Miért félünk a lepkehimlőtől?

2025.04.16.

EK-összeállítás

lepkehimlő ötödik betegség kiütés vírus fertőzés tünet parvovírus B19

Elkaptam a lepkehimlőt - aggódhatok? Miért félünk a lepkehimlőtől? Ezek a leggyakoribb kérdések és válaszok a lepkehimlő kapcsán.

A lepkehimlő maga, egy "ártalmatlan" fajta himlő. Csupán a mellé társuló tüneteket - esetetekben a lázat - kell kezelni. Bár a lepkehimlő – más néven ötödik betegség – a legtöbb esetben enyhe lefolyású, magától gyógyuló vírusfertőzés, sok emberben mégis aggodalmat, félelmet kelt. Ennek hátterében több, teljesen érthető és emberi ok áll.

A lepkehimlő egyik legismertebb tünete a piros, pillangó alakú kiütés az arcon, amely hirtelen, szinte "lecsapva" jelenik meg. Ez különösen kisgyermekek arcán ijesztő lehet a szülők számára, főként, ha a kiütés nem egyformán terjed, hullámzóan jelenik meg, vagy hosszabb ideig nem múlik el. A „csipkés” kiütések gyakran a karokra, lábakra is átterjednek, ami tovább fokozhatja a bizonytalanságot.

A lepkehimlő már azelőtt fertőz, hogy a kiütések megjelennének. Ez azt jelenti, hogy a beteg ember – különösen gyerek – a legfertőzőbb akkor, amikor még senki sem tudja, hogy beteg. Ez miatt sokan tehetetlennek érzik magukat a megelőzés kapcsán, különösen közösségi környezetben (pl. bölcsődében, iskolában, munkahelyen).

Ez az egyik leggyakoribb oka a félelemnek: a parvovírus B19 fertőzés terhesség alatt, különösen a 20. hét előtt, súlyos szövődményeket okozhat a magzatnál. Ilyen lehet például a magzati vérszegénység, vízfejűség (hydrops foetalis), vagy vetélés. Ezért ha egy terhes nő tudomást szerez róla, hogy fertőzött személlyel találkozott, gyakran stresszes, félelemmel teli kivizsgálás következik.

Bár a legtöbb embernél a betegség enyhe, bizonyos csoportoknál – például immunhiányos betegek, vérszegények (pl. sarlósejtes anémiában szenvedők), transzplantáltak – a lepkehimlő komoly problémákat okozhat, például elhúzódó vérszegénységet vagy ízületi gyulladást.

A lepkehimlőt sokan összetévesztik más kiütéses betegségekkel (pl. rózsahimlő, skarlát, kanyaró), így nem tudják pontosan, mi várható, mennyire fertőző, vagy mit kell tenni. Ez az ismerethiány tovább növeli az aggodalmat. Az internetről szerzett információk sokszor ellentmondásosak, ezért a szülők és felnőttek gyakran túlreagálják a tüneteket. Felnőtteknél a lepkehimlő gyakran okoz hetekig tartó ízületi fájdalmakat, ami kellemetlen, sőt munkaképtelenséget is okozhat. Ez szintén hozzájárul a betegség körüli negatív megítéléshez.

Mi okozza a lepkehimlőt?

A lepkehimlőt a parvovírus B19 nevű vírus okozza. Cseppfertőzéssel terjed, tehát köhögéssel, tüsszentéssel vagy közvetlen érintkezéssel lehet elkapni. A betegség főként óvodás- és iskoláskorú gyermekek körében fordul elő, de felnőtteknél is előfordulhat.

Milyen tünetei vannak a lepkehimlőnek?

A betegség kezdetén enyhe, náthaszerű panaszok jelentkezhetnek: láz, fejfájás, fáradtság, orrfolyás. Pár nap után megjelenik a jellegzetes piros kiütés az arcon, amely pillangószárnyra hasonlít. Később a kiütések a törzsre, karokra, lábakra is átterjedhetnek, gyakran csipkeszerű formában. Felnőtteknél gyakoriak az ízületi fájdalmak is.

Fertőző-e a lepkehimlő, és meddig az?

Igen, a lepkehimlő fertőző, de leginkább a tünetek megjelenése előtt, amikor még csak enyhe hurutos tünetek jelentkeznek. Mire a kiütés megjelenik, a legtöbb beteg már nem fertőz. Ezért is nehéz a betegség megelőzése közösségekben.

Mennyi ideig tart a betegség, és mikor múlnak el a kiütések?

A lepkehimlő általában 2–3 hét alatt lezajlik. A kiütések akár egy hétig is láthatók maradhatnak, de néha hosszabb ideig – különösen testmozgás, meleg vagy stressz hatására – újra megjelenhetnek. Ez azonban már nem jár fertőzéssel.

Egyszer lehet a lepkehimlőt elkapni, vagy többször is?

Nem jellemző. A legtöbb ember csak egyszer esik át a lepkehimlőn, mert a fertőzés után tartós védettség alakul ki. A parvovírus B19 ellen a szervezet általában élethosszig tartó immunitást alakít ki. Tehát aki egyszer már átesett rajta, az többnyire védett lesz a további fertőzésekkel szemben. Az újbóli fertőzés nagyon ritka, szinte kizárt.

Szükséges-e orvosi kezelés vagy antibiotikum?

Nem. A lepkehimlő egy vírusos betegség, így az antibiotikum nem hatásos. A kezelés tüneti: láz- és fájdalomcsillapítók, bőséges folyadékbevitel és pihenés javasolt. Ha a betegnek valamilyen alapbetegsége van (pl. immunhiány vagy vérszegénység), orvosi ellenőrzés szükséges lehet.

Veszélyes-e a lepkehimlő a terhesekre?

Igen, terhesség alatt a fertőzés veszélyes lehet a magzatra nézve, különösen a 20. terhességi hét előtt. Komplikációkat, például magzati vérszegénységet vagy vetélést is okozhat. Ha egy várandós nő lepkehimlős környezetben járt, javasolt vérvizsgálat és szoros nőgyógyászati ellenőrzés.

Mit tegyek, ha terhesként lepkehimlős környezetben voltam?

Ha Ön terhes és kapcsolatba került lepkehimlős személlyel, javasolt orvoshoz fordulni. Vérvizsgálattal meg lehet határozni, hogy korábban átesett-e már a fertőzésen, és van-e védettsége. Ha nincs, szoros orvosi megfigyelésre lehet szükség.

Mit tegyek, ha én vagy a gyermekem lepkehimlős volt, és kapcsolatba kerültünk egy terhes nővel?

A fertőzés ebben a formájában nem jelent már veszélyt, ha a kiütések megjelentek, hiszen ebben a szakaszban már nem fertőz a beteg. Ennek ellenére érdemes a terhes nő figyelmét felhívni a lehetőségre, hogy konzultáljon orvosával és kérjen vérvizsgálatot védettség kimutatására.

Mehet-e a gyerek oviba, iskolába lepkehimlő után?

Igen, amennyiben a gyermek jól van és láztalan, a kiütések megjelenése után már nem fertőz, így visszatérhet a közösségbe. Előtte azonban javasolt a gyermekorvosi konzultáció.

Mehet-e a gyermek oviba vagy iskolába, ha még látszanak a kiütések?

Ha a gyermek már jól van, nincs láza és a kiütések megjelentek, akkor visszatérhet a közösségbe, mivel ebben a fázisban már nem fertőz. Természetesen minden esetben javasolt a gyermekorvosi vélemény kikérése.

Mennyi ideig maradhatnak meg a kiütések?

A kiütések általában 1–3 hét alatt elmúlnak, de előfordulhat, hogy testmozgás vagy napsütés hatására ismét megjelennek rövid időre. Ez már nem jelent fertőzőképességet.

Hogyan lehet megelőzni a fertőzést?

Jelenleg nincs védőoltás a parvovírus B19 ellen. A megelőzés legjobb módja a gyakori kézmosás, a közösségi betegségek időszakában a fertőzöttek kerülése – bár ez nehéz, mivel a vírus a kiütések előtt terjed a legerősebben.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!