A gyógyszermérgezésekről - általában...
Fontos, és meglehetősen elhanyagolt terület ez… A téma legjobb hazai szakértőjének Dr. Zacher Gábornak tankönyvi fejezete alapján készült… ami szomorú talán az egészben, hogy a gyógyszermérgezések leggyakoribb oka öngyilkossági szándékból fakad.
Melyek a leggyakoribb "önártó célzatú" okok?
A kezeletlen depresszió, a "nagypszichiátriai betegségek", mint a skizofrénia és a bipoláris zavar, a pszichés problémák általában, az anyagi kilátástalanság, szenvedélybetegségek, párkapcsolati zavarok, időskorban pedig a testi betegségek okozta fájdalom.
Melyek a leggyakoribb mérgezéssel kapcsolatos szerek, gyógyszerek?
Benzodiazepinek és meprobamát (szorongásoldók), régi és új típusú antidepresszánsok (tri- és tetraciklusos szerek, SSRI és SNRI – újabbkeletű gyógyszerek). A régebbi antidepresszánsok veszélyesebbek e tekintetben. Gyakoriak még a béta-blokkolók, és a kalcium-antagonisták, (vérnyomáscsökkentők), a teofillin (asztmaellenes szer), fájdalomcsillapítók (főleg a paracetamol és a szalicilátok).
... és ami nem gyógyszer?
Első helyen a kábítószerek, majd az alkohol, a szén-monoxid, és a marószerek.
Milyenek a mérgezési tünetek?
A mérgezettek általános ellátása
Azért nem könnyű a helyzet, mert a mérgezett (öngyilkos) nem mindig mond igazat. A mérgezett ellátása kórházi feladat, és nem pszichiátriai típusú. A kórházi ellátás előtt legalább (gyógyszer)csoport-diagnózis kell, fertőtlenítés, és a beteg állapotának stabilizálása.
Teendők
Hánytatás: a gyomor-bélrendszeri "tisztítás" (dekontamináció) laikus által is végezhető, nálunk leggyakoribb a langyos sós víz adása, vagy a garat ingerlése. A mérgezést követő egy órán belül végezhető csak! Zavart tudat, légzési elégtelenség, marószer-fogyasztás után tilos végezni! Kisgyermeken sem javasolt. Az erőltetett hánytatás (súlyosabb) szövődményekhez vezethet.
Gyomormosás: a betegek kb. 15%-ában végezhető. A beavatkozásnak szintén csak a mérgezést követő 1 órán belül van értelme, de bizonyos szerek, gyógyszerek esetén ez kitolódhat. Gyomormosás csak tiszta tudatú betegen végezhető. Szövődmény még ekkor is adódhat. Nem javasolt: nem biztosított légutak, nyelőcsőszűkület, aktív fekély megléte esetén.
Orvosi szén: általános "ellenméreg" óriási felületaktivitása miatt, 1 g-ja mintegy 1000-3500 m2 (!) felületű. Nem tablettában, hanem feloldva, szuszpenzióban kerül alkalmazásra, nagymértékben képes megkötni a méreganyagokat. Használata mielőbb javasolt. Egy órán túl már kevéssé hatékony. Nem javasolt: nem biztosított légutak, átfúródás, vérzésveszély esetén.
Hashajtás: régen bevált módszer volt, de ma már egyáltalán nem indokolt, sőt egyáltalán nem alkalmazzuk. Ennek oka, hogy gyermek- és időskorban okozhat elhúzódó hasmenést, dehidrációt (kiszáradást), vagy az ionháztartás zavarait.
A következő fejezetben: mérgezések és kezelésük, a részletes rész...
Forrás: Kerpel F.S.: Farmakoterápia, MDS Orvosi Kézikönyv