Lustaság fél egészség? Beszélgetés Dr. Ormos Gáborral
A mozgásszervi problémák tekintetében Magyarország 33 százalékkal az élen áll az Európai Unión belül az Eurobarométer adatai szerint. Ennek okairól, a lehetséges megelőzésről és a gyógyításról kérdezte az MTI-Press Ormos Gábort, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet osztályvezető főorvosát.
- Több mint négy évtizedes orvosi tapasztalata szerint mennyire helytálló az a megállapítás, hogy a mozgásszervek kóros elváltozása mára a népbetegségek kategóriájába tartozik?
Forrás: EgészségKalauz
- Világszerte több százmillió ember szenved gerinc-ízületi betegségekben, az úgynevezett ízületi kopásos-meszesedéses elváltozásoktól. Ez a szám exponenciálisan fog növekedni 2020-ig, tekintettel arra, hogy az 50 éven felüli lakosság lélekszáma addig várhatóan megduplázódik. A 65 éven felülieknél az összes krónikus megbetegedés felét teszik ki az ízületi betegségek, amelyek a negyedik leggyakoribb egészségügyi problémát jelentik a nők, és nyolcadikat a férfiak között.
- Melyek azok a betegségtípusok, amelyek a legtöbb panaszt okozzák, és miben kell keresni azok okait?
- A fejlett ipari társadalmakban az említett ízületi kopásos-meszesedéses elváltozások okozta derék- és nyakfájás a leggyakoribb. A népesség 62 és 92 közötti százaléka szenved élete során legalább egy hétig tartó, a mindennapi életet befolyásoló gerincfájásban. A számítógép-használat, a TV-nézés, az autóvezetés rendkívül gyakorivá tette a nyaki fájdalmat, a gerincpanaszok okai között legfontosabb szerepet játszó civilizációs tényező a tartós ülés, amely a legalsó porckorongra ötször akkora terhelést ró, mint a járás és az állás.
Általános probléma a mozgásszegény életmód, amelynek következménye bizonyos izmok, az ízületek típusos bezsugorodása, illetve a tartóizmok gyengülése. A térd- és csípőízületi kopáson túli leggyakoribb betegség a csigolyák közti porckorongok tönkremenése, a porckorongsérvesedés, amelynek különböző fokozatai különböző tünetekkel járhatnak.
- Melyek a legveszélyeztetettebb foglalkozási csoportok, korok és nemek?
- Az ízületi kopások okozta panaszok természetesen korral arányosan gyakoribbak, és nagyon fontos tényező a túlsúlyosság. A gerincfájás előfordulásának csúcsa 35 és 55 éves kor közé esik, de a serdülők derékfájás gyakorisága is egyre növekszik, idősebb korban a hát- és derékfájás már a csontritkulás miatt jelentkezik gyakrabban. Ma az ülő foglalkozás a legelterjedtebb, így az ilyen emberek megbetegedése, - mivel ők hajlamosabbak a hirtelen, váratlan, túl, vagy rossz megterhelő mozdulatokra - a leggyakoribb.
- A betegségek kialakulása ellen milyen preventív módszereket tudna ajánlani?
- Az előbbiekből következnek a javaslatok. A megfelelő ülés, ülő munkahelyzet kialakítása, a rendszeres tornázás, a testsúly kontrollja a legalapvetőbbek.
- Az orvostudomány jelenlegi állapotában milyen lehetőségek állnak a reumatológusok rendelkezésére?
- A hazai reumatológusok kezében vannak a klasszikus gyógykezelési lehetőségek, a gyógyfürdők, amelyek költségei sajnos az utóbbi időben emelkedtek, a fizikoterápiás kezelések, amelyek elég huzamos ideig tartanak, és sokszor nem eléggé specifikusan, célzottan az aktuális oknak megfelelően, hanem futószalagszerűen rendelik őket, és a gyógyszerek, amelyek számos mellékhatásával kell számolni.
- Ön csontkovácsolással is gyógyít. Mikor és kinek az esetében ajánlott ez a fajta beavatkozás, illetve mennyiben segíti elő a gyógyulás és az életminőség javulásának folyamatát?
- Hazánkban a legrégebben foglalkozom ezzel a gyógymóddal, mintegy 40 éve. Ez alatt megismerkedtem az összes típusával, a népi fogásokkal, kiropraktikával és a legmagasabb technikákat összesítő manuális terápiával, a legnagyobb tapasztalattal bírok ezen a szakterületen. A mostani, csontkovácsként működők többsége csupán néhány egyszerűbb - kétségtelenül sokszor hatásos - fogást ismer, illetve számos esetben durvább kiviteli technikát alkalmaz, amely miatt ma már minden magánrendelésemen megjelenik néhány panaszos.
Forrás: EgészségKalauz
Mivel reumatológus is vagyok, tudom, hogy mikor nem alkalmazható, mikor kell más kezelésmódot, injekciózást, vagy gyógyszereket alkalmazni. Fel kell ismerni az egyéb okokat, amikor a háttérben daganat, góc, csontritkulás vagy gyulladásos betegség áll fenn, vagy amikor egy kopásos-meszesedéses elváltozás gyulladásos fázisában van a beteg, és ekkor nem szabad alkalmazni. Számos gerinc eredetű tünet van, fejfájás, szédülés, szív felé, medence felé, karba, lábba sugárzó fájdalmak, amelyek hátterében a csigolyaközti, úgynevezett kisízületek becsípődése áll, amelyek egyszerű fogásokkal szüntethetők.
Leghálásabb feladat a hirtelen kialakult gerincfájdalmak, a becsípődések kezelése. A porckorong "sérvesedés", a "kinyomódások" is sok esetben kezelhetők, de a kizáródott sérvek, ideggyógyászati tünetek esetén általában nem javasolt a csontkovácsolás. Ilyen esetekben csupán óvatos, speciális manuális terápiás technikák kísérelhetők meg.
- Egy minap megjelent külföldi tanulmány szerint a napi kevesebb ülés és több mozgás akár az élet meghosszabbítását is eredményezheti. Ezt a vélekedést ön mennyire tartja megalapozottnak?
- Teljesen igaz, a több mozgás, heti háromszori erőltetett séta, a napi minimum 10 perces általános torna nemcsak a mozgásszerveknek hasznos, hanem a szív-és érrendszer, a vércukorszint karbantartását is biztosítja.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
