Májbetegségek: ha ez az enzim magas a vérében, gond lehet a májával
Ilyen betegségekre utal a magas kolineszteráz szint.
Mi az a kolinészteráz?
A kolineszteráz egy enzim, mely az idegrendszer megfelelő működésében játszik fontos szerepet. Két fajtáját különböztetjük meg: az acetilkolin-észterázt és a pszeudokolinészterázt.
- Az acetilkolin-észteráz többek között az idegvégződésekben, tüdőben és a vörösvértestekben található meg, feladata az acetilkolin (ingerületátvivő molekula) lebontása. Az enzim csökkent működése (esetleges hiánya), az acetilkolin molekulák felhalmozódását okozhatja, ezáltal az idegek túlstimulált állapotba kerülhetnek.
- A pszeudokolinészteráz főleg a májban, izmokban és a hasnyálmirigyben található, az enzim aktivitása információt ad a máj aktuális működéséről, a szerves foszfáttartalmú növényvédő és rovarölő szerek által okozott esetleges mérgezésről (a pszeudokolinészteráz feldolgoz és lebont kémiai anyagokat), valamint az enzim öröklött hiányáról.
Mi az a kolinészteráz teszt, és mit mutat ki?
A kolinészteráz vizsgálat megmutatja az enzim aktivitását. Ezt a laboratóriumi vizsgálatot gyakran azért kérik, hogy ellenőrizzék a páciens szervezetében a mérgező termékeknek, például peszticideknek, rovarirtó szereknek, gyomirtóknak vagy műtrágyáknak a jelenlétét, illetve kitettségének mértékét.
Mikor javasolt a vizsgálat elvégzése?
A vizsgálat elvégzése leginkább két esetben javasolt:
- Akkor, ha valaki vegyiparban vagy a mezőgazdaságban dolgozik és ki van téve szerves foszfát vegyszereknek, érdemes ellenőrzésképpen elvégeztetnie a vizsgálatot.
- Hasznos lehet a vizsgálat elvégzése, ha a betegnek öröklött pszeudokolinészteráz hiánya van. Az altatásos műtétek során gyakran alkalmaznak egy szukcinilkolin nevű izomlazítót, amit ez az enzim bont le. Ha nincs megfelelő mennyiségben a szervezetben, akkor az izomlazító hatása tovább tarthat, légzéskimaradást (apnoe) és izombénulást okozva. A vizsgálatot többnyire akkor rendeli el a szakorvos, ha a beteg közeli hozzátartozójánál előfordult már légzéskimaradás a szukcinilkolin szer alkalmazását követően.
Mit jelent, ha magas, vagy ha alacsony a kolinészteráz?
- Magas kolineszteráz szint előfordulhat cukorbetegeknél, Gilbert-kórban (bilirubint átalakító enzim csökkent vagy alulműködése) szenvedőknél és zsírmáj esetén is.
- Az alacsony kolineszteráz aktivitás utalhat rovarölőszerek okozta mérgezésre, szukcinilkolin érzékenységre, és jelezhet különböző májbetegségeket is. Terhesség és fogamzásgátló szedése esetén is lehet alacsony a szintje. Másrészt a magas kolinészteráz szint bekövetkezhet elhízás, cukorbetegség, nephrosis szindróma és hyperthyreosis miatt is.
A kolinészteráz alacsony szintje főként a szerves foszfát peszticideknek való hosszan tartó expozícióra utal, (rovarirtó szerekben, peszticidekben és gyomirtó szerekben is jelen vannak ilyen anyagok), és képesek gátolni ennek az enzimnek az aktivitását, ami acetilkolin felhalmozódásához vezet, és a fertőzés megjelenését eredményezheti. néhány jel és tünet, mint például:
- görcsök;
- hasmenés;
- hányás;
- túlzott nyálfolyás;
- vizuális nehézségek;
- a vérnyomás csökkenése;
- izomgyengeség;
- bénulás.
Bár a kolinészteráz-szint csökkenése főként mérgezéssel függ össze, májgyulladás, cirrhosis, pangásos szívelégtelenség, akut fertőzés, szívinfarktus, alultápláltság, tüdőembólia és izomdystrophia esetén is előfordulhat ez az enzim. Ezért fontos, hogy a kolinészteráz teszt eredményét más vizsgálatok eredményeivel együtt értelmezzük, hogy azonosítható legyen ezen enzim csökkenésének oka, és a legmegfelelőbb kezelés jelezhető legyen.
Referencia értékek
A kolinészteráz teszt referenciaértékei a laboratóriumtól és a teszt elvégzéséhez használt készlettől függően változnak. Így a normál referenciaértékek a következők lehetnek:
- Férfiak: 4620-11500 U/L
- Nők: 3930 - 10800 U/L
Ezt a vizsgálatot minden más vérvizsgálathoz hasonlóan végzik el, azaz egy kis vérmintát vesznek, és elküldik a laboratóriumba, hogy a biokémiai szektor megvizsgálja. A laboratórium szerint legalább 4 órás koplalás javasolt.
A kolinészteráz szintjének nyomon követése fontos annak érdekében, hogy bármilyen változás gyorsan azonosítható és kezelhető legyen, elkerülve a személy szövődményeit.
Fontos, hogy ez a vizsgálat önmagában nem alkalmas egy betegség diagnosztizálására sem, a kapott lelettel minden esetben keressen fel belgyógyász vagy hematológus szakorvost.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Gyógyszermérgezés? Mutatjuk a tüneteket és a kezelési lehetőségeket
