Ha nincs véroxigénszint-mérője, így jöhet rá hogy baj van
Alacsony véroxigénszintre figyelmeztető jel lehet a nehézlégzés.
Az oxigén elengedhetetlen a szerveink egészséges működéséhez. A belélegzett levegővel kerül a tüdőbe, majd onnan véráram útján a vörösvérsejtek (vörösvértestek) szállítják a testünk minden részébe. A véroxigénszint a vérben keringő oxigén mennyiségét jelenti. Ennek értéke egészséges szervezetben 75 és 100 Hgmm (higanymilliméter) közt mozoghat, melyet laboratóriumi körülmények között tudnak mérni vérvétel segítségével. Ez a szám 75 alatt sem mondható már tökéletesnek, de 60 Hgmm alatt mindenképp alacsonynak számít.
Otthon is tudja mérni a véroxigén szintjét
A pulzoximéter egy olyan ujjra csíptethető eszköz, amellyel a vér oxigéntelítettsége (szaturációja) akár otthon is figyelemmel kísérhető. Egészséges értéke 95 és 100 % között van, 95 % alatt már tapasztalhatóak az oxigénhiányos állapothoz köthető tünetek, úgymint zavartság, légzési nehézség.
Értékét a szakemberek 92 % alatt tartják alacsonynak. (Az ehhez tartozó vérben mérhető oxigénszint ilyenkor kb. 65 Hgmm.)
A vérvételhez képest ez egy kevésbé megbízható módszer, mert közvetetten mér fényelnyelés révén. A pulzoximétert az ujjra kell rácsíptetni, melynek egyik oldala felől indulva a fénysugár keresztülhalad az ujjon a másik oldalon lévő érzékelő részébe. Mialatt ez megtörténik, a készülék méri a vér becsült oxigénszintjét. Azonban az így kapott adat nem feltétlenül fedi tökéletesen a valóságot, pontatlansága több tényezőből is adódhat:
- piszkos ujjak
- remegés
- bőr hőmérséklete
- bőr vastagsága
- erős fények
- sötétebb bőrtónusok
- körömlakk
- rosszabb vérkeringés a végtagokban.
A normál alatti véroxigénszint lehetséges okai
Az alacsony érték oka lehet a belélegzett levegő rossz minősége. De gondot okozhat az is, ha az illető valamiért képtelen kellő mennyiségű levegőt venni, és egyes vérkeringést érintő egészségügyi problémák, betegségek, gyógyszerek is felelősek lehetnek:
- asztma
- szívbetegségek
- vérszegénység
- covid
- krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
- intersticiális tüdőbetegség
- tüdőtágulás
- akut légzési distressz szindróma (ARDS)
- tüdőgyulladás
- egy tüdőartéria elzáródása
- tüdőfibrózis, hegesedés a tüdőben vagy bármilyen tüdőkárosodás
- levegő vagy gáz jelenléte a mellkasban, ami miatt a tüdő összeesik
- felesleges folyadék a tüdőben
- alvási apnoe, amely alvás közbeni légzéskimaradásokkal jár
- bizonyos gyógyszerek (kábító hatású szerek, fájdalomcsillapítók)
A felsorolásban elsők között említett asztma egy olyan krónikus gyulladásos állapot, mely zihálást, nehézlégzést okozhat. Kiváltó oka lehet valamilyen vírus, allergia, esetleg érzelmi stressz vagy testmozgás.
Ez a betegség a légutak duzzadásával, elzáródásával járhat, amely akadályozza az oxigén tüdőbe való bejutását.
A vér alacsony oxigénszintjének tünetei
Ha a tüdő nem képes kellő mennyiségű oxigént felvenni, a véráram nem tudja azt a megfelelő helyekre juttatni, ezért a szervek működésében problémák léphetnek fel. Ilyenkor sok esetben oxigénpótlásra is szükség lehet.
Alacsony véroxigénszint következtében tehát romlik a vérkeringés, erre figyelmeztethetnek a következő panaszok:
- légszomj
- fejfájás
- nyugtalanság
- szédülés
- gyors légzés
- mellkasi fájdalom
- zavartság
- magas vérnyomás
- koordinációs zavarok
- látászavarok
- eufória érzése
- gyors szívverés
Amennyiben súlyos, hirtelen jelentkező légszomjat tapasztalna, azonnal forduljon orvoshoz!
Az asztma befolyásolhatja sejtjeink oxigénellátását
A sokakat érintő asztmánál a tüdőben lévő légutak elzáródhatnak. A tüdő ilyenkor nem tud annyi oxigént felvenni, ami az egész szervezet sejtjeit ellátná. Így asztmás roham során előfordulhat alacsonyabb véroxigénszint, mivel ez az állapot a tüdőre is kihathat, de nem törvényszerű.
Pulzoximéter használata asztmában
Az Asthma and Allergy Foundation of America szerint nem szükséges beszerezni ezt a készüléket az asztmában szenvedőknek, mivel a betegségük figyelemmel követésében nem nyújt teljes biztonsággal használható adatokat. Amennyiben valaki mégis használná, legyen tisztában a mérések során azzal, hogy a fentebb említett okok miatt a mérés pontatlan is lehet, illetve számolni kell a 2-4 %-os hibahatárral. Ez azt jelenti, hogy a leolvasott érték a valóstól 2-4 %-ban is eltérhet, ráadásul ennyivel kevesebb és több is lehet a tényleges véroxigén-telítettség.
Dr. Szabó Linda
gyógyszerész
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Így jelzi az ujjunk, ha beteg a tüdőnk
