Megmozdult a föld: jeleztek a szeizmogramok Tihanyban a Balaton Sound miatt

Betegségek

2022. július 03. 11:42

szeizmogram, zajongás, zajhatás, zaj károsító hatás, infarktus, idegrendszeri károsodás

Szeizmológiai adatokat közölt a Balaton Sound Fesztivál földtani hatásairól a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium.

Mint azt az obszervatórium közösségi oldalán közzétett posztban írják, jól látszik, hogy két év után ismét dübörög a zene Zamárdiban. A hanghatás okán, és ahogy egyszerre ugrálnak a rajongók, a tihanyi mérőállomáson készült megfigyelésből kiderült, a fesztiválnak mérhetően földrengető hatása van.

"BALATON SOUND!

2 év kihagyás után újra dübörög Zamárdiban a zene, egyszerre ugrálnak a rajongók. Jól látszik az Obszervatórium tihanyi mérőállomásán a fesztivál földrengető hatása. Vajon melyik koncert volt a legjobb? (A szeizmogramokon az idő UTC világidőben van megadva, a Magyarországon használt közép-európai idő +2 óra nyáron.)"

A zajongás veszélyei

A zaj, mint probléma még mai napig méltánytalanul el van hanyagolva. Sokan nincsenek vele tisztába, hogy a zavaró hatáson kívül, még milyen komoly problémákat okozhat és mennyire fontos a megelőzés.

A zaj fogalma: különböző frekvenciájú és erősségű hangok rendszertelen keveréke. Hatására a szervezet működésében átmeneti vagy maradandó károsodások alakulhatnak ki, mind a hallószervben, mind a központi és a vegetatív idegrendszerben. A halláscsökkenés kifejlődésének üteme, mértéke és formája sok tényezőtől függ. Ma még ezeknek csak egy részét ismerjük.

A zaj károsító hatása függ

az erősségétől,
a hangmagasságától,
az időtartamától,
az időbeli megoszlásától,
az ember nemétől és életkorától,
az egyéni érzékenységtől,
a különböző fülbetegségektől vagy az azzal kapcsolatban elvégzett fülműtétektől.

A zajártalomnak nincsenek azonnal látható, kézzelfogható jelei, és a valóban extrém eseteket (125 dB) leszámítva, nem fáj, nem vérzik. A lármát mégis az egész szervezetünk megsínyli, és a hanggal együtt járó rezgések miatt a füldugó sem segít. A magas zajszint melletti, nem kellőképpen pihentető alvás önmagában is negatív egészségügyi változások egész sorához elegendő:

idegrendszeri bántalmakat okozhat,
csökken miatta a koncentrálóképesség,
megnőhet a reakcióidő,
állandó fáradtságot,
alvási zavarokat idéz elő, e
zen kívül elősegíti a magas vérnyomás,
emésztési zavarok és még megannyi baj kialakulását.
Egyes tanulmányok szerint a tartós zajártalom akár nyolc-tíz évvel rövidítheti meg az ember életét.

A zajszennyezés káros hatásai nemcsak akkor jelentkeznek, ha valaki erős hanghatásoknak teszi ki magát, hanem akkor is, ha tartósan olyan környezetben él, ahol a zajszint magasabb a megengedettnél. A hangos környezet által okozott károknak csak egyik része az, amely a hallószervet rongálja, hiszen a fülön keresztül az agyra és az idegrendszerre gyakorolt hatása is igen ártalmas. Kimutatták, hogy a tartósan zajszennyezett környezetben élőknél nő az infarktus és az idegrendszer károsodásának veszélye.

40-60 dB: pszichés zavarok: koncentráló képesség csökkenés, fáradság-érzés (megszokható, nincs károsodás)
65-75 dB: vegetatív zavarok: vérnyomás nő, anyagcsere fokozódás, stb. (nem szokható még nincs károsodás)
75 dB felett: hallásromlás
fejfájás, álmatlanság, fülzúgás, átmeneti hallásküszöb emelkedés
szubjektív tünetek csökkennek de 4000 Hz-nél maradandó kiesés
magasabb frekvencián kiesés
utolsó szakasz: dolgozó is észreveszi minden frekvencián hallásküszöb emelkedés

Infarktus a fülben - ezek az idiopátiás hallásvesztés tünetei >>

A 120-130 decibelt elérő erős hangoktól egyszeri behatásra is visszafordíthatatlanul károsodhatnak a hallósejtek, de ha nap mint nap 85 decibelnyi értéknél nagyobb éri a fület, az is halláscsökkenést idéz elő. Ez utóbbi igen alattomosan működik, mert a halláscsökkenés mindig a 4000-6000 hertz tájékán, a magas hangoknál kezd kialakulni, ami a beszédértést nem befolyásolja, tehát megvan rá az esély, hogy az áldozat észre sem veszi, csak amikor a frekvenciatartomány kiszélesedik, és a mélyebb hangokat – így a beszéd hangjait is – érinti.

A zaj által okozott élettani károsodások csak hosszú idő után észlelhetők, amikor már nehezen lehet megállapítani az összefüggést a zaj és a károsodás között. A zaj okozta maradandó hallásromlás nem gyógyítható, tehát a legfontosabb tennivalónk a megelőzés.