Így jelzi az ujjunk, ha beteg a tüdőnk
Nemcsak a köhögés és a nehézlégzés jelzi a tüdőbetegségeket, hanem az ujjunk is! Elmondjuk, mire figyeljen!
A tüdőfibrózis az úgynevezett intersticiális tüdőbetegségek (ILD-k) csoportjába tartozó betegség, amely csoport több mint 200 különböző tüdőbetegséget foglal magába. Sajnos a tüdőfibrózis egy tartós és visszafordíthatatlan állapot, amely egyes betegeknél a kezelés ellenére is folyamatosan romolhat.
Tüdőfibrózis: tünetek és diagnózis
A betegségnek eleinte nincs, vagy csak nagyon enyhe tünetei vannak, de ahogy súlyosbodik a betegség a fibrózis előrehaladtával, úgy jelentkezhet és erősödhet egy vagy több tünet, pl. légzési nehézség, légszomj, száraz köhögés, kékes bőrszín – ami az oxigénellátottság elégtelenségére utal -, továbbá étvágytalanság, valamint a körmök alakjának megváltozása, ellaposodása, ezt „dobverőujjaknak” nevezzük.
A pontos diagnózis spirometriás méréssel, szaturáció méréssel (a vér oxigénszintjének értéke), a tüdő diffúziós kapacitásának (az oxigén és a széndioxid cseréjének képessége) mérésével, nagy felbontású CT vizsgálattal állítható fel – ez a folyamat kifejezetten időigényes. Sok esetben a betegség csak hosszú hónapok után kerül végül diagnosztizálásra.
A mindennapok nehézségei
A test sejtjeinek oxigénre van szüksége a működéshez. Az oxigén a tüdő segítségével jut el a vérbe, onnan pedig a test sejtjeihez. Ha a tüdőszövet hegesedése és rugalmatlansága miatt ez a folyamat akadályba ütközik, az rendkívüli módon megnehezíti a tüdőfibrózisos beteg mindennapi tevékenységét, akár a leghétköznapibb dolgokban is.
A száraz köhögés az egyik jellemző tünet, amely feltehetően a heges vagy gyulladt tüdőszövet húzódása, megnyúlása miatt alakul ki, és vált ki köhögést.
A légszomj pánikot és szorongást okozhat, mivel a beteg úgy érezheti, mintha megfulladna, s ez jelentősen befolyásolhatja, korlátozhatja aktivitását. A pánik és szorongás feloldására meditációt vagy más relaxációs terápiát szoktak javasolni.
Az ILD-ben szenvedő betegeknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk a higiéniára a különféle fertőzések elkerülése érdekében. Az általános higiénés szabályok betartása mellett – alapos kézmosás, távolságtartás, maszk viselése a zsúfolt helyeken – fontos a kezeléshez használt eszközök, inhalátorok, orrkanülök, az oxigén koncentrátorok levegőszűrőjének rendszeres fertőtlenítése, cseréje. De mit tehet a beteg az életminőségének fenntartása érdekében?
1. Rendszeres mozgás bevezetése a mindennapokba
Az egyik legfontosabb tennivaló, amit a beteg tüdeje egészségéért megtehet, az a rendszeres mozgás beiktatása a mindennapokba. Ez a mozgás lehet egy néhány perces séta, amelynek az időtartamát fokozatosan lehet növelni, vagy egyszerűbb tornagyakorlatok. Fontos, hogy a testmozgás során a beteg ellenőrizze véroxigén-szintjét és lehetőleg egy segítő társaságában végezze a testmozgást. Olyan gyakorlatokat érdemes végezni, amelyek nem csak a tüdőre vannak jótékony hatással, de megmozgatják az izmokat, és a szívműködésre, a csontok egészségére is pozitívan hatnak. Ha szennyezett a levegő, vagy túlságosan meleg van, akkor inkább az otthoni testmozgás javasolt. Bármilyen szokatlan tünet, mellkasi fájdalom, szívdobogás, szédülés esetén ajánlott azonnal orvoshoz fordulni.
2. Helyes táplálkozás kialakítása
A másik legfontosabb tennivaló a helyes táplálkozás kialakítása, hogy se alultápláltság, se túlsúly ne alakuljon ki. Sajnos a betegség velejárója lehet, hogy a légzési nehézség miatt a beteg számára az étkezés komoly kihívást jelent.
3. Étkezések beosztása
Ajánlott a három nagy étkezés helyett 5-6 kisebb étkezésre osztani a napi táplálkozást, mert így a gyomor kevésbé telítődik és több teret hagy a tüdő mozgásának. Ugyanakkor az is fontos, hogy a főétkezést a beteg korán fogyassza el, hogy elég energiát szerezzen a napi tevékenységekhez. Este hét után pedig már nem tanácsos enni. Csökkenthető, vagy akár el is kerülhető az evés közbeni és utáni légszomj, ha a beteg nyugodtan, kényelmes testtartásban, ülve étkezik, majd azt követően még egy darabig ülve marad.
Fontos, hogy a beteg, aki kiegészítő oxigénre szorul, étkezés közben viselje az orrkanült, hiszen az étkezéshez és az emésztéshez a szervezetnek sok oxigénre van szüksége.
4. Az élelmiszerek helyes megválogatása
Alapvetően fontos élelmiszerek a tüdőfibrózisos betegek számára a különféle fehérjék, amelyek a szervezet építőelemei, a rostos élelmiszerek, amelyek az emésztést segítik, illetve a sok gyümölcs és zöldség. Kerülendőek viszont a zsíros ételek, az alkohol és a kávé.
A diétát és az adagok összeállítását mindenképpen egyeztesse kezelőorvosával vagy dietetikusával!
Nagyon fontos továbbá, hogy ha a beteg bármilyen változást észlel a tünetekben, ne késlekedjen orvosát felkeresni!
Olvasta már?
- Idiopátiás tüdőfibrózis: ezért nehéz korán diagnosztizálni
- IPF-beteg: így tud segíteni a család a betegnek
- Ha légzési nehézlégzéssel küzd, ezekre a kivizsgálásokra kell elmenni
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Tüdőödéma: ha ilyen tüneteket tapasztal, hívjon mentőt!
