Méhkaparás: ezekben az esetekben már elkerülhetetlen
A méhkaparás gyakori nőgyógyászati beavatkozásnak számít. Így zajlik!
Dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebésze a küretről osztott meg néhány fontos információt.
Méhkaparás, küret
Méhkaparásnak, küretnek, abrasionak nevezik azt az eljárást, amikor a méh nyálkahártyáját eltávolítják. A beavatkozás lehet diagnosztikus és terápiás célzatú is, hiszen az eltávolított szövetet szövettanra lehet küldeni, így kiderülhet, ha esetleg rosszindulatú elváltozás van jelen.
Bár rutin eljárásnak számít, ám ha lehet, nem ez az első számú módszer bizonyos állapotok kezelésére és diagnosztizálására, ugyanis altatásban történik (ritkábban helyi érzéstelenítésben), így előtte több vizsgálaton is részt kell vennie a betegnek, hogy operálható-e. A beavatkozás során küretkanállal lekaparjuk a méh nyakcsatornájának és/vagy a méhtestnek a nyálkahártyáját. A páciens rövid megfigyelés után, még aznap visszatérhet otthonába.
Rendellenes vérzés, daganat
Küretet elsősorban nem hormonális eredetű vérzészavarok esetén végeznek. Hiszen ilyenkor gyakori, amikor a problémát rosszindulatú elváltozás okozza. Ez főleg akkor szokott előfordulni, amikor a klimaxon átesett nő ismét “menstruál”. Ekkor a levett szövetdarabot szövettani vizsgálatra küldik, hogy kiderüljön, jelen van-e kóros sejtburjánzás. Így tehát az eljárás segítségével fény derülhet az esetleges jó-és rosszindulatú daganatok meglétére.
Szintén gyakori indikációja a méhkaparásnak az, ha az illető nagyon erős vérzéssel küzd. Természetesen ekkor nem ez az első terápiás módszer, melyet alkalmazni kell, hiszen léteznek különböző gyógyszerek, véralvadást segítő, méh összehúzó készítmények, melyek segíthetnek a problémán. Amennyiben ezek nem járnak sikerrel, úgy a kürettel lekaparják a nyálkahártyát. Ez bár megállítja a vérzést, ám fennáll a rizikója annak, hogy ismét megjelenik majd a későbbieknek a bő vérzés.
Mindezeken kívül méhkaparást szoktak alkalmazni befejezetlen vetélés, illetve korai abortusz esetén is- teszi hozzá dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebésze.
Mint minden beavatkozásnak, úgy a küretnek is vannak veszélyei. Ezek közül a méhgyulladás az, ami a leggyakrabban előfordulhat, mint szövődmény, ritkán az alkalmazott készítményekkel szembeni túlérzékenység, a méh falának véletlen megsértése.
Ezek a teendők nőgyógyászati küret után
A nőgyógyászati küret egynapos sebészeti beavatkozás, azaz általában, szövődménymentes esetben a beteg a műtét után – pár órás megfigyelést követően – otthonába távozhat, és másnap folytathatja mindennapos teendőit. A nagyobb megterhelést még 3-4 napig érdemes kerülni. A szexuális élethez csak kb. két hét múlva javasolt visszatérni a gyulladásos szövődmények megelőzése érdekében. Nem ajánlott az ülőfürdő, a tamponhasználat, valamint a hüvelyöblítés sem 2-3 hétig, szintén a fertőzések elkerülése érdekében. A teljes gyógyulás után 4-6 héttel válik esedékessé a nőgyógyászati kontrollvizsgálat.
A leggyakoribb nőgyógyászati ráktípusokat ezek a tünetek árulják el!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
