Ólom, kadmium, higany és arzén: így kerülhetnek a szervezetébe
Hogyan kerülhetnek nehézfémek a szervezetébe? Könnyebben, mint gondolná!
Vannak olyan különösen mérgező, az emberi szervezetre igen káros nehézfémek, amelyekkel a mindennapi életben is találkozhatunk, még akkor is, ha nem vegyi üzemben vagy egyéb veszélyes helyen dolgozunk.
Nehézfémeknek nevezzük többek között az ólmot, a higanyt, a vasat, a kadmiumot és az amalgámot is. Ezeket azért nevezzük nehézfémeknek, mert a fajsúlyuk négyszer nagyobb a vízénél. Számos helyen és helyzetben kerülhetünk közel nehézfém forráshoz, ráadásul a nehézfémek a szercvezetben is tartósan megmaradnak, nem bomlanak le. Mivel az emberi szervezetbe kerülve a veséken és a bélrendszeren át nehezen vagy egyáltalán nem üríthetők ki, elraktározódnak. Az idült fémmérgezések közül az ólommérgezés (plumbizmus) a leggyakoribb.
Hogyan károsíthatják a hallást a nehézfémek?
Az ólom, a higany, a kadmium vagy az arzén a környezetből, az élelmiszereken és a vízen keresztül, belélegezve vagy a bőrön át jutnak a szervezetbe. A szervezetben nem metabolizálódnak, azaz nem hasznosulnak, és nem alakulnak át, hanem lerakódnak a lágy szövetekben vagy a csontokban, és kifejtik mérgező hatásukat.
Ólom
Az ipari szektor világszerte évente mintegy 2,5 millió tonna ólmot állít elő. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a fejlett országokban folyamatosan csökken az ólom felhasználása, mégis a világon több mint 200 millió ember vérében a megengedett határérték körüli vagy a feletti az ólomszint.
Az ólom halláskárosító hatásáról ellentmondásos kutatási eredmények születtek. Azt egyértelműen kimutatták ólomnak kitett foglalkozásúak körében, hogy a szenzorineurális (idegi, illetve belső fül eredetű) halláscsökkenés a hosszú távú ólomnak való kitettség és a zaj együttes hatásának tudható be.
Higany
Széles körben használt, rendkívül veszélyes nehézfém, mellyel főként a fogászati tömésekben, a hőmérőkben, és egyes halakban találkozhatunk – különösen a cápákban, a királymakrélában, a kardhalban és a tonhalban. A szervetlen higany a halakban rendkívül mérgező metil-higany formájában halmozódik fel. Ezért ezeket a halfajokat terhesség idején tilos fogyasztani, mert károsíthatják a magzatot, de nem ajánlott gyerekeknek sem, férfiaknál pedig sterilitást okozhat.
Mivel a szemlencsében halmozódik fel, szürkehályog kialakulását is eredményezheti. A világon azokban a régiókban, ahol a higanyfertőzött halak jelentik az étrend fő részét – például az Amazonas mentén élő közösségeknél - különösen sokan szenvednek és vakulnak meg a higanymérgezés miatt.
A higany halláskárosító hatása szintén bizonyított emberekben, állatokban egyaránt. A higanymérgezés okozta neurológiai szindróma, az ún. Minamata-kór egyik fő tünete a hallásromlás, illetve siketség. A mérgezés korai stádiumában a belső fülben lévő csigában okozhat elváltozást, a későbbi szakaszban már idegi károsodást is kiválthat.
Kadmium
Megtalálható a talajban, a PVC műanyagokban, elemekben, és a cigarettában is. A kadmium dózistól függően fokozza a halláscsökkenés kockázatát. Elsősorban a csiga működésében okoz zavarokat. A kadmium mérgezésre a csiga és a hallószőrök a legérzékenyebbek. Nagy mennyiségben felhalmozódhat a fül hallócsontocskáiban. A kadmium ototoxikus hatását cinkben gazdag étrenddel csökkenthetjük. A kadmium és a zaj együttesen felerősítik egymás halláskárosító hatását.
Arzén
Főként tengeri élőlények – tenger gyümölcsei, tőkehal - és szennyezett ivóvíz útján kerülhet a szervezetbe. Az arzén nagy mennyiségben a Corti-szerv rendellenességét okozhatja, és a legnagyobb mértékű halláskárosodást az alacsony frekvenciákon okozza. Ez a nehézfém emellett egyensúlyi zavarokat is előidézhet.
Szennyezett környezetünk miatt nehezen tudjuk elkerülni ezekkel a nehézfémekkel való találkozást, ám szerencsére léteznek olyan készítmények, melyek segíthetnek kitakarítani ezeket a mérgeket a testünkből.
De nem csupán a hallása van veszélyben: bizonyos nehézfémek daganatos betegségeket, veseelégtelenséget, idegrendszeri zavarokat, agyi károsodást okozhatnak.
De hogyan jutna ólom vagy épp kadmium a szervezetembe?
Olykor könnyebben, mint hinné... Néhány napja a megengedettnél magasabb kadmium és ólom kioldódás miatt az XXXLutz visszahívja a 215 milliliteres kiszerelésű, oroszlán motívummal ellátott „Leonardo BAMBINI" elnevezésű, gyerekeknek szánt poharat. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri a vevőket, hogy ezt a terméket ne használják.
"A Nébih németországi bejelentés nyomán jelezte, hogy az XXXLutz visszahívja a 215 milliliteres kiszerelésű, oroszlán motívummal ellátott „Leonardo BAMBINI" elnevezésű, Olaszországból származó poharat. A 017899 tételszámú termékből ugyanis a megengedettnél több kadmium és ólom oldódhat ki. A pohár egyébként bármelyik XXXLutz üzletbe visszavihető."
A Nébih tájékoztatása szerint a kadmium a környezetben és az élelmiszerekben is előforduló, toxikus hatású nehézfém, amely lehet természetes eredetű, vagy az emberi tevékenység eredménye. Az élelmiszerekben a legnagyobb kadmium koncentrációk egyebek mellett a tengeri moszatokban, halakban, tenger gyümölcseiben és a csokoládékban mérhetők, emellett nem megfelelő kerámia edényekből, ötvözetekből is kerülhet kadmium a táplálékba. A lakosság védelmében uniós jogszabály rögzíti számos élelmiszerben a maximálisan megengedhető kadmium mennyiségét.
Az ólom a nehézfémek csoportjába tartozó, természetben előforduló környezeti szennyező anyag. Az emberek étrendjében az ólom számos forrásból származhat, az átlagos európai fogyasztó ólombevitele pékárukból, teákból, burgonyatermékekből származik. Az ólomtartalom mázas kerámiaedényekből, ólomkristályból is kioldódhat.
Az ólom egészségre gyakorolt hatása
Az ólom por vagy gőz formájában belégzés útján, illetve a tápcsatornán keresztül is bejuthat az emberi szervezetbe, és szerves vegyületei a bőrből is felszívódhatnak. Minden ólomvegyület mérgező, már a kis mennyiségű ólom is visszafordíthatatlan egészségkárosodáshoz vezethet. Leginkább a csecsemők veszélyeztetettek: szervezetükbe jutva az ólom visszafordíthatatlan kognitív és magatartászavarokat, illetve fejlődésbeli elmaradást okozhat. Az ólom átjuthat a várandós anyából a magzatba is, aminek következtében vetélés vagy koraszülés léphet fel.
Ilyen tünetek utalhatnak ólommérgezésre
Ólommérgezésre utalhat az arcbőr hamuszürke elszíneződése (ólomkolorit), az általános gyengeségérzet, fáradékonyság és étvágytalanság.
- Az ólommal történő tartós érintkezés károsítja az idegrendszer és a vérképzőrendszer működését.
- A szervezetben lassan felhalmozódó ólom csökkenti a nemzőképességet, izom- és csontfájdalmat, emésztőrendszeri zavarokat, hányingert, fogyást, vérszegénységet (anaemia) okoz.
- A súlyos ólommérgezés görcsös fájdalmat vált ki az izmokban és az ízületekben (ólomparalízis), valamint a gyomor- és bélrendszerben (ólomkólika).
- Hatására súlyos vese- és/vagy idegrendszeri károsodás léphet fel.
Nehézfémek kivezetése: az ólommérgezés kezelése
Ha valaki ólomtárgyat nyelt le, akkor azt ki kell szedni az emésztőrendszeréből, aminek módja szinte mindig a has felvágásával járó operáció. Ezt speciális terápia követi a már szervezetbe került ólom eltávolítása érdekében. Ezt mindig speciális, úgynevezett kelátképző gyógyszerekkel lehet kivezetni a szervezetből, a nehézfémet csak ezek képesek mobilizálni.
A hagyományos orvoslásban a kelátképző terápia az elfogadott módja az ólommérgezés és más nehézfémek kezelésének. Ezt a terápiát akár több hónapon át fenn kell tartani. Gyerekek esetében a kelátképző terápiát a felnőttekéhez képest sokkal alacsonyabb ólomszintnél el kell kezdeni.
Olvasta már?
- Hogy döntsük el, melyik gomba mérgező, melyik nem?
- 10 dolog, amit soha ne egyen meg az erdőben, mert végzetes lehet!
- Sütőtök és gomba: C-vitaminban és D-vitaminban gazdag ételek
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Égető, viszkető, piros kiütések a bőrön: mi okozza őket?
