaz – mondják –, a súlyos állapot kialakulását, a kórházba és/vagy lélegeztetőgépre kerülést és a végzetes kimenetelt azonban nagy valószínűséggel elkerülhetjük a vakcinával. Erre különösen a krónikus betegeknek és hozzátartozóiknak kell figyelniük.
A krónikus betegség esetén sem ellenjavallat az antitest-terápia
A koronavírus fertőzöttek kezelése során ma már nem teljesen eszköztelenek az orvosok, hiszen többféle módszer is rendelkezésre áll a tünetek enyhítésére, a lefolyás súlyosságának csökkentésére. A beszélgetésben részt vevő családorvos ezek közül az antitest terápiát (az úgynevezett „antitest-koktélt”) emeli ki, melynek alkalmazása során elméletileg egyik krónikus betegség fennállása sem kizáró ok. Az erről szóló döntést azonban mindig szakorvosnak kell meghoznia, melynek során a tünetek súlyosságán kívül azt mérlegeli, hogy az alapbetegség kezelése miként hozható összhangba a COVID-19 elleni terápiával, illetve hogy adott esetben a terápia felfüggesztése vagy folytatása jelent-e kisebb kockázatot az adott beteg számára. Azt tanácsolja, hogy koronavírus fertőzés gyanújakor mindenekelőtt a háziorvos tanácsát kérjük ki, aki a tünetek és egyéb körülmények ismeretében dönt a további lépésekről.
Ez is érdekelheti:
