Torokkaparás és torokfájás: ilyen, ha légcsőgyulladás okozza

2023.11.27.

fejfájás láz légcsőgyulladás torokfájás torokkaparás

Akárcsak a légző szervrendszer más részeit, a légcsövet is megtámadhatják különböző vírusok és baktériumok.

A légcső (trachea) a felső- és az alsó légutak között helyezkedik el, ez a rugalmas, porcos, nyálkahártyával borított cső továbbítja a belélegzett levegőt a tüdőbe. Akárcsak a légző szervrendszer más részeit, a légcsövet is megtámadhatják különböző vírusok és baktériumok – a légcsőgyulladásért általában bakteriális fertőzés a felelős, míg a hozzá nagyon hasonló krupp kialakulásában vírusok játszhatnak közre. A betegség kialakulhat önállóan, de az is előfordulhat, hogy más felső légúti betegséggel együtt, vagy azt követően jelennek meg a légcsőgyulladás tünetei.

Milyen tünetei lehetnek a légcsőgyulladásnak?

A légcsőgyulladás leggyakoribb és legjellegzetesebb tünetei közé tartozik

a mélyről jövő, ugató köhögés
a belélegzéskor jelentkező sípoló hang
a torokfájás
a rekedtség, illetve a "kaparó", viszkető érzés a torokban.

A fájdalom kisugározhat a mellkasba, sőt a hát középső részére is, de a légcsőgyulladást kísérheti fül- és fejfájás is, de láz és szédülés is.

A légcsőgyulladás és a kruppnak nevezett betegség igen közel állnak egymáshoz, a tüneteik is igen hasonlóak, de a bakteriális eredetű légcsőgyulladásra nincsenek igazán hatással azok a gyógyszerek, melyeket a krupp kezelésére adnak. Ugyanakkor, a bakteriális eredetű légcsőgyulladás antibiotikumokkal jól kezelhető, megfelelő kezelés mellett gyorsan gyógyul. A krupp viszonylag gyakori betegség, ugyanakkor a a bakteriális légcsőgyulladás jóval ritkább. Szintén jelentős különbség, hogy a krupp általában öt évesnél fiatalabb gyermekeket érint, míg a légcsőgyulladás bármely életkorú embernél kialakulhat.

Mennyire veszélyes a légcsőgyulladás?

A bakteriális eredetű légcsőgyulladás a kisgyermekek esetében lehet a legveszélyesebb. Ennek elsősorban anatómiai okai vannak. Náluk ugyanis sokkal kisebb, szűkebb a légcső, mint a felnőtteknél, ezért a nyálkahártya duzzanata könnyebben okozza a légcső leszűkülését, sőt akár elzáródását. Erre figyelmeztethet például a szapora, felületes, sípoló hanggal kísért lélegzetvétel, a gyengeség, az extrém fáradékonyság, illetve az ajkak, ujjak elkékülése (cianózis). Szintén veszélyesebbé teheti a betegséget, hogy gyakran más fertőzésekkel, pl. bronchitissel vagy tüdőgyulladással együtt jelentkezik (vagy azok éppen a légcsőgyulladás szövődményeként alakulnak ki).

Bár a legtöbbször a gyógyszeres kezelés elegendő a bakteriális eredetű légcsőgyulladás gyógyításához, súlyos esetben kórházi ápolásra, a lélegzetvétel "támogatására" is szükség lehet.