Miért vezethet májátültetéshez a gombamérgezés?

2024.10.25.

Egészségkalauz

gombamérgezés mérgező gomba mérgezés toxinok májátültetés

A gomba értékes táplálék, minden étrendbe beilleszthető, és komoly beltartalmi értékkel rendelkezik, ugyanakkor életek múlhatnak rajta, hogy a mérgező fajokat felismerje - ezekre figyeljen oda, ha szereti a gombát!

A NÉBIH-nél azt mondják, megtízszereződött a gombamérgezések száma idén októberben - írta meg az rtl.hu egy asszony türténete kapcsán, aki házalótól vásárolt gyilkos galócából készített rántottát. A gombamérgezés miatt májátültetést kell végezni az ipolyvecei asszonyon. A helyiek szerint néhány nappal ezelőtt annyira rosszul lett, hogy mentő vitte kórházba, most donorra vár.

Anyáron Kápolnán egy helyi lány is hasonlóan járt: ő gombapörköltet készített gyilkos galócából, ezzel veszélybe sodorta a 19 éves párját és annak családját is. Összesen négyen lettek rosszul, közülük hárman kiskorúak. Egy 13 éves lány olyan súlyos májkárosodást szenvedett, hogy májátültetésre volt szüksége.

A gyilkos galóca nagyon veszélyes, ennek a gombának a számlájára írható a gombamérgezés miatt halálesetek 90 százaléka. Vajda Zsolt, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet osztályvezető főorvosa akkor azt nyilatkozta:

'a májkárosodás a harmadik-negyedik napra kezd kialakulni, annak megállítása pedig egy heroikus küzdelem.'

Mit okoznak a mérges gombák a szervezetben?

A gombamérgezéseket nem maguk a gombák, hanem az általuk termelt mérgező anyagok, toxinok okozzák. A gombák nagyon sokféle, erős biológiai aktivitással rendelkező anyagot tartalmaznak – ezek közül néhány gyógyszerészeti szempontból is érdekes, kifejezetten gyógyhatású vegyület, azonban vannak erősen mérgezők is - olvasható az Egészségvonalon.

A gyilkos galóca (Amanita phalloides) és a rokon gombafajok fogyasztása phalloidin-mérgezést okoz, amely súlyos májkárosodást indít el.

A mérgezést kiváltó toxikus polipeptidek két csoportra oszthatók: amatoxinokra és fallotoxinokra. A legveszélyesebb toxin az alfa-amanitin, elsősorban ez felelős a máj- és vesekárosodásért. A fallotoxinok okozzák a gastrointestinalis tüneteket.

A mérgezés súlyossága az amatoxinok abszolút mennyiségétől, valamint az ugyancsak a gombában képződő antitoxin, az antamanid relatív mennyiségétől függ. A gyilkos galóca amanitintartalma a termőhelytől, időjárási viszonyoktól, tehát több tényezőtől is függ, és évről évre változik. Változik az antamanid mennyisége is. Szerencsés esetben a gombának kicsi az amanitin és nagy az antamanid tartalma, ekkor a halálozási arány jelentősen csökken.

Ezek gombamérgezés jellemző tünetei

hányinger, hányás;
szédülés, egyensúlyzavar;
émelygés;
hasmenés, hasi görcs;
remegés;
nyálfolyás;
kiszáradás;
izzadás;
zavartság, hallucinációk;
nehézlégzés;
heves szívdobogás;
sárgaság.

A legjellemzőbb tünetek tehát a csillapíthatatlan hányás, hasmenés, ami életveszélyes kiszáradáshoz, izomgörcsökhöz vezethet.
A második szakaszban egy látszólagos javulás után egyre fokozódó sárgaság, májsejt-károsodás jön létre, és májkóma következhet be.
A halálos kimenetel oka a májsejtek nagymértékű pusztulása, és az azzal egy időben zajló vesekárosodás.

Amennyiben gomba fogyasztása után a fenti tünetekkel jellemezhető rosszullétet tapasztal, hívja a 112-t, és kérjen mentőt! Fontos, hogy a gomba elfogyasztása után 12–24 órával később jelentkező tünetek súlyos mérgezésre utalhatnak!

Bármilyen ártalom vagy rosszullét jelentkezik gomba fogyasztása után, minden esetben azonnal hívjuk ki az orvost. Az elsõsegélynyújtó feladata csak addig tart, ameddig az orvos meg nem érkezik. De éppen addig elõfordulnak fontos vagy életmentõ tennivalók.

Az elsõ tájékozódás után: ne kapkodjunk!

Elõször igyekezzünk megállapítani, valóban gombamérgezés történt-e, vagy pedig egyéb betegség okozza a panaszokat.
Ha gombamérgezésre van gyanú, akkor mindenekelõtt igyekezzünk megállapítani, amennyiben ez lehetséges, hogy milyen gomba okozta.
Ha látható, nézzük meg a gombamaradékot és kérdezzük ki a mérgezettet.
A gombamaradékot õrizzük meg a laboratóriumi vizsgálatokhoz.

Útbaigazíthatnak a mérgezés tünetei is, különösen a gombafogyasztás és a tünetek megjelenése közötti idõ. Az esetek nagy részében így sikerül megállapítani, milyen mérges gomba került fogyasztásra. Ennek megfelelõen az elsõsegély teendõi is különbözõk.

Gombamérgezés - ha ezeket a tüneteket tapasztalja, sürgősen irány az orvos!

Hogyan kezelhető a gombamérgezés?

Fontos, hogy a tünetek felismerése után a beteg minél hamarabb a toxikológiára kerüljön. De addig is már nagyon jó elsősegély lehet a hánytatás, persze csak a mérgezést követő pár órában, amikor még a gyomorban van a gomba nagy része . Ez egyébként még a galócamérgezésnél is hasznos, ha az általános tünetek még nem jelentkeztek. Az aktív szén is segít a méreganyagok megkötésében. Fontos, hogy kezelés előtt minél biztosabban azonosíthassák a mérgezés forrását és a mérgezéscsoportot. Ezért, ha megoldható, a fogyasztott gombából/ételből is juttassunk el mintát a kezelés helyszínére. A legtöbb esetben segít a gyomormosás és az orvosi szén vizes oldatának adása, de szindrómánként emellett eltérő megoldások léteznek. Muscarin szindrómánál tüneti szereket és atropint adnak míg pantherin szindrómánál nyugtatókat. A galócamérgezésnél kifejezett ellenszer nincsen, a gyomormosást itt is lehet alkalmazni, és a penicillin- vagy máriatövis kezelés, vagy dialízis-kezelés segíthet.

Mennyi esély van rá, hogy mérgező gomba kerül a tényérünkra?

A kalapos gombák mindössze 3%-a mérgező, tehát a kertekben növekvő gombák között elég kis valószínűséggel bukkanhatunk halálosan mérgező darabokba. Ennek ellenére nem árt ismerni, melyek a leggyakoribb magyarországi mérgező gombák. Amennyiben ismeretlen gombát talál, fogyasztás előtt mindenképpen mutassa meg gombaszakértőnek, mivel könnyen összetéveszthetők egymással a fajok.

Gyakori hiba a kucsmagombák papsapka gombákkal, a mezei szegfűgombák mezei tölcsérgombával vagy kerti susulykával, és a májusi pereszke nagy döggombával való összetévesztése. Akár emberéletek is múlhatnak azon, ha valaki a téli fülőke vagy az ízletes tőkegomba helyett fenyves sisakgombát vagy galambgombát, tarlógomba helyett gyilkos galócát szed le, és elkészíti anélkül, hogy megmutatná szakellenőrnek.

Ismerje fel a gyilkos galócát!

Aki gombagyűjtést tervez, legalább a gyilkos galócát ismernie kell! Ez jóízű, szép, de halálosan mérgező gomba. Lemeze fehér, gallérja és bocskora van. Ha csak kis törmeléke is bekerül a gyűjtőkosárba, már mérgezést okozhat! Különösen kifejletlen, zárt, fehér tojás alakú fiatal példányai téveszthetők össze ehető gombák fiatal példányaival.

Ezek a leggyakoribb mérgező gomba fajok Magyarországon

Gyilkos galóca (Amanita phalloides): ez az egyik legveszélyesebb mérgező gomba. A tünetek a fogyasztás után 8–24 óra után jelentkeznek. Heves hasmenéssel, hányással és izomgörcsökkel jár. Később máj- és vesekárosodást okoz, ezenkívül gátolja a sejtek általános fehérjeszintézisét.

Mérges pókhálósgomba (Cortinarius orellanus): kevésbé gyakori gombafaj. Extrém hosszú a lappangási ideje (2-17 nap), többszörös fogyasztás esetén a méreg felhalmozódik a szervezetben. Halálhoz végül a vese pusztulása vezet. UV-fényben foszforeszkál a gomba.

Redős papsapkagomba (Gyromitra esculenta): szintén hosszú (6–24 óra) lappangási idővel jelentkeznek a panaszok. Májkárosodást és idegrendszeri tüneteket okoz.

Légyölő galóca (Amanita muscaria): a lappangási idő 15 perc – 2 óra. Izzadás, remegés, nyálfolyás, alacsony pulzus, szűk pupilla, vérnyomásesés, légszomj, látászavar jellemzi. A muszkarin nevű anyag felelős a tünetekért.

Párduc galóca (Amanita pantherina): lappangási ideje 30 perc – 3 óra. Súlyos hallucinogén tüneteket, alkoholmámorhoz hasonló felfokozott érzelmi állapotot okoz. További tünetei a heves beszéd, szapora szívverés, éneklés, motoros izgalom (nyugtalanság), személyiségtorzulás, tér- és időérzékelési zavar, későbbi fázisban bódulat. Kábítószerként is alkalmazzák.

Trágyagomba (Psilocybe) és Susulyka (Inocybe) fajok: a lappangási idő 15 perc – 2 óra. Tér- és időérzékelési zavarokat és egyéb pszichotikus tüneteket okoznak, emellett azonban kellemetlen testi tünetek (hányinger, hányás, szédülés) jelentkeznek. Kábítószerként is alkalmazzák.