TBC: Robert Koch, a felfedező
Robert Koch huszonnyolcadik születésnapjára mikroszkópot kapott feleségétől játékszer gyanánt. Nem is sejtette az asszony, hogy ezzel elindította férjét a nagy bacilusvadászatban.
Koch és a baktériumok
Koch hosszú ideig tartó tudományos vizsgálódásai alatt részletesen előkészítette a mai modern bakteriológiát. Egyre-másra gyártotta, majd próbálta ki a szérumokat. Kísérletei közben felfedezte a tuberkulint, mint a tüdővész elleni szérumot. Bár távolról sem jelentette a tökéletességet, miután a szérum hatása rendkívül problematikussá vált, hanem csak jelezni látszott az utat, amelyen haladva el lehet jutni a célhoz: a baktériumok és a bacilusok okozta kórságok legyőzéséhez. Kidolgozta a baktériumok tiszta tenyészetének előállítási módszerét, a baktériumok tárgylemezen történő festését, meghatározta a bakteriológiai állatkísérletek alapelveit. Felfedezte az anthrax-bacilus spóraképzését, a tuberkulózisbaktériumot (1882) és a kolera-vibriót (1884). Elsőként figyelte meg 1878-ban a staphylococcust (tüdőgyulladás) és a pneumococcust 1881-ben. Ez utóbbi szerepet játszik az agyhártyagyulladás, a vérmérgezés, a tüdőgyulladás és a középfülgyulladás kialakulásában is. Mindezzel lehetőséget teremtett sok fertőző betegség elleni eredményes védekezésre. 1905-ben Nobel-díjjal tüntették ki.
BCG oltás a TBC ellen
Mivel Koch nem látott kapcsolatot a marha és az emberi tbc között, a betegség tehéntej útján való fertőzését csak később kezdték el sejteni, és a fertőzés terjedését Louis Pasteur javaslatára a tej felhevítésével, pasztörizálásával sikerült csökkenteni. Az első sikeres védőoltást 1906-ban Albert és Camille Guerin alkalmazta, és nevükből jött a BCG (bacilus Calmette-Guerin) oltás neve is. Emberi használata 1921-ben kezdődött Franciaországban, de a széles körűen csak a második világháború után Amerikában, Angliában és Németországban terjedt el.
Évszázadnyi megkönnyebbülés
Az egészségügyi világszervezet (WHO) március 25–ét a TBC elleni küzdelem világnapjának nyilvánította, mert 1882-ben Robert Koch ezen a napon jelentette be a TBC kórokozójának felfedezését. Különösen sok áldozatott szedett Magyarországon a morbus hungaricusnak is nevezett népbetegség a századelőn, amikor a rosszul táplált, szegény rétegekben tömegesen pusztított. Fokozatosan hozta meg a TBC elleni szívós és kitartó küzdelem az eredményét. 1970-ben 10000, tíz év múlva 5000, 1990-ben pedig már csak 3600 új TBC-s beteget regisztráltak hazánkban. Kétségessé tették viszont a száz éves küzdelem árán elért eredményeket az utóbbi évek. Ismét növekszik ugyanis a friss megbetegedések száma és ma már 11 ezer beteget tartanak Magyarországon nyilván, akik közül évente 700-an halnak meg. A TBC egyébként világszerte támad, a malária és a hepatitis B (májgyulladás) mellett ott van a legtöbb megbetegedést okozó fertőző betegségek között.
